Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Zváchim 72 – Napi Talmud 2151: Az „elkeveredő csúnya állat” problémája

  

Cimkék:   

Egy rossz ökör miatt égjen el az egész csorda? – Amikor a Tóra szerint NINCS feloldódás

A Zváchim 72. lapja azt vizsgálja tovább, amit a 71-es lapon elkezdtünk: vajon miért van az, hogy bizonyos tiltott státuszú állatok soha, semmilyen arányban nem „annullálódnak” akkor sem, ha tízezer áldozati állat közé keverednek? A mindennapi kósersági logika – bitul be-sishim (1:60) – itt teljesen érvénytelen. A Talmud összekapcsolja a témát egy másik híres misnával, amely felsorolja azokat a dolgokat, amelyek nem semmisülnek meg a többségben, így teljes keverékeket is tiltottá tesznek. Mi az elv? Hogy bizonyos tiltott tárgyak olyan jelentőséggel bírnak (chashivut – חשיבות), hogy a státuszuk domináns marad – és az egész rendszer összeomlik miattuk. A Misna és a Gemara érvelése alapján az állatok számolással történő eladása, valamint az „értékes dolgok” kategóriája határozza meg ezt a szigorú szabályt. De hogy ez pontosan mit jelent? Rabbinikus vita tárgya.


Az „elkeveredő csúnya állat” problémája

A Misna első esete:
Ha van egy olyan állat, amely még profán módon sem használható fel, például:

  • shor ha-niskal (שור הנסקל) – felöklelt egy embert, ezért meg kell kövezni,
  • vagy bármely állat, amelyet mindenképp hagyni kell meghalni,

és ez az egy állat áldozati állatok közé keveredik, akkor:

  • az egész keveréket hagyni kell meghalni.

És ez akkor is igaz, ha:

  • egy darab ilyen állat keveredik tízezer áldozati közé.

Sem áldozat, sem profán cél:
az egész csorda tilos.

A Talmud kérdése:
Ezt már tanultuk máshol – például az Avodá Zárá misnában – miért kell újra tanítani?


A másik Misna: amikor a tiltott sosem hígul fel

Az Avodá Zárá misnája felsorol több dolgot, amelyek sosem semmisülnek meg többségben, például:

  • jajin nesech (יין נסך) – bálványimádásra használt bor,
  • tárgyak, amelyeket bálványként tiszteltek,
  • shor ha-niskal,
  • és minden, ami iszur hana’á (איסור הנאה) – vagyis tilos belőle bármilyen hasznot húzni.

Ha ezek keverednek profán dolgokkal:
az egész keverék örökre tilos – mindegy az arány.

A Talmud szerint:
Lehetne azt gondolni, hogy a szentély tulajdonában lévő áldozati csorda „túl értékes” ahhoz, hogy megsemmisüljön.
A Misna ezért tanítja:
nem érdekes, hogy profán vagy szent – a tilalom nem hígul.

És fordítva is igaz:
Ha csak a mi misnánk lenne, azt gondolnánk, hogy ez csak az áldozati státusz miatt van így, de profán csordáknál engedékenyebbek lehetnénk.
Ezért kell a másik Misna is.


De miért nem hígul fel? Mi a logika?

A Talmud itt hozza be a kulcsfogalmat:

Chashivut (חשיבות) – jelentőség

A kósersági keveredések gyakran a „ízalapú feloldódás” logikáját követik:
ha nem érezhető az íze, akkor bitul be-sishim működik.

De bizonyos dolgok önmagukban fontosak, ezért:

  • nem a mennyiség dominál,
  • nem a feloldódás,
  • hanem a tárgy értéke, súlya, státusza.

Ezt vitatja Rabbi Meir és a Bölcsek (Chachamim).


Rabbi Meir szerint: minden, amit darabra számolnak, fontos

Rabbi Meir elve:
kol she-darko limanot – כל שדרכו למנות
„Minden, amit darabra szoktak eladni, az jelentős, és nem hígul fel.”

Ez alapján:

  • egy ökör nem oldódik fel tízezer ökör között sem,
  • mert az ökröt általában darabra adják el:
    „Egy ökör ennyi, még egy annyi.”

A Bölcsek szerint viszont nem minden, amit számolnak, fontos.
Csak 6–7 olyan zöldség-gyümölcs létezik, amelyek valóban „értékes egységek”, például:

  • grogarot,
  • rimónim,
  • karti,
  • melafefon gádol,
  • pat sh’ena shel socher, stb.

(A Misna konkrét zöldségeket és gyümölcsöket sorol fel.)

De az ökör nem szerepel ezen a listán.


Két változat is létezik Rabbi Meir véleményéről

A Gemara szerint Rabbi Meir tanítása kétféleképpen értelmezhető:

  1. „Kol she-darko limanot” – minden, amit szoktak számolni, még ha nem kizárólag.
  2. „Kol davar ha-nimkar beminyan” – csak az, amit kizárólag darabra adnak el.

Ez óriási különbség:

  • az ökör nem olyasmi, amit kizárólag számolással adnak el – néha csordát is adnak el „egyben”.
  • de olyan, amit gyakran számolnak egyenként.

Ezért:

  • az első értelmezés szerint Rabbi Meir álláspontja megmagyarázza, miért nem hígul az ökör,
  • a második szerint viszont nem – mert az ökör nem „kizárólag számolt termék”.

Innen a Gemara zárókérdése:

Ha Rabbi Meir csak a kizárólag számolt dolgokat tekinti jelentősnek, akkor a mi misnánkban mi az oka annak, hogy az ökör nem hígul fel?

Erre a választ a következő lapon folytatja majd.


Az előadásban említett fogalmak

  • Shor ha-niskal – שור הנסקל (megkövezendő ökör)
  • Isur hana’á – איסור הנאה (haszonélvezet tilalma)
  • Taarovot – תערובות (keveredések)
  • Bitul – ביטול (annullálás)
  • Chashivut – חשיבות (jelentőség)
  • Kilé kerem – כלאי כרם (vegyes vetés tilalma)
  • Orla – ערלה (fa első három évének gyümölcse)
  • Kol she-darko limanot – כל שדרכו למנות (amit darabra számolnak)

Az előadásban elhangzott példák listája

  • Bálványimádásra használt bor (jajin nesech) keveredése más borral
  • Felöklelt ökör (shor ha-niskal) keveredése ökörcsordában
  • Görögszéna-kötegek keveredése orlával vagy kiláim-tilalommal
  • Áldozati állat keveredése halálra ítélt állatokkal
  • Áldozati állat keveredése profán állatokkal
  • Áldozati állatok között egyetlen tiltott példány megjelenése
  • Darabra számolt tárgyak (gyümölcsök, zöldségek) példái

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak:


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036