Cimkék: Böchorot  podcast

A kétes elsőszülött és a bizonyítás terhe

Razielnek egyszerre két kis bárányt ellett az anyajuha, és senki sem tudja, melyik jött ki elsőként. Az egyik a kohené, de melyik: a szebbik vagy a soványabbik? Mi történik, ha az egyik elpusztul, és a megmaradtat kell valahogy elosztani? És mi köze ehhez a Békéscsaba és Debrecen között pontosan félúton talált holttestnek, a pásztornak, aki leteszi a bárányt és elszalad, vagy Andris kalósdi telkének? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) tizennyolcadik lapján egy elvi kérdéstől, hogy két dolog lehet-e pontosan egyforma, jut el a mindennapi tulajdonjogig. A közös kérdés: kinek kell bizonyítania, ha senki sem tudja biztosan, mi történt?

Lehet-e pontosan félúton?

Az óra az előző napi kérdés lezárásával kezdődött: efshar letzamtzem (אפשר לצמצם), azaz lehetséges-e, hogy két dolog pontosan egyforma legyen, és ezt valaki le is tudja mérni. Az utolsó vizsgált érv a megtört nyakú üsző szertartása volt: ha a városon kívül holttestet találnak, meg kell mérni, melyik város van hozzá a legközelebb, és annak kell elvégeznie a szertartást.

Mi a teendő, ha a holttest éppen félúton fekszik Békéscsaba és Debrecen között, milliméterre ugyanakkora távolságban? Egy résztvevő megkérdezte, honnan mérünk; egy másik felidézte, hogy az orrától, mert a lélek azon keresztül távozik.

A szó, amely egyes számban áll

Egy brájta (ברייתא) szerint az első vélemény úgy tartja, hogy ilyenkor egyik város sem hoz üszőt, Rabbi Eliezer (רבי אליעזר) szerint viszont mindkettő hoz egyet-egyet. Kézenfekvő volna azt mondani, hogy az első vélemény szerint nem lehet pontosan mérni, Rabbi Eliezer szerint igen.

A Gemara (גמרא) ezt elveti: ha nem lehet pontosan mérni, miért ne hoznának egy üszőt közösen? A vita valójában a Tóra szaván múlik. A vers egyes számban beszél a közeli városról, kerovah (קרובה). Az első vélemény szerint ez kizárja, hogy két város egyszerre legyen „a közeli”, ezért ilyenkor semmi sem történik. Rabbi Eliezer szerint az egyes szám nem zárja ki, hogy két város is közel legyen.

Amit a bölcsek végül mondanak

Fehérvári Andris kérdésére, hogy mi a vége, egy másik brájta adja meg a választ. Eszerint Rabbi Eliezer két üszőt kér, a bölcsek viszont azt mondják: hozzanak egyet közösen, azzal a kikötéssel, hogy annak a városnak a nevében hozzák, amelyik valójában közelebb van.

Köves Slomó rabbi végigvezette a logikát: ha a bölcsek szerint lehetne pontosan mérni, és két város is lehet „közeli”, kettőt kellene hozni; ha csak egy lehet közeli, egyet sem. A közös üsző csak úgy magyarázható, hogy szerintük ember nem tud pontosan mérni. Ha nekünk egyformának tűnik a két távolság, attól még nem az.

Két elsőszülött egyszerre

A lap ezután visszatér az előző Misna (משנה) esetéhez. Rabbi Yosei HaGelili (רבי יוסי הגלילי) szerint két bechor (בכור), elsőszülött is születhet egyszerre, és akkor mindkettő a kohené. A bölcsek szerint ilyen nincs: az egyiket a kohen kapja, a másikat Raziel megtartja.

De melyiket kapja a kohen? Rabbi Tarfon (רבי טרפון) úgy véli: a szebbiket, mert valószínű, hogy az erősebb jött ki előbb: „letapossa” a gyengébbet. Rabbi Akiva (רבי עקיבא) szerint „felbecsülik”. Köves Slomó rabbi felvetése: ezt elsőre úgy értenénk, hogy kihívnak egy értékbecslőt: ha az egyik bárány nyolcvan sékelt ér, a másik százat, a kohen megkapja az egyiket, a húsz sékeles különbözeten pedig megosztoznak.

Datolya Babilóniában

Rabbi Yochanan (רבי יוחנן) azonban úgy tanította, Rabbi Akiva véleménye az, hogy a kohen a soványabbat kapja. Rabbi Chiyya bar Abba (רבי חייא בר אבא) tiltakozott: hiszen úgy tanultuk, hogy felbecsülik! A válasz Köves Slomó rabbi tolmácsolásában: „Amíg te Babilóniában datolyákkal hizlaltad magad, mi megtaláltuk a magyarázatot a Misna végéből.” Köves Slomó rabbi a mai amerikai gyerekekhez hasonlította az elkényeztetett babilóniaiakat, akik egész nap csokit esznek és vidámparkba járnak.

A Misna következő része szerint ha az egyik bárány elpusztul, Rabbi Akiva szerint a megmaradt a gazdánál marad, mert hamotzi mechavero alav hara’ayah (המוציא מחבירו עליו הראיה): aki a másiktól el akar venni valamit, annak kell bizonyítania. Ha Rabbi Akiva felezést értett volna, itt is felezést mondana. A „felbecsülés” tehát azt jelenti, hogy a kohen megkapja a gyengébbet, a két bárány közti értékkülönbözet pedig vitás marad. Ha a kohen a bíróságon bebizonyítja, hogy a szebbik az elsőszülött, nem a felét, hanem az egészet kapja meg.

Aprólék két oldalról

A Razielnél maradt bárányt legelni hagyják, amíg nem keletkezik rajta egy mum (מום), testi hiba, hiszen lehet, hogy ez az elsőszülött. Utána megeheti, de a Misna szerint a levágásakor oda kell adnia a kohennek az aprólékot, a matanot (מתנות) ajándékait: a lapockát, az állkapcsot és a gyomrot. Rabbi Yosei (רבי יוסי) ettől felmenti.

A Misna névtelen véleménye, Rabbi Meiré (רבי מאיר) mellett a Gemara azt hozza, hogy a kohen „két oldalról” érvelhet: ha ez az elsőszülött, az egész állat az enyém; ha nem, legalább az aprólék jár. Rabbi Yosei szerint viszont egy csavar van a történetben: úgy tekintjük, mintha Raziel éppen azt a bárányt adta volna oda a kohennek, amelyet megtartott, majd visszacserélte volna. A nála maradt állatot tehát mintegy megvásárolta a kohentől, ezért nem tartozik vele aprólékkal.

Ha nincs mivel cserélni

Rabbi Elazar (רבי אלעזר) szerint ha a kétség nem az ikerszülésből fakad, hanem például egy fiú és egy lány született egyszerre, és nincs a kohennél csereállat, mindenki egyetért: az aprólékot oda kell adni. Hiszen itt nincs mit „átadni és visszavenni”.

Miért kell ezt kimondani? Azt gondolhatnánk, Rabbi Yosei azért ment fel, mert ha a gazdát aprólékra kötelezzük, azt hiheti, hogy az állat biztosan nem elsőszülött. „Raziel egyszerű gyerek” – mondta a rabbi –, és ha a kohen jelentkezik a lapockáért, gyanútlanul nyírni és dolgoztatni kezdi az esetleg szent állatot. A Misna vége azonban kimondja, hogy Rabbi Yosei csak ott ment fel, ahol a kohennél van csereállat. A Gemara feloldása: Rabbi Yosei talán csak Rabbi Meir érvelésén belül szólt: szerintem soha nem kell, de legalább ott ismerd el, ahol két állat van.

Az elszökött tizedik bárány

Mielőtt továbbmentek, Boáznak kellett elmagyaráznia a ma’aser behemah (מעשר בהמה), az állattized szabályát. Ha idén kilencvenhét bárány született, egyenként kiengedik őket a karámból, és minden tizediket megfestik. Ezt fel kell vinni Jeruzsálembe; a résztvevők a ChatGPT-től is megkérdezték, mi a teendő vele. A rabbi magyarázatában ez hasonlít a ma’aser sheni (מעשר שני), a második tized szabályához, de itt áldozatot is be kell mutatni: csak a zsiradék kerül az oltárra, a többiből nagy barbecue lesz, amelyre a gazda Boázt is meghívja.

Ha Bruno számolás közben éppen a tizedik bárányt akarja megfesteni, de az visszaszalad a karámba, bármelyik bárány lehet a tized. Rav Pappa (רב פפא) szerint egy ilyen kétes tizedállatnál mindenki egyetért, hogy nem kell aprólékot adni, mert a kohen itt nem érvelhet két oldalról. Azt gondolhatnánk, Rabbi Meir azért kötelez mindig, hogy az aprólék el ne felejtődjön. Ezt nem így kell érteni: a Misna csak azért hozza a vitát a csereállatok esetében, hogy megmutassa, milyen messzire megy Rabbi Yosei felmentése.

A pásztor, aki elszalad

Ha az ikrek egyike elpusztul, Rabbi Tarfon szerint osszák meg a megmaradtat. De miért, ha szerinte a szebbik az elsőszülött? Nézzük meg, melyik pusztult el! Rabbi Ami (רבי אמי) válasza: Rabbi Tarfon később visszavonta korábbi véleményét. A rabbi itt elmondta a viccet a papról és a rabbiról, akik kettévágnak egy halat, és a rabbi azzal veszi el a nagyobbik felét, hogy a kisebbet meghagyta a papnak, hiszen ő azt választotta volna.

Rabbi Chiyya (רבי חייא) két hasonlattal világítja meg a vitát. Andris és Pisti egy-egy bárányt bíz egy pásztorra, az egyik elpusztul, és a pásztor leteszi a megmaradtat: „Szevasztok, hozom vissza a bárányotokat”, és elszalad. Senki sincs birtokon belül, ezért osztozni kell. A másik esetben Pisti maga is pásztor, Andris rá bízza a bárányát, és az egyik elpusztul. Itt Pisti van birtokon belül, Andrisnak kell bizonyítania. Egy résztvevő tréfásan hozzátette: könnyű bizonyítani, az ő bárányának négy lába volt.

Andris kalósdi telke

De ha a két hasonlat két különböző esetről szól, miben vitatkoznak? Rava (רבא) vagy Rav Pappa szerint egy bonyolultabb esetről. Andrisnak van egy háromezer négyzetméteres telke Kalósdon, Pisti pedig kohen és pásztor egy személyben. Andris megengedi neki, hogy ott legeltesse a bárányait, a kétes elsőszülöttek pedig mind Andriséi.

A szabály szerint chatzero shel adam koneh lo (חצרו של אדם קונה לו): az ember ingatlana megszerzi számára a rajta lévő dolgokat. Rabbi Tarfon szerint Andris a micva kedvéért a telek egy részét a kohen birtokába adja, hogy az elsőszülött az övé lehessen, ezért ez olyan, mint a pásztor esete, és osztozni kell. Rabbi Akiva szerint olyankor, amikor a gazda veszítene rajta, nem ad át semmit, így Andris marad birtokon belül.

Két anyajuh, sokféle szülés

Az új Misna két olyan juhról szól, amely még sosem ellett. Ha két hímet szülnek, mindkettő a kohené. Ha az egyik hímet, a másik nőstényt, a hím jár neki. Ha két hím és egy nőstény születik, az egyik hím a kohené, a vita ugyanaz, mint korábban.

Ha két nőstény és egy hím, vagy két nőstény és két hím születik, a kohen nem kap semmit, mert lehet, hogy mindkét anya először nőstényt szült. Ha az egyik juh már ellett korábban, a másik nem, és két hímet szülnek, az egyik a kohené. Ha viszont egy hím és egy nőstény születik, semmi sem jár neki: lehet, hogy a nőstényt az ellette, amelyik először szült.

Egy résztvevő gyakorlati kérdésére, honnan tudják, ki mit szült, a rabbi tréfásan megjegyezte: a gazda kiteszi a Facebookra, hogy vemhes a kecske. A lap tanulsága: ha nem tudni biztosan, mi történt, annak kell bizonyítania, aki a másiktól el akar venni valamit, és a vita gyakran azon múlik, kinek a birtokában van az állat.

Az előadásban elhangzott példák

• Holttest pontosan félúton Békéscsaba és Debrecen között.
• Mérés a holttest orrától, mert azon távozik a lélek.
• Egy üsző közösen, kikötéssel, vagy kettő külön.
• Raziel egyszerre született két kis báránya.
• Az erősebb bárány, amely letapossa a gyengébbet.
• Értékbecslés: nyolcvan és száz sékel, húsz sékel különbözet.
• Babilóniai datolya, mai amerikai gyerekek csokival és vidámparkkal.
• A vitás értékkülönbözet a bíróság előtt.
• A legelő bárány, amíg mum nem keletkezik rajta.
• Lapocka, állkapocs és gyomor a kohennek.
• Az odaadott és visszacserélt bárány.
• A gyanútlan Raziel, aki megnyírja a kétes elsőszülöttet.
• Boáz kilencvenhét báránya és a megfestett tizedik.
• A ChatGPT kérdezése az állattizedről.
• Barbecue Jeruzsálemben, Boáz meghívásával.
• Bruno visszaszaladt tizedik báránya.
• A pap és a rabbi kettévágott hala.
• A pásztor, aki leteszi a bárányt és elszalad.
• Andris és Pisti bárányai, a négylábú bárány tréfája.
• Andris háromezer négyzetméteres kalósdi telke, Pisti, a kohen és pásztor.
• Két anyajuh és a születő hímek és nőstények különböző esetei.
• A vemhes kecske a Facebookon.

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud