- This event has passed.
Chulin 124 – Napi Talmud 2431: Két fél adag hús már egy egész
Két fél adag hús már egy egész – vagy a bőr egyszerűen eltünteti?
A Chulin 124. lapján Köves Slomó rabbi azt vizsgálja, mikor tartoznak még össze fizikailag különálló részek, és mikor veszítik el önálló jelentőségüket. Egy elszakított bőrruha még „összeállhat”, egy széttört kemencét még megtarthat a külső agyagburok, két fél olívabogyónyi döghús pedig lehet, hogy együtt már elegendő lenne a tisztátalansághoz – csakhogy a bőr, amelyen rajta maradtak, akár semmissé is teheti őket. A vita végig ugyanazt a határvonalat keresi: a fizikai kapcsolat, a használati cél vagy az ember szándéka dönti-e el, hogy valami még egyetlen egység?
A bőrruha másképp szakad, mint a vászon
Az előző lap végén arról volt szó, hogy egy tisztátalan ruha elveszítheti eszközstátuszát, ha kellően szétszakítják. Reish Lakish azonban különbséget tett a közönséges ruha és a bőr között: a bőrnek olyan tartása van, hogy akár nagyon kis összekötő rész mellett is még egyetlen darabként viselkedhet.
A Talmud ezt az állítást az állat nyúzásának szabályával próbálja cáfolni. Ha a bőrt a lábak felől húzzák le, Rabbi Yochanan ben Nuri szerint a nyakhoz érve már különállónak számít.
Az egyik válasz egyszerű: Reish Lakish követheti a bölcsek másik véleményét. A másik szerint azonban a vita nem arról szól, hogy a bőr fizikailag kapcsolódik-e még, hanem arról, hogy shomer (שומר), vagyis védőburok marad-e. A kapcsolat mint yad (יד), „fogó” vagy meghosszabbítás továbbra is megmaradhat.
A kemence: elég széttörni, vagy a burkot is le kell verni?
Köves Slomó rabbi egy korabeli kemencével szemléltette a következő problémát. A cserép kemencetestet kívül agyagréteg vette körül, amely szigetelt és egyben tartotta.
Ha a kemence tisztátalanná vált, a bölcsek szerint:
- három részre kellett törni;
- és a külső agyagburkot is le kellett kaparni.
Rabbi Meir szerint viszont elegendő lehetett a belső részt annyira összetörni, hogy ne maradjon megfelelő nagyságú darab, miközben a külső burok megmarad.
Ez látszólag Reish Lakish ellen szól: ha a külső réteg még egyben tartja, hogyan vesztheti el kemencejellegét? A válasz szerint Reish Lakish követheti a bölcseket, akik valóban megkövetelik a tartó burok eltávolítását.
Felmerül egy másik értelmezés is: lehet, hogy Rabbi Meir és a bölcsek nem egy már tisztátalanná vált kemence megtisztításáról vitatkoznak, hanem arról, milyen állapotban tekintjük egyáltalán olyan eszköznek, amely képes tisztátalanná válni.
Mikor marad még kemence a törött kemence?
A Talmud ezután a minimális méreteket vizsgálja.
Rabbi Meir szerint egy körülbelül négy tefach (טפח) magas kemence már kemencének számít, és egy összetört nagy kemencéből is egy ekkora megmaradt darab őrizheti az eszközstátuszt.
A bölcsek más szempontot is figyelembe vesznek: ha a kemence nagyobbik része egyben maradt, az továbbra is jelentős lehet. Köves Slomó rabbi egy gyerekek játékára szolgáló apró kemencét is említett: már az ókorban is léteztek a mai játék konyhákhoz hasonló miniatűr eszközök.
A törés iránya is számít: nem ugyanaz hosszában és keresztben darabolni, mert másképp marad meg egy önmagát tartó jelentős rész.
Mennyi maradhat egy elszakított bőrruhából?
A korábbi tanításnak egy másik változata szerint közönséges ruhánál a nagyobbik rész elszakítása már elegendő lehet, még ha marad is összekötő darab. Reish Lakish azonban bőrnél szigorúbb: ha jelentős rész marad, annak még van chashivut (חשיבות), vagyis önálló jelentősége.
Egy folyásos beteg által tisztátalanná tett bőr ülőlap példájából azonban úgy tűnik, hogy bizonyos méret alatt már elveszíti ülőalkalmatosság jellegét. A válasz: ez más funkció. Egy túl kicsi bőrdarabra egyszerűen már nem lehet rendesen ráülni.
Egy olívabogyónyi hús a bőrön
Az új Misna egy lenyúzott állat bőrével foglalkozik.
Ha a bőrön marad egy kezayit (כזית), olívabogyónyi hús egy neveilah (נבילה), vagyis állattetem húsából, az tisztátalanságot közvetít.
Köves Slomó rabbi kiemelte, hogy nem feltétlenül kell közvetlenül magát a húst megérinteni. Bizonyos hozzá kapcsolódó húsfoszlány, sőt a vele kapcsolatban álló szőr is továbbíthatja a tisztátalanságot a korábban tanult yad (יד) vagy shomer (שומר) szabályai alapján.
Két fél kezayit: összeadódik vagy eltűnik?
Sokkal érdekesebb, ha a bőrön két különálló húsdarab van, egyenként fél kezayit (כזית) méretben.
Rabbi Yishmael szerint ezek bizonyos tekintetben összeadódhatnak: ha valaki a teljes bőrt viszi, akkor úgy tekintjük, hogy együtt egy kezayitnyi tetemet hordoz, ezért tisztátalanná válik.
Rabbi Akiva viszont azt mondja: még a hordozás sem számít. Miért? Mert a bőr a fontos tárgy, a rajta maradt apró húsdarabok pedig alárendelődnek neki, mintegy semmissé válnak rajta.
Köves Slomó rabbi ezt egy saslikkal állította szembe. Ha két fél kezayitnyi húsdarabot szándékosan egy nyársra húznak, ott a nyárs összekapcsolja őket: azért vannak rajta, mert húst akarunk vinni vagy megsütni. A bőrön maradt hús ezzel szemben mellékes maradék.
Nem mindegy, miért maradt ott a hús
A Talmud Rabbi Yochanan nevében különbséget tesz aközött, hogy a hús véletlenül maradt-e a bőrön, például mert egy ragadozó korábban beleharapott az állatba, vagy a nyúzás során az ember maga hagyta ott.
Ha az ember késsel nyúzta le a bőrt, és bizonyos húsrészeket rajta hagyott, ez jelezheti, hogy azokra már nem tartott igényt.
Az értelmezés azonban problémássá válik, ha ezt egy egész kezayitnyi vagy még nagyobb, összefüggő húsdarabra is alkalmaznánk. Rabbi Nachman és Rabbi Ami is hitetlenkedett egy ilyen olvasaton.
A Talmud ezért pontosít: nem egy hatalmas steak maradt a bőrön, hanem sok apró húsfoszlány, amelyek összekaparva jelentős mennyiséget adnának ki. Így már érthetőbb, hogy a bőr domináns státusza semmissé teheti őket.
Érintés és hordozás nem ugyanaz
A vita egyik központi pontja az, hogy a neveilah (נבילה) nemcsak érintéssel, hanem hordozással is tisztátalanná tehet.
Rabbi Yishmael szerint a két fél kezayitnyi darab hordozáskor összeadódhat, miközben érintéskor nem feltétlenül.
Bar Padda még azt is felveti, hogy nem mindegy, a bőr külső vagy hús felőli oldalát érinti-e valaki. Rabbi Yochanan azonban nem fogadja el, hogy egymás után két külön féladag megérintése automatikusan egy teljes adag érintésének számítson.
A Talmud párhuzamként felhozza a tum’at ohel (טומאת אהל) szabályát is: vajon két, külön-külön fél kezayitnyi emberi holttestdarab egy fedél alatt összeadódhat-e?
A csontvelő újabb határesetet teremt
A lap végén Köves Slomó rabbi egy combcsont példáját hozza. Kívül csont van, belül azonban csontvelő. A csont maga shomer (שומר), vagyis védőburok lehet a velő számára.
A kérdés: ha a csont megérintése a benne lévő velő érintésének számít, akkor ebből következik-e, hogy a csont puszta hordozása is tisztátalanná tesz?
A bölcs, akitől ezt megkérdezték, nem adott azonnal választ. Azt mondta, aznap már „sok korsó bort itattak vele” – vagyis túl sok nehéz kérdést kellett megvitatnia –, és ez további elmélyülést igényel.
Elhangzott példák röviden
- Félig elszakított közönséges ruha és bőrruha összehasonlítása.
- Láb felől lenyúzott állat bőrének kapcsolata a nyaknál.
- Kétrétegű, agyaggal szigetelt korabeli kemence.
- Kemence három részre törése és a külső agyagburok eltávolítása.
- Négy tefach mint kemenceméret, illetve gyerekek játék kemencéje.
- Folyásos beteg által tisztátalanná tett bőr ülőlap.
- Egy kezayitnyi tetemhús a lenyúzott bőrön.
- Két fél kezayitnyi húsdarab ugyanazon a bőrön.
- Két fél húsdarab sasliknyárson mint ellenpélda.
- A motorházba bemászott és ott elpusztult tyúk története.
- Ragadozó harapása miatt a bőrön maradt hús és késsel ott hagyott hús különbsége.
- Két fél kezayitnyi holttestdarab egy fedél alatt.
- Combcsont és a benne lévő csontvelő mint shomer (שומר).
—————————————————-
Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
