Cimkék: Chulin  podcast

A szombaton levágott tehén és a gyertya: mikor lesz kóser, de mégis tilos?

A Chullin (חולין) 15. lapján Köves Slomó rabbi egy első látásra meghökkentő helyzetből indult ki: valaki szombaton vagy Yom Kippur (יום כיפור) napján levág egy állatot. A tett maga súlyos tilalomszegés, hiszen szombaton tilos állatot ölni, mégis a misna azt mondja: a shechitah (שחיטה), a kóser vágás érvényes. A valódi kérdés az, hogy a hús mikor ehető. Rav szerint aznap még nem: meg kell várni a szombat végét. A Talmud ezt Rabbi Yehudah (רבי יהודה) muktzeh (מוקצה)-felfogásán keresztül próbálja megérteni, de sorra kiderül, hogy egyik párhuzam sem tökéletes: a kutyaeledel, a tenyészkecske, az eltört edény, a kifolyt gyümölcslé és a mécses mind csak részben világítja meg a problémát.

A vágás kóser, de a nap még tiltott

A misna szerint ha valaki szombaton vagy Yom Kippur napján vág, annak ellenére, hogy tilalmat szegett, a vágás kóser. Köves Slomó rabbi Rav kiegészítését idézte: a húst aznap mégsem szabad megenni, csak a szombat kimenetele után.

A jesivában ezt Rabbi Yehudah véleményével hozták kapcsolatba. A kérdés az: Rabbi Yehudah melyik tanítása alapján mondhatta Rav, hogy a hús kóser ugyan, de aznap még nem ehető?

Mükce: amit fejben félretettünk

Az első magyarázat a muktzeh (מוקצה) fogalma. A szó jelentése: elkülönített, félretett. Ami a szombat bejövetelekor nem volt szombati használatra előkészítve, azt az ember fejben elhatárolta magától. Köves Slomó rabbi példaként említette a telefont vagy a gyufát: ezek nem illenek a szombati használati rendbe, ezért nem mozgathatók.

Rabbi Yehudah szerint ha egy állat még szombat előtt tetem volt, akkor fel lehet darabolni a kutyának. Ha viszont szombaton pusztult el, már nem lehet kutyaeledelként kezelni, mert a szombat bejövetelekor még nem erre volt előkészítve. Ebből próbálták levezetni: a szombaton levágott állat sem volt előkészítve emberi fogyasztásra, hiszen nem számoltunk azzal, hogy valaki tiltott módon levágja.

Emberi étel vagy kutyakaja?

A Talmud azonban elutasítja az első párhuzamot. A szombaton elpusztult állatnál valódi státuszváltás történik: péntek este még emberi fogyasztásra szánt élő állat volt, halála után pedig kutyaeledel. A szombaton levágott borjú viszont előtte is emberi ételként volt elképzelhető, csak még nem volt levágva. A levágás után is emberi étel marad.

Köves Slomó rabbi ezt a kecske példájával árnyalta: egy kecskére lehet úgy gondolni, mint tenyészállatra, tejforrásra vagy a faj fenntartásának eszközére, de úgy is, mint jövőbeli kecskepörköltre. A kérdés az, hogy amikor bejön a szombat vagy az ünnep, melyik státusz számít.

Yom Tov és a retroaktív tisztázás

Yom Tov (יום טוב) napján szabad ételkészítés céljából állatot vágni. Ha minden élő állatot tenyészállatként kezelnénk, akkor ünnepnapon sem lehetne levágni. A lehetséges válasz: amikor Yom Tov napján levágják, az visszamenőleg tisztázza, hogy már az ünnep bejövetelekor is ételként gondoltak rá.

Ez a bereirah (ברירה), vagyis a retroaktív meghatározás kérdése. Köves Slomó rabbi kiemelte, hogy ez visszatérő talmudi jogelv: lehet-e utólag eldönteni, mi volt egy dolog státusza korábban?

Csakhogy Rabbi Yehudah nem fogadja el a bereirah elvét, ezért nem lehet ezzel magyarázni Rav álláspontját.

Somronita bor és az utólag kijelölt adományok

A bereirah problémáját a Talmud a somronita bor esetével szemlélteti. Ha valaki bort vesz, de nem tudja, leválasztották-e belőle a terumah (תרומה), ma’aser (מעשר) és ma’aser sheni (מעשר שני) részeket, Rabbi Meir (רבי מאיר) szerint mondhatná: majd később kijelölöm, melyik rész volt az adomány, és addig is ihatok.

Rabbi Yehudah viszont ezt nem engedi, mert ez utólagos meghatározás lenne. Ezért a szombaton levágott állat ügyét sem lehet azzal megoldani, hogy a vágás utólag tisztázta: az állat már a szombat bejövetelekor is étel volt.

Eruv két rabbi irányába

A másik bereirah-példa az eruv techumin (עירוב תחומין). Ha valaki nem tudja, melyik irányból érkezik majd egy rabbi, akkor feltételesen készíthet eruv (עירוב) megoldást. De ha két rabbi jön két irányból, és ő csak később akarja eldönteni, melyikhez megy, Rabbi Yehudah szerint ez nem működik.

A különbség: ha a tény már megvan, csak én nem tudom, akkor feltétel működhet. Ha viszont a saját későbbi döntésemtől függ, akkor nincs bereirah.

Eltört edény és széttört bárchesz

A Talmud ezután Rabbi Yehudah edénytöredékekkel kapcsolatos véleményét vizsgálja. Ha egy edény szombaton eltörik, a darabjai csak akkor mozgathatók, ha az eredeti funkciójukhoz hasonló célra még használhatók. Ha csak teljesen más célra lennének alkalmasak, nem voltak erre előkészítve a szombat bejövetelekor.

De ez sem pontos párhuzam. Egy edény és az edény darabja új kategória lehet. Egy tehén és egy levágott tehén viszont olyan, mint egy egész barhesz és egy széttört barhesz: az étel állaga változik, de az étel azonos marad. Köves Slomó rabbi példája szerint a széttört dobostorta is dobostorta marad.

Gyümölcslé: tilos-e, ha magától folyt ki?

Rabbi Yehudah szerint ha egy gyümölcsből szombaton magától kifolyik a lé, nem minden esetben tilos meginni. Ha a gyümölcsöt eleve préselésre tartották, a magától kifolyt lé tilos, nehogy az ember maga is facsarni kezdjen. Ha viszont evésre tartott gyümölcsről van szó, a magától kifolyt lé megengedhető.

Ez azt mutatja, hogy Rabbi Yehudah szerint egy étel állagváltozása nem feltétlenül teszi új, előkészítetlen dologgá. Ezért a levágott tehén sem feltétlenül lenne muktzeh pusztán azért, mert élőből levágottá változott.

Felmerül a középkategória: az olíva és a szőlő, amelyeket evésre és préselésre is használhatnak. Smuél (שמואל) szerint Rabbi Yehudah ezeknél a magától kifolyt levet is tiltaná. Csakhogy Rav maga nem fogadja el ezt a magyarázatot Rabbi Yehudah véleményéről, ezért Rav mondását nem lehet erre építeni.

A használt mécses: undor miatti mükce

Az utolsó próbálkozás Rabbi Yehudah mécsesekkel kapcsolatos véleménye. Egy új cserépmécses szombaton mozgatható, mert még sokféle használatra alkalmas lehet. Köves Slomó rabbi itt az „Istenek a fejükre estek” című film Coca-Colás üvegét említette: egy tárgyat a közösség sokféle funkcióval ruházhat fel.

Egy használt cserépmécses azonban olajos, kormos, undorító. Ez muktzeh machmat mi’us (מוקצה מחמת מיאוס), vagyis undor miatti muktzeh. Erre sem tökéletes a párhuzam, mert a szombaton levágott tehénnél nem undorról van szó, hanem arról, hogy tilos volt levágni.

Tilalom miatti mükce: a meggyújtott mécses

Rabbi Yehudah szerint egy fémmécses általában mozgatható, mert nem undorító. Ha azonban a szombat bejövetelekor égett benne a láng, akkor tilalom miatt volt elkülönítve: nem lehetett mozgatni, nehogy elaludjon. Ez muktzeh machmat issur (מוקצה מחמת איסור), tilalom miatti muktzeh.

Ez már közelebb áll a levágatlan állathoz: szombat bejövetelekor tilos volt levágni, ezért az ember fejben nem számolt a fogyasztásával. Mégsem teljes az azonosság. A mécsesnél az ember aktívan meggyújtotta a lángot, ezzel kifejezetten elkülönítette a tárgyat. A tehénnél nem tett semmit; csak passzívan fennállt a szombati vágás tilalma.

Ezért a Talmud innen folytatja majd a kérdést: elég-e a passzív tilalom ahhoz, hogy az állat egész szombatra muktzeh legyen?

Az elhangzott példák röviden

• Szombaton vagy Yom Kippur napján levágott állat.
• A vágás kóser, de Rav szerint aznap még nem ehető.
• Muktzeh (מוקצה) példái: telefon, gyufa.
• Szombat előtt tetemmé vált kecske mint kutyaeledel.
• Szombaton elpusztult kecske, amely nem volt kutyaeledelként előkészítve.
• Kecske mint tenyészállat, tejforrás vagy kecskepörkölt.
• Yom Tov napján levágott állat.
• Bereirah (ברירה), retroaktív meghatározás.
• Somronita bor és a később kijelölt terumah (תרומה), ma’aser (מעשר), ma’aser sheni (מעשר שני).
• Feltételes eruv techumin (עירוב תחומין) egy vagy két rabbi érkezése esetén.
• Szombaton eltört edény és az edénytöredék funkciója.
• Egész és széttört barhesz.
• Széttört dobostorta.
• Magától kifolyt gyümölcslé.
• Evésre tartott gyümölcs és préselésre tartott gyümölcs.
• Olíva és szőlő mint középkategória.
• Új és régi cserépmécses.
• Coca-Colás üveg mint sokfunkciós tárgy.
• Muktzeh machmat mi’us (מוקצה מחמת מיאוס), undor miatti muktzeh.
• Égő fémmécses szombat bejövetelekor.
• Muktzeh machmat issur (מוקצה מחמת איסור), tilalom miatti muktzeh.

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud