Cimkék: Böchorot  podcast

A sérült elsőszülött: asztaltársaság, méltóság és érvágás

Meghívhatja-e Jákob, a kohen a barbecue-jára Boázt, aki nem kohen, és meghívhatja-e a kis Lacit, aki nem is zsidó? Ehet-e a sérült elsőszülött bárány húsából egy menstruáló nő? Szabad-e ünnepnapon a lábánál fogva megnyúzni egy állatot, és mit tegyen a gazda, ha elsőszülött bárányán csak az érvágás segítene, de a vágás nyomán testi hiba maradna? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) harmincharmadik lapján a testi hibás elsőszülött állat körüli vitákat vette sorra, majd egy egészen más területre, a bizonytalanul tisztátalan trumabor hordójára is átvitte a kérdést. A közös kérdés: meddig kíséri a szentség az állatot, miután már nem lehet áldozat?

Ki ülhet a kohen asztalához?

A Misna (משנה) szerint Beit Shammai (בית שמאי) úgy tartja, hogy a nem kohen izraelita nem vehet részt a kohen bechor (בכור), elsőszülött állatból készült vacsoráján, még akkor sem, ha az állat ba’al mum (בעל מום), testi hibás, amelyet nem áldozatként mutatnak be, hanem egyszerűen levágnak. Beit Hillel (בית הלל) ezt megengedi, sőt a Misna szerint még nem zsidót is meg lehet hívni.

A Gemara (גמרא) megkérdezi, kinek az értelmezését veszi át a Misna. Egy brájta (ברייתא) szerint Beit Shammai csak kohenekből álló társaságot enged, Beit Hillel nem kohent is, Rabbi Akiva (רבי עקיבא) szerint pedig Beit Hillel még a nem zsidót is megengedte. A Misna tehát Rabbi Akiva olvasatát építette be Beit Hillel véleményébe. Egy résztvevő úgy foglalta össze: Beit Hillel már olyan régen élt, hogy a későbbiek másként emlékeztek a szavaira, és ezt a rabbi megerősítette.

Beit Shammai érve: a békeáldozat húsa

Köves Slomó rabbi Brunót kérdezte a shelamim (שלמים), a békeáldozat szabályáról. A szegy és a comb a kohené, a többit a felajánló eszi meg. A Tóra ugyanebben a szövegkörnyezetben beszél az elsőszülöttről is: „és a húsuk legyen a tiéd”. Ahogy a szegy és a comb csak a kohené, úgy az elsőszülött húsa is, mondja Beit Shammai.

Beit Hillel érve: a tiszta és a tisztátalan együtt

Beit Hillel szerint ez csak az ép állatra igaz. A hibás állatról a Tóra azt mondja: „a tisztátalan és a tiszta együtt eheti”. Ha a tisztátalan kohen, aki az enyhébb szentségű áldozatokból sem ehet, ehet a hibás elsőszülöttből, akkor a tiszta izraelita, aki a saját békeáldozatából ehet, pláne.

A rabbi a kallósdi barátunk korábbi felvetésével mutatta meg a cáfolatot: nem igaz, hogy a tisztátalan kohen minden szempontból gyengébb, mint a tiszta izraelita. Ha a közösség többsége tisztátalan, a tisztátalan kohen is végezhet szolgálatot, egy izraelita viszont soha. Képzeljük el, mondta a rabbi, hogy holnap eljön a Messiás, felépül a Szentély, de mindenki tisztátalan, és még vörös tehén sincs: ilyenkor lehet tisztátalanul áldozni.

Beit Hillel válasza: itt nem a szolgálatról, hanem az evésről beszélünk, és az evésnél a tiszta Boáz mindenképp előbbre való, mint a tisztátalan Jákob.

Szarvas és gazella

Rabbi Akiva a „mint a szarvast és a gazellát” kifejezésből, a tzvi ve’ayal (צבי ואיל)-ból tanulja, hogy a nem zsidó is ehet a hibás elsőszülöttből: ahogy a szarvast és a gazellát, amelyből nincs áldozat, bárki megeheti, úgy ezt is. Így a kis Lacit is meg lehet hívni.

A másik vélemény szerint ez a kifejezés háromszor szerepel a Tórában, és mindhármat „elhasználták” már három bölcs tanítására. Ráadásul a kifejezés mást is taníthat: ahogy a szarvas és a gazella nem tartozik az elsőszülöttség törvénye alá, úgy a kiváltott hibás áldozati állat első kölyke sem számít elsőszülöttnek.

A menstruáló nő és a test tisztátalansága

Egy brájta szerint Beit Shammai a hibás elsőszülöttet menstruáló nőnek sem engedi, Beit Hillel igen. Köves Slomó rabbi elmagyarázta, miért kerül ide a menstruáció: a tisztátalanság a halállal kapcsolatos, és a menstruációban egy élet lehetősége távozik a testből. A kérdés itt a kohen családjához tartozó nőkről szól, a kohen lányáról vagy feleségéről.

Beit Shammai elfogadja, hogy a hibás elsőszülöttet a tisztátalan is eheti, de csak azt, akinek a tisztátalansága kívülről jött: aki halottat, döglött csúszómászót vagy állattetemet érintett. Ha a tisztátalanság a testből jön, mint a menstruáló nőnél, a zav (זב), a folyásos betegnél, a szülő nőnél vagy a leprásnál, akkor nem.

A tisztátalanul bemutatott pészachi áldozat

A bizonyíték a korban Pesach (קרבן פסח), a pészachi áldozat. Ha a közösség többsége tisztátalan, érvényes a tumah hutrah betzibur (טומאה הותרה בציבור) elve: a tisztátalanság a közösség esetében megengedett, és az áldozatot tisztátalanul is bemutatják. De ebből csak a halotti tisztátalanságú ehet; a folyásos beteg, a leprás, a menstruáló és a szülő nő nem. Beit Hillel szerint ez a különbség csak ott áll, mert a Tóra kifejezetten a „lélek”, vagyis a halott miatti tisztátalanságról beszél, a hibás elsőszülöttnél viszont általában „tisztátalant” mond.

A rabbi hozzáfűzte: a pészachi áldozat kötelezettsége nem azon múlik, áll-e a Szentély, hanem azon, hogy valaki Jeruzsálemben van-e. Aki távol van vagy tisztátalan, a Pesach Sheni (פסח שני), a második Peszách napján pótolhatja. 1967-ben, amikor a hadsereg felszabadította a Templomhegyet, felmerült, hogy kellene-e ott pészachi áldozatot bemutatni, akár tisztátalanul is. A rabbi szerint Rav Zevin úgy vélte, hogy Peszách előestéjén inkább el kell hagyni Jeruzsálemet, hogy az ember ne kerüljön teljesíthetetlen kötelezettség alá. A résztvevők a hatnapos háború elszalasztott lehetőségeit is szóba hozták, a rabbi pedig visszaterelte a beszélgetést a Talmudhoz.

Nyúzás a lábánál

Egy brájta szerint az állatot nem szabad a lábánál nyúzni, ahol a bőrt a szűk nyíláson át kell lehúzni, hogy tömlő legyen belőle: sem Yom Tov (יום טוב), ünnepnap idején, sem az elsőszülöttnél, sem a pesulei hamukdashin (פסולי המוקדשין), a megsérült és kiváltott áldozati állat esetében.

Az ünnepnapnál egyszerű az ok: ünnepen csak az evés kedvéért szabad levágni az állatot, a fölösleges plusz munka nem fér bele. Az elsőszülöttnél ez Beit Shammai szigorát követi, aki a menstruáló nőnek sem engedi a hibás elsőszülöttet: az elsőszülött méltóságát óvni kell, és ez a nyúzás megalázó.

Két vétekáldozat, egy szigorú tanító

A kiváltott áldozati állatról szóló tilalom Rabbi Elazar beRabbi Shimon (רבי אלעזר ברבי שמעון) véleménye. Köves Slomó rabbi a Misnát idézte: ha valaki akaratlan vétke miatt chatat (חטאת), vétekáldozatot hoz, és a biztonság kedvéért két bárányt különít el, az egyik pedig megsérül, az épet bemutatják, a hibásat kiváltják és megeszik.

A sorrend számít. Ha előbb az ép áldozat vérét hintik fel, a másik már olyan vétekáldozat, amelynek gazdája engesztelést nyert, és amelyet hagyni kell elpusztulni. Ha a hibásat még a vérhintés előtt levágták, megehető, utána nem. Rabbi Elazar beRabbi Shimon szerint akkor is tilos, ha a hús már a fazékban fő. Láthatóan szigorúan jár el a kiváltott áldozati állatokkal, nehogy megalázó helyzetbe kerüljenek.

A Gemara megkérdezi: miért nem tulajdonítjuk mindkét tilalmat Beit Shammainak, vagy mindkettőt Rabbi Elazar beRabbi Shimonnak? Talán Beit Shammai csak az elsőszülöttre szigorú, amelynek szentsége az anyaméhben kezdődik, Rabbi Elazar beRabbi Shimon pedig csak a kiváltott áldozati állatra, amelynek szentsége elég erős ahhoz, hogy a kiváltás pénzére is átszálljon.

Miért nem a haszon dönt?

Hiszen a Misna szerint a kiváltott áldozati állat húsát a piacon is el lehet adni, mert a haszon a Szentélyé. A Talmud három választ hoz. Amit a bőr értékén nyernek, elvesztik a húson, mert ennél a nyúzásnál kevesebb értékes hús marad. Úgy fest, mintha munkát végeztetnének az áldozati állattal. Végül: ha szabad volna így nyúzni, a gazda várna, hogy az állat nagyobbra nőjön, közben kölykei születnének ugyanilyen státusszal, és egész nyájak jönnének létre hibás áldozati állatokból.

Érvágás az elsőszülöttön

A következő Misna egy talmudi kori orvosi gyakorlathoz vezet: sok betegségnél vért csapoltak. Ha egy elsőszülött bárány vérbőségben szenved, és a fülén kellene vért engedni, a vágás nyomán mum (מום), testi hiba keletkezhet, márpedig szent állaton szándékosan hibát okozni tilos.

Rabbi Yehuda (רבי יהודה) szerint akkor sem szabad, ha az állat belehal. A bölcsek szerint szabad, de lehetőleg hiba nélkül; ha mégis hiba keletkezett, erre hivatkozva nem vághatják le az állatot, meg kell várni egy magától keletkező másikat. Rabbi Shimon (רבי שמעון) szerint akkor is szabad, ha hibát okoz, és arra hivatkozva le is vághatják.

A brájta bővebben: Rabbi Meir (רבי מאיר) szerint csak ott, ahol nem keletkezik hiba; a bölcsek szerint ott is, csak nem vágható le miatta; Rabbi Shimon szerint le is vágható; Rabbi Yehuda szerint egyáltalán nem.

A trumabor hordója

Egy hagyomány szerint Rabbi Elazar (רבי אלעזר), mások szerint Rabbi Chiyya (רבי חייא) azt tanította a fiának, hogy ez ugyanaz a vita, mint a terumah (תרומה) hordójáé. Pisti Óvárról hoz egy hordó trumabort, és később kiderül, hogy talán egy temetőn ment át. Ez safek (ספק), kétség: ha a bor tisztátalan, ki kell önteni, kohen sem ihatja meg.

Rabbi Eliezer (רבי אליעזר) szerint óvni kell: ha nyílt helyen van, el kell zárni, ha fedetlen, le kell takarni. Rabbi Yehoshua (רבי יהושע) szerint épp ellenkezőleg, hagyni lehet, hogy biztosan tisztátalanná váljon. Rabban Gamliel (רבן גמליאל) szerint semmi újat nem kell tenni vele. A rabbi a bizonytalan vizsgajeggyel szemléltette: óvjuk a gyereket, hogy átmenjen, buktassuk meg, hogy ne legyen kérdés, vagy hagyjuk, lesz, ami lesz.

A Gemara szerint Rabbi Meir Rabbi Eliezerrel, a bölcsek Rabbi Yehoshuával, Rabbi Yehuda Rabban Gamliellel tart egyet. Köves Slomó rabbi felhívta a figyelmet: Rabbi Shimonnak nincs párja.

Hol áll meg a lap?

A Talmud ezután megpróbálja cáfolni, hogy a két vita valóban párhuzamos; ezt a rabbi szerint már a felvételről tanulják.

A lap tanulsága: a sérült elsőszülött már nem áldozat, de a szentsége nem tűnik el nyomtalanul, és a bölcsek vitája arról szól, meddig kell óvni a méltóságát.

Az előadásban elhangzott példák

• A napitalmud.hu magyar fordítása a 32. és 33. lapnál.
• Jákob, a kohen barbecue-ja, Boáz és a kis Laci meghívása.
• A szegy és a comb a békeáldozatból.
• Bruno elsőszülött kecskéje a kohennél.
• A leesett, fejét bevert bárány.
• Beit Hillel, akire már másként emlékeztek.
• A meteor, a Messiás és a tisztátalan közösség.
• A szarvas és a gazella.
• A menstruáció mint elveszett életlehetőség.
• Pészachi áldozat tisztátalanul; Pesach Sheni.
• 1967, a Templomhegy és Rav Zevin.
• Nyúzás a lábánál: a bőrből tömlő.
• A két elkülönített vétekáldozati bárány.
• Hús a fazékban a vérhintéskor.
• A bőr nyeresége, a hús vesztesége.
• Egész nyájak hibás áldozati állatokból.
• Érvágás és véradás; a vérbő fül.
• Pisti óvári trumabora és a temető.
• A vizsgán talán megbukott gyerek.

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud