Cimkék: Chulin  podcast

Ha a vörös tehenet le lehet vágni, miért nem lehet lecsapni?

Köves Slomó rabbi a Chullin (חולין) 24. lapján továbbvitte a Talmud ellenpárokban gondolkodó logikáját: ami az egyik szentélyi eljárásban érvényes, az a másikban éppen érvénytelen. A parah adumah (פרה אדומה), a vörös tehén szabályos vágással alkalmas, de tarkónál való lecsapással nem; az eglah arufah (עגלה ערופה), a városon kívül talált halott miatt hozott üsző viszont éppen tarkónál való lecsapással teljesíti szerepét, és vágással nem. Innen indul a lap nagyobb kérdése: mikor dönt egy tórai szó véglegesen egy szabályról, és mikor lehet még kal vachomer (קל וחומר), könnyebbről nehezebbre következtetéssel bővíteni? A sugya végén ugyanilyen ellenpárba kerülnek a kohanim (כהנים) és a Levi’im (לויים), majd a cserépedény és minden más edény tisztátalansági szabályai is.

A vörös tehén és az eglah arufah: két üsző, két ellentétes eljárás

A misna szabálya szerint ami kóser a parah adumah (פרה אדומה) esetében, az érvénytelen az eglah arufah (עגלה ערופה) esetében, és fordítva. A vörös tehenet szabályos shechitah (שחיטה), vágás útján kell levágni. A tarkónál való lecsapás, arifah (עריפה), nála nem jó.

Az eglah arufah esetében éppen fordítva: ott a tarkónál való lecsapás a megfelelő eljárás, míg a szabályos vágás nem. Köves Slomó rabbi emlékeztetett: ez az az üsző, amelyet akkor hoznak, amikor egy halottat találnak a városon kívül, és a legközelebbi város vénei kijönnek, hogy rituálisan kijelentsék felelősségük hiányát és a közösségi felelősség kérdését.

Miért nem segít a kal vachomer?

A Talmud először felveti: talán a vörös tehénnél is működhetne a tarkónál való lecsapás. Hiszen ha az eglah arufah, amelynél a vágás nem jó, mégis alkalmas a tarkónál való lecsapással, akkor a vörös tehén, amelynél a vágás jó, nem pláne alkalmas lehetne tarkónál való lecsapással?

Ez lenne a kal vachomer (קל וחומר), könnyebbről nehezebbre következtetés. A válasz: a vörös tehénnél a Tóra kifejezetten azt mondja, hogy „vágja le”, és az egész fejezetet chukah (חוקה), isteni rendeletként írja le. Vagyis ezt így kell csinálni, nem másként.

A Talmud azonban nem hagyja ennyiben. Más helyről, a Yom Kippur (יום כיפור) két kecskebakjából azt látjuk, hogy a chukah szó önmagában nem mindig zárja ki a kal vachomer használatát. Ott a két bak közül az egyik chatat (חטאת), bűnáldozat lesz, a másikat elküldik; a státuszt a goral (גורל), a sorsolás határozza meg, nem puszta elnevezés.

A Talmud ebből arra jut: a vörös tehénnél nem pusztán a chukah miatt nem használható a következtetés, hanem azért, mert az eglah arufah maga is külön nevet kapott: csak az az üsző tartozik az arifah eljáráshoz. A vörös tehén ezért marad kizárólag vágással érvényes.

Miért nem lehet az eglah arufah-t szabályosan levágni?

A Talmud ezután a másik irányból is kérdez. Ha a vörös tehénnél a tarkónál való lecsapás nem jó, de a vágás igen, akkor az eglah arufah esetében, ahol a tarkónál való lecsapás jó, nem kellene-e a vágásnak is jónak lennie?

Erre a válasz: a Tóra az eglah arufah esetében megismétli a tarkónál való lecsapást. Ez kizárja a vágást. Vagyis mindkét irányban zárt rendszerrel állunk szemben: a vörös tehén csak shechitah (שחיטה) útján, az eglah arufah csak arifah (עריפה) útján teljesíti szerepét.

Kohén és lévita: testi hiba vagy életkor?

A következő misna új ellenpárt állít fel: vannak dolgok, amelyek a kohen (כהן) szolgálatát teszik érvénytelenné, de a Levi (לוי) szolgálatát nem; és vannak dolgok, amelyek a lévitát teszik alkalmatlanná, de a kohént nem.

A kohénnál a döntő akadály a testi hiba, mum (מום). Ha testi hibája van, nem szolgálhat az oltárnál. Az életkora viszont önmagában nem teszi alkalmatlanná, amint elérte a halachikus nagykorúságot.

A lévitánál fordított a helyzet. A testi hiba nem zárja ki a szolgálatból, de a kor igen: a sivatagi Mishkan (משכן), a találkozás sátra idején 30 és 50 év között szolgáltak ténylegesen. A Tóra ugyan 25 éves kort is említ; ezt a Talmud úgy magyarázza, hogy 25 évesen kezdték a tanulást, 30 évesen a tényleges szolgálatot.

Öt év vagy három év: mennyi idő kell a tanuláshoz?

Köves Slomó rabbi kiemelte az ebből levont pedagógiai következtetést: ha valaki öt év tanulás után sem lát áldást a tanulásában, akkor valószínűleg nem abban az irányban lesz sikeres. Ezt a léviták öt éves betanulási idejéből tanulják.

Van azonban egy másik vélemény is, amely három évet mond. Ennek forrása Dániel könyve, ahol Nebukadneccár három év alatt képezteti ki a kiválasztott ifjakat a káldeusok nyelvére és bölcsességére. A két vélemény különbsége: az egyik szerint a léviták szolgálata különösen összetett, ezért kell öt év; a másik szerint a lévita-szolgálat az egyedi eset, de általában három év is elég egy tanulási irány megítéléséhez.

A letelepedett Szentélyben már nem az életkor dönt

A Talmud pontosítja: a léviták 30–50 éves szolgálati korhatára a sivatagi hordozó-szolgálatra vonatkozott. Amikor már Silóban, majd Jeruzsálemben állt a szentély, nem kellett a sátor és a szent tárgyak cipelése. Ekkor a lévitát nem az életkor tette alkalmatlanná, hanem a hangja: tud-e együtt énekelni a többiekkel.

Ezt a Krónikák könyvének képe támasztja alá: az énekeseknek és harsonásoknak „egy hangon” kellett megszólalniuk. A lévita későbbi szolgálatában tehát a zenei alkalmasság vált döntővé.

Mikortól szolgálhat a kohén?

A kohén szolgálatáról a Talmud azt tanítja: a tórai minimum a halachikus nagykorúság, vagyis a két fanszőr megjelenése. Rabbi szerint azonban a kohén csak 20 éves kortól szolgálhat. Ezt Ezra könyvéből vezeti le, ahol a második Szentély építésénél 20 éves kortól állították be a lévitákat a munkára.

A Talmud árnyalja: ott az építés nehéz fizikai munkájáról lehet szó, nem feltétlenül az oltárszolgálatról. Más forrás szerint pedig ugyan a fiatal kohén szolgálata technikailag érvényes lehet, de a többi kohén nem engedi ténylegesen szolgálni 20 éves koráig. Így különbség van tórai alkalmasság, rabbinikus tilalom és közösségi gyakorlat között.

Öregség, test és szolgálatra való alkalmasság

A rabbi az öregség meghatározásáról is beszélt. A kohén addig szolgálhat, amíg meg nem öregszik; ennek jele egy vélemény szerint az, hogy elkezd remegni.

Egy másik talmudi példa a ba’al keri (בעל קרי), magömlés miatt tisztátalanná vált ember esete. Ha mikve után vizel, az időseknél vagy betegeknél felmerülhet, hogy maradt még sperma, ezért újra tisztátalanná válhat. Fiatal és egészséges embernél ezt nem feltételezik. A fiatalság példájaként az hangzik el: aki egy lábon állva fel tudja venni a cipőjét.

Rabbi Chanina (רבי חנינא) még 80 évesen is képes volt erre, és ezt annak tulajdonította, hogy anyja gyermekkorában meleg vízzel és olajjal ápolta.

Ima, kohénáldás és szakáll

A Talmud kitér arra is, mikortól lehet valaki a közösség megbízottja az imában, sheliach tzibbur (שליח ציבור), illetve mikortól mondhatja a papi áldást. Itt már a szakáll kinövése a külső érettség jele. A szentélyi szolgálatnál viszont a halachikus nagykorúság, illetve a fent említett 20 éves gyakorlat kerül elő.

Cserépedény és minden más edény

A következő misna új ellenpárt nyit: a cserépedény, kli cheres (כלי חרס), és a többi edény tisztátalansági szabályát. A Tóra szerint többféle anyagból készült edény vezethet tisztátalanságot: ruha, zsák, bőr, csont, fém, fa és cserép.

A cserépedény különleges. Nem a külseje számít, hanem a belső légtere, avir (אויר). Ha a tisztátalanság forrása belekerül a cserépedény légterébe, akkor az edény tisztátalanná válik, akkor is, ha nem érinti meg a falát. Ha viszont csak kívülről érinti meg, a cserépedény nem válik tisztátalanná.

A többi edénynél fordítva: ha a tisztátalanság csak a légterükbe kerül, de nem érinti meg őket, nem lesznek tisztátalanok. Ha viszont kívülről megérinti őket, akkor igen.

Mit jelent, hogy „beleesik”?

A Tóra a cserépedénynél úgy fogalmaz: amelybe beleesik valami tisztátalan, az tisztátalanná válik. Köves Slomó rabbi magyarázata szerint ebből tanuljuk, hogy nem szükséges tényleges érintés. Elég, ha a tisztátalan forrás az edény belső terébe kerül.

A bizonyítás az edényben lévő ételből indul: ha az edényben lévő étel tisztátalanná válhat akkor is, ha a tisztátalanság forrása nem érinti közvetlenül, akkor magára az edényre is igaz: a belső térbe kerülés már elegendő.

Az elhangzott példák röviden

• Parah adumah (פרה אדומה), vörös tehén, amelynél szabályos vágás kell.
• Eglah arufah (עגלה ערופה), amelynél tarkónál való lecsapás kell.
• A városon kívül talált halott esete és a vének kivonulása.
• Kal vachomer (קל וחומר), könnyebbről nehezebbre következtetés.
• Chukah (חוקה), isteni rendelet a vörös tehénnél.
• Yom Kippur (יום כיפור) két kecskebakja.
• Goral (גורל), sorsolás, amely kijelöli a bűnáldozati bakot.
• Galambpár, ahol az elnevezés határozza meg, melyik chatat (חטאת) és melyik olah (עולה).
• Kohén, akit testi hiba, mum (מום), tehet alkalmatlanná.
• Lévita, akit a sivatagi szolgálatban az életkor tehet alkalmatlanná.
• 25 éves tanulási kezdet és 30 éves tényleges szolgálat.
• 50 éves felső határ a sivatagi hordozó-szolgálatban.
• Öt év tanulási próbaidő a lévitákból tanulva.
• Három év tanulási próbaidő Dániel és Nebukadneccár történetéből.
• Siló és Jeruzsálem, ahol a lévita korhatár már nem ugyanúgy számít.
• Lévitaének: egy hangon kell énekelni.
• Kohén nagykorúsága két fanszőrrel.
• Rabbi véleménye a 20 éves kohén-szolgálati korról.
• Második Szentély építése Ezrában.
• Öregség jele: remegés.
• Ba’al keri (בעל קרי), mikve, vizelés és visszatérő tisztátalanság.
• Egy lábon állva cipőt felvenni mint fiatalsági jel.
• Rabbi Chanina 80 éves kori ereje.
• Anyai meleg víz és olaj gyermekkorban.
• Ima vezetése és kohénáldás szakállhoz kötött érettsége.
• Kli cheres (כלי חרס), cserépedény.
• Ruha, zsák, bőr, csont, fém, fa és cserép mint edényanyagok.
• Cserépedény légtere, avir (אויר), amely érintés nélkül is tisztátalanná tesz.
• Cserépedény külseje, amely érintésre sem válik tisztátalanná.
• Más edények, amelyeknél a külső érintés számít, nem a belső légtér.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud