Cimkék: Chulin  podcast

Egy tojás, hatvan adag étel – és még ez sem mindig elég

A Chulin 98. lapján Köves Slomó rabbi tovább tárgyalja, miként semlegesedik egy tiltott étel a megengedett keverékben. A kérdés már nem csupán az, hogy érződik-e az íze, hanem az is, pontosan mit kell beleszámítani az arányba. Egy tiltott tojásnál például hatvan megengedett tojás sem feltétlenül elegendő, míg más tilalmaknál az egy a hatvanhoz arány az általános mérce. A Talmud végül a názir áldozati kosának első lábából próbálja levezetni, honnan eredhet ez a hatvanszoros szabály – majd rögtön meg is kérdezi, lehet-e egy ilyen különleges tórai esetből általános törvényt tanulni.

Van-e egyáltalán íze a tojásnak?

A Talmud azzal folytatja, hogy egy tiltott tojás keveredése esetén egy a hatvanhoz aránnyal számolunk, de maga a tiltott tojás nem számít bele a hatvanba.

Ez elsőre furcsa, hiszen a tojásról éppen az a közmondásos tapasztalat, hogy alig ad ízt a víznek, amelyben főzik.

A válasz szerint nem egyszerűen egy nem kóser madár tojásáról van szó, hanem olyan tojásról, amelyben már csibe fejlődött. A csibe íze ténylegesen átmehet a többi ételbe.

A Talmud azonban egy brájtából megmutatja, hogy a szöveg értelmezése nem ilyen egyszerű: a második mondat, amely a tojásban talált csibéről beszél, akár az első mondat magyarázata is lehet, nem feltétlenül egy új eset.

Mit számítunk bele a hatvanba?

Egy történetben olívabogyónyi tiltott chelev (חלב), faggyú esett egy nagy fazékba.

Felmerült, hogy az egy a hatvanhoz arány kiszámításánál ne csak a fazékban megmaradt ételt vegyék figyelembe, hanem azt is, ami főzés közben elpárolgott vagy beszívódott az edény falába.

A rabbik ezt elutasították. Nem mondhatjuk, hogy az edény fala kizárólag a megengedett ételből szívott magába. Ugyanúgy magába szívhatott a tiltott összetevőből is.

Ezért az eltűnt mennyiséget nem lehet egyszerűen plusz kóser ételként hozzáadni a számításhoz.

Fél kezayit sem „fél tilalom”

Egy másik esetben fél kezayit (כזית) tiltott faggyú került a főzelékbe. Valaki arra gondolt, hogy ha csak fél egységnyi tiltott anyag van, akkor harmincszoros megengedett mennyiség is elegendő.

Apja azonban figyelmeztette: ne kezeld könnyelműen a bölcsek által meghatározott arányokat.

A fél kezayit ugyan nem feltétlenül jár malkot (מלקות) büntetéssel, de a Tóra szerint maga a fogyasztási tilalom már kisebb mennyiségre is fennáll. Ezért a semlegesítéshez továbbra is a teljes hatvanszoros arányt kell alkalmazni.

Tojásnál hatvan vagy hatvanegy?

A tanházban elhangzott: tojás esetében hatvan még nem elegendő, hatvanegy viszont már igen.

A probléma az volt, hogy nem volt világos, mit jelent a „hatvanegy”:

• hatvan megengedett tojás és egy tiltott?
• vagy hatvanegy megengedett tojás az egy tiltott mellett?

A Talmud óvatosságra int: ilyen mondatból könnyen hibás gyakorlati következtetés születhet.

A későbbi magyarázat szerint a megengedéshez hatvanegy kóser tojás szükséges az egy tiltott mellett. Ennek egyik oka, hogy a tojások mérete nem teljesen azonos, ezért egy plusz tojással biztosítják, hogy ténylegesen meglegyen a szükséges hatvanszoros mennyiség.

Negyvenöt, negyvenhét, harminc?

A Talmud több történetet is idéz abból az időszakból, amikor a pontos arány még nem minden helyzetben szerepelt egységesen.

Valaki egy egy a negyvenöthöz arányú keverékkel fordult rabbihoz. A válasz az volt: „Apám még egy a negyvenhéthez arányt sem engedett meg – én engedjem meg a negyvenötöt?”

Más esetben egy a negyvenháromhoz arányt utasítottak el hasonló érveléssel.

Rabbi Chiya egyszer azt kérdezte egy keveréknél: „Van benne harmincszoros mennyiség?” Ebből azonban nem következik, hogy a harmincszoros arányt valóban elegendőnek tartotta. Köves Slomó rabbi magyarázata szerint itt egyszerűen egy nagy számot mondott, nem halachikus küszöböt.

Az általános szabály: egy a hatvanhoz

A végső álláspont szerint az általános mérce:

batel be-shishim (בטל בששים) – a tiltott összetevő hatvanszoros megengedett mennyiségben semlegesedik.

Felmerül azonban egy másik hagyomány is, amely egy a százhoz arányt említ.

Mindkét vélemény ugyanabból a tórai esetből próbálja levezetni saját számát: a názir áldozati kosának bal első lábából.

A názir kosa és a kohén lába

A názir áldozati kosának egyik első lába a kohénnak jár, a többi húst pedig a názir fogyasztja.

A Tóra mégis úgy írja le az elkészítést, hogy a lábat együtt főzik a kos többi részével.

Ez különös: a kohénnak járó rész egy egyszerű izraelita számára nem fogyasztható, mégis együtt fő a számára megengedett hússal.

Ha a Tóra ezt engedélyezi, nyilván olyan arány áll fenn közöttük, amelyben a kohénnak járó hús íze már nem teszi tiltottá a többit.

Hatvan vagy száz?

Az arány attól függ, mit mérünk.

Ha az első lábat csonttal együtt számítjuk a kos többi részéhez, körülbelül egy a hatvanhoz arány adódik.

Ha viszont csak a láb húsát számítjuk, a csontot nem, akkor a hús jóval kisebb rész, és körülbelül egy a százhoz arány jöhet ki.

Innen származik a két különböző hagyomány.

Lehet-e ebből általános szabályt tanulni?

A Talmud azonban rögtön megkérdőjelezi a bizonyítást.

A názir kosának esete különleges. A Tóra eleve megengedi, hogy egy olyan részt, amelyet csak a kohén ehet, együtt főzzenek azzal, amit a názir fogyaszt. Ez nem pusztán utólagos keveredés, hanem eleve engedélyezett főzés.

Ezért lehet, hogy ez chiddush (חידוש), különleges tórai kivétel, amelyből nem szabad általános szabályt levezetni.

Min be-mino: feloldódik-e az azonos az azonosban?

A vita összekapcsolódik Rabbi Yehudah álláspontjával. Szerinte min be-mino (מין במינו), azonos típusú tiltott és megengedett anyag nem feltétlenül semlegesíti egymást.

A názir kosánál viszont ugyanaz a hús keveredik ugyanazzal a hússal, mégis megengedett.

Miért nem bizonyítja ez, hogy min be-mino igenis feloldódhat?

Rabbi Yehudah egy másik tórai esetből indul ki: Jom Kippurkor két külön áldozat vérét összekeverik, és a Tóra továbbra is mindkettőt saját nevén nevezi. Ebből azt tanulja, hogy vér a vérben nem veszti el önálló státuszát.

A názir kosának esete pedig azért nem cáfolja ezt, mert különleges chiddush: a Tóra eleve megparancsolja vagy megengedi az együtt főzést. Egy kivételes esetből nem lehet általános elvet alkotni.

A mai lap tanulsága

A Chulin 98 megmutatja, hogy az „egy a hatvanhoz” szabály mögött nem egyszerű matematika áll. Meg kell határozni, mit számítunk bele, mit nem, hogyan kezeljük az eltérő méreteket, és egyáltalán honnan származik maga az arány.

Köves Slomó rabbi előadásában a lap egyik fontos gondolata az is, hogy a különleges tórai esetekkel óvatosan kell bánni. Ha a Tóra valamit eleve együtt főzni enged, abból nem biztos, hogy ugyanaz a szabály következik egy véletlenül létrejött keverékre. A chiddush (חידוש) éppen attól különleges, hogy nem feltétlenül válhat általános precedenssé.

Elhangzott példák röviden

• Tiltott tojás kóser ételben.
• Tojás, amelyben csibe fejlődött.
• Kóser és nem kóser tojások együtt főzése.
• Olívabogyónyi tiltott chelev (חלב) nagy fazékban.
• Elpárolgott étel és az edény falába beszívódott mennyiség.
• Fél kezayit (כזית) faggyú és a harmincszoros arány elutasítása.
• Kisebb tiltott mennyiség is tórai tilalom.
• Tojásnál hatvanegy kóser tojás az egy tiltott mellett.
• Eltérő méretű tojások miatti biztonsági ráhagyás.
• Egy a negyvenöthöz és egy a negyvenháromhoz arány elutasítása.
• Rabbi Chiya „harmincszoros” kérdése.
• Batel be-shishim (בטל בששים).
• Egy a százhoz arány lehetősége.
• Názir áldozati kosa.
• Kohénnak járó bal első láb.
• Első láb együtt főzése a kos többi részével.
• Csonttal együtt számolva körülbelül egy a hatvanhoz.
• Csak a húst számolva körülbelül egy a százhoz.
• Min be-mino (מין במינו).
• Jom Kippurkor összekevert áldozati vérek.
• Názir kosának esete mint chiddush (חידוש).

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud