Cimkék: Chulin  podcast

A hús kóser, de ma még ne edd meg: mit kezd a Talmud a szombaton levágott tehénnel?

Lehet-e egyszerre igaz, hogy valaki súlyosan megszegi a Shabbat (שבת) tilalmát, mégis kóser húst állít elő? Köves Slomó rabbi a Chullin (חולין) 14. lapján abból a misnából indult ki, amely szerint ha valaki szombaton vagy Yom Kippur (יום כיפור) napján vág le állatot, a shechitah (שחיטה), a kóser vágás önmagában érvényes. A kérdés azonban nem áll meg itt: ehető-e aznap a hús, vagy a szombat végéig várni kell vele? Innen a tanulás a mukzeh (מוקצה), az előkészítetlenség, a bereirah (ברירה), a retroaktív meghatározás, a szombaton eltörő edény, a kifolyó gyümölcslé és a meggyújtott mécses világába vezet.

A misna: tilos volt vágni, de a vágás kóser

A misna szerint ha valaki szombaton vagy Yom Kippur (יום כיפור) napján vág le állatot, bár maga a tett súlyos tilalomszegés, a vágás kóser. Köves Slomó rabbi hangsúlyozta: szombaton tilos állatot ölni, tehát a cselekvő akár halálbüntetés súlyosságú tilalmat is megszeghet. Ettől még a technikai halachikus kérdés külön marad: a hús kóserül lett-e levágva?

Rav ehhez hozzáteszi: a hús ugyan kóser, de aznap még tilos megenni; meg kell várni, amíg kimegy a szombat. A jesivában ezt Rabbi Yehudah (רבי יהודה) véleményével próbálták összekapcsolni. A kérdés: Rabbi Yehudah melyik tanítására építhet Rav?

Mukzeh: amit nem készítettem elő, azt nem használom

Az első irány a mukzeh (מוקצה) fogalma. Köves Slomó rabbi úgy magyarázta: mukzeh szó szerint elkülönítettet jelent. Valami azért válhat szombaton használhatatlanná, mert a szombat bejövetelekor az ember fejben kizárta a használatából. Ilyen lehet egy telefon, egy doboz gyufa, vagy bármi, aminek szombati használata nem illeszkedik a szombati rendbe.

A talmudi párhuzam: ha egy állat még szombat előtt tetem volt, akkor fel lehet darabolni a kutyának. Ha viszont csak szombaton pusztult el, Rabbi Yehudah szerint nem lehet odaadni a kutyának, mert szombat bejövetelekor még nem kutyaeledelként gondoltunk rá.

Innen jön az első magyarázat: a szombaton levágott állatot sem készítettük elő emberi ételként, mert nem számítottunk arra, hogy valaki tiltott módon levágja. Ezért aznap nem lehet enni belőle.

Kecske vagy kecskepörkölt?

A Talmud azonban megkérdőjelezi az összehasonlítást. A tetemmé vált állatnál státuszváltás történik: szombat előtt még emberi fogyasztásra alkalmas élő állat volt, szombat után kutyaeledel lett. A levágott borjú viszont szombat előtt is emberi ételként jöhetett szóba, csak még élő formában; szombaton levágva továbbra is emberi étel.

Köves Slomó rabbi itt hozta be a tenyészállat és étel kettősségét. Egy kecskére lehet úgy gondolni, mint tenyészállatra, tejforrásra, a faj fenntartásának eszközére, de lehet úgy is, mint jövőbeli kecskepörköltre. Yom Tov (יום טוב) napján szabad ételkészítés céljából állatot vágni. Ha az állat eleve csak tenyészállat lenne, ez mukzeh problémát okozna.

A megoldási kísérlet: Yom Tov napján a levágás visszamenőleg tisztázza, hogy az állat már az ünnep bejövetelekor is ételként volt számításba véve. Ez a bereirah (ברירה), a retroaktív meghatározás.

Bereirah: lehet-e utólag eldönteni, mi volt eleve?

A bereirah (ברירה) kérdése visszatérő talmudi probléma. Lehet-e azt mondani, hogy egy későbbi döntés visszamenőleg meghatározza, mi volt a dolog státusza már korábban?

A Talmud Rabbi Yehudah álláspontját vizsgálja. Úgy tűnik, Rabbi Yehudah nem fogadja el a bereirah elvét. Köves Slomó rabbi két példán keresztül magyarázta ezt.

Az egyik a somronita bor esete. Ha valaki vesz bort, de nem tudja, leválasztották-e belőle a terumah (תרומה), ma’aser (מעשר) és ma’aser sheni (מעשר שני) részeket, Rabbi Meir (רבי מאיר) szerint mondhatja: majd később kijelölöm, melyik rész volt az adomány, és addig is ihatok. Rabbi Yehudah és társai viszont ezt nem fogadják el, mert ez retroaktív meghatározás lenne.

A másik példa az eruvei techumin (עירובי תחומין). Ha valaki nem tudja, melyik irányból jön majd egy rabbi, készíthet feltételes eruv (עירוב) megoldást. De ha két rabbi jön két irányból, és ő csak később akarja eldönteni, melyik elé megy, az már nem működik Rabbi Yehudah szerint. Ott nem a tény ismeretlen, hanem a saját döntése hiányzik.

Ebből következik: ha Rabbi Yehudah nem fogadja el a bereirah elvét, akkor nem lehet azzal magyarázni, hogy Yom Tov napján a levágás visszamenőleg étellé minősíti az állatot.

Eltört edény, eltört bárchesz

A következő kísérlet Rabbi Yehudah edényekkel kapcsolatos véleménye. Ha egy edény szombaton eltörik, a darabjai csak akkor mozgathatók, ha az eredeti funkcióhoz hasonló célra még használhatók. Ha egy tál darabjával például le lehet fedni valamit, az még edényszerű használat lehet; de ha csak hátvakarásra jó, az már más funkció.

Ebből azt próbálják levezetni: ahogy az edény darabja nem volt előkészítve az új funkcióra, úgy az élő állat sem volt előkészítve szombati evésre.

A Talmud ezt is elutasítja. Egy edény és az edénydarab más kategória. De egy tehén és egy levágott tehén ugyanannak az ételnek két állapota lehet, mint egy egész bárchesz és egy széttört bárchesz, vagy egy dobostorta, amely akkor is dobostorta marad, ha összetörik.

Kifolyó gyümölcslé: gyümölcs vagy új dolog?

Rabbi Yehudah álláspontját a szombaton magától kifolyó gyümölcslé példája is árnyalja. Szombaton tilos gyümölcsöt facsarni. A rabbik azt is megtiltották, hogy bizonyos esetekben a magától kifolyt levet megigyák, nehogy valaki ebből arra következtessen, hogy facsarni is szabad.

Rabbi Yehudah különbséget tesz: ha a gyümölcsöt eleve levéért tartották, a magától kifolyt lé tilos. Ha evésre tartották, akkor nem feltétlenül tilos. Ez azt mutatja, hogy szerinte az étel állagváltozása nem feltétlenül hoz létre új mukzeh státuszt. A levágott tehén tehát lehetne olyan, mint az ételként tartott gyümölcsből kifolyt lé: más formában, de ugyanahhoz az ételhez tartozik.

Felmerül egy középkategória is: az olíva és a szőlő, amelyeket evésre és préselésre is használhatnak. Smuél (שמואל) szerint Rabbi Yehudah ezeknél szigorúbb lehet. De Rav maga nem fogadja el, hogy Rabbi Yehudah az olíva és a szőlő esetében egyetértene a bölcsek szigorával, ezért ez sem lehet Rav mondásának biztos alapja.

A használt mécses és az undor miatti mukzeh

Az utolsó kísérlet Rabbi Yehudah mécsesekről szóló tanítása. Egy új, tiszta cserépmécsest lehet mozgatni szombaton, mert még alkalmas lehet valamilyen használatra. Egy régi, használt cserépmécses viszont undorító: beszívta az olajat, kormos, gusztustalan, ezért az ember nem gondol rá használati tárgyként. Ez a muktzeh machmat mi’us (מוקצה מחמת מיאוס), az undor miatti mukzeh.

Köves Slomó rabbi itt hozta a Coca-Colás üveg példáját az „Istenek a fejükre estek” című filmből: egy tárgy lehet sokféleképpen használható, amíg a közösség úgy tekint rá. A használt cserépmécsesnél azonban Rabbi Yehudah szerint már nincs ilyen nyitottság; az ember elhatárolódik tőle.

A levágatlan állatnál viszont nem undorról van szó, hanem tilalomról: szombaton tilos levágni. Ez már a muktzeh machmat issur (מוקצה מחמת איסור), tilalom miatti mukzeh iránya lenne.

A meggyújtott mécses és a passzív tehén

Rabbi Yehudah szerint egy fémmécses általában mozgatható, mert nem undorító. De ha szombat bejövetelekor égett benne a láng, akkor tilalom miatt volt elválasztva: nem mozgathatták, nehogy elaludjon. Ez muktzeh machmat issur (מוקצה מחמת איסור).

Ebből lehetne Rav mondását magyarázni: az állat szombat bejövetelekor azért volt elválasztva az evéstől, mert tilos volt levágni. Ezért ha valaki mégis levágta, a hús ugyan kóser, de aznap nem ehető.

A Talmud azonban itt is fenntartást fogalmaz meg. A mécses esetében az ember aktívan meggyújtotta a lángot, ezzel kifejezte, hogy a tárgy szombatra el van zárva a használat elől. A tehénnél viszont nem történt ilyen aktív elkülönítés; csak passzívan fennállt a tilalom, hogy nem szabad levágni. Innen folytatja majd a Talmud a kérdést.

Az elhangzott példák röviden

• Szombaton vagy Yom Kippur (יום כיפור) napján tiltott módon levágott állat.
• A hús kóser, de Rav szerint csak szombat után ehető.
• Mukzeh (מוקצה): telefon, gyufa, használatra nem szánt tárgy.
• Szombaton elpusztult kecske, amelyet Rabbi Yehudah szerint nem lehet a kutyának feldarabolni.
• Kecske mint tenyészállat, tejforrás vagy jövőbeli kecskepörkölt.
• Yom Tov (יום טוב) napján levágott állat.
• Bereirah (ברירה), retroaktív meghatározás.
• Somronita bor, amelyből még nem választottak le terumah (תרומה), ma’aser (מעשר) és ma’aser sheni (מעשר שני) részeket.
• Feltételes eruvei techumin (עירובי תחומין): egy rabbi vagy két rabbi két irányból.
• Szombaton eltört edény és használható edénydarab.
• Egész bárchesz és törött bárchesz.
• Magától kifolyó gyümölcslé szombaton.
• Evésre tartott gyümölcs és facsarásra tartott gyümölcs.
• Olíva és szőlő mint középkategória.
• Új és régi cserépmécses.
• Coca-Colás üveg mint sokfunkciós tárgy példája.
• Muktzeh machmat mi’us (מוקצה מחמת מיאוס), undor miatti mukzeh.
• Meggyújtott fémmécses szombat bejövetelekor.
• Muktzeh machmat issur (מוקצה מחמת איסור), tilalom miatti mukzeh.

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud