Cimkék: Svuot  kölcsön  őrző  podcast  zálog

„A sarlónyél és az aranyóra dilemmája” – Amikor nem mindegy, mit veszítettél el: zálog, kölcsön és eskü a Talmud szerint

Mit tehet a hitelező, ha elveszíti a zálogba kapott tárgyat? Ki tegyen esküt, ha a kölcsön értéke és a zálog értéke nem egyezik? És milyen szabály vonatkozik egy szívességi őrzőre, egy fizetett őrzőre, vagy éppen egy kölcsönvevőre? A Svuot traktátus 43-as lapján a Talmud nemcsak a jogi szabályokat taglalja részletesen, hanem az emberi gyarlóságokat, a bizalom törékeny szerkezetét és az eskü mint morális eszköz természetét is. Köves Slomó rabbi tanulása ezúttal több tucatnyi példával és sémával vezette végig a hallgatóságot azon, hogy mikor ki, milyen helyzetben tartozik felelősséggel – vagy éppen nem.

Miért nem lehet mindent esküvel bizonyítani?

A misna egyik alapvetése, hogy vannak ügytípusok, amelyekre nem vonatkozik az eskütételi kötelezettség:

• ingatlan (שֶׁקֶר)
• szolga (עֶבֶד)
• szerződéses követelés (שְׁטַר)
• szentélynek szentelt vagyon (הֶקְדֵּשׁ)

Ezeket egyaránt kizárja az eskü alól az, hogy vagy nem önmagukban értékesek (mint a szerződés), vagy nem minősülnek metaltelin-nek, azaz mozdítható (ingó) vagyonnak. A Tóra logikáját követve – klál uprát uklál (כלל ופרט וכלל) – csak az olyan tárgyak kerülnek az eskü hatálya alá, amelyek ingóságok és önmagukban értékkel bírnak (mint egy szamár, ökör vagy ruha).

Különböző őrzői státuszok: kinek mi a felelőssége?

Három alapvető őrzőtípust különböztet meg a Tóra:

• Szívességi őrző (שׁוֹמֵר חִנָּם) – nem esküszik, nem fizet. Nincs felelőssége.
• Fizetett őrző (שׁוֹמֵר שָׂכָר) – esküt tesz, de nem fizet. Bizonyítania kell, hogy nem volt gondatlan.
• Kölcsönvevő (שׁוֹאֵל) – fizet, de nem esküszik. Felelős a kárért, akár baleset esetén is.

A rabbi hangsúlyozta: ezek a szabályok csak azokra a tárgyakra érvényesek, amelyek – a Tóra konkrét példái szerint – önmagukban értékes ingóságok. Az ingatlan, szolga vagy szerződés e logika szerint kimarad az eskü-kötelezettség hatóköréből.

Mikor van részleges beismerés – és mikor nem?

A részleges beismerés (הוֹדָאָה בְּמִקְצָת) az egyik legfontosabb kategória az eskütételi kötelezettség szempontjából. Ám ez csak akkor áll fenn, ha a követelt összeg és az elismert rész mérhető egységben jelenik meg. A következők nem minősülnek annak:

• „Egy nagy lámpással tartozol nekem.” – „Nem, csak egy kicsivel.” → nem mérhető, nem ugyanaz a tárgy.
• „Egy teli házzal tartozol nekem.” – „Nem, csak a felével.” → nem mérhető.

Amik mérhetőnek számítanak:

• „Egy kór (mértékegység) gabonával tartozol.” – „Nem, csak fél kóval.” → igen.
• „Egy 10 literes lámpással tartozol.” – „Nem, csak egy 5 literessel.” → csak akkor, ha ugyanaz a lámpás, csak részlegesen (pl. lecsiszolt, szétszedhető).

A rabbi külön kiemelte: nem elég, hogy az érték részleges, a tárgynak is ugyanannak kell lennie. Ha a vitás felek két különböző tárgyról beszélnek, még ha azok azonos értékűek is, az nem részleges beismerés.

Esküt ki tegyen – az adós vagy a hitelező?

Amikor zálogot adnak egy kölcsön fejében, és az elveszik, komoly kérdés, hogy a vita esetén ki tegyen esküt:

• Ha a hitelező állítja, hogy a zálog (például egy aranyóra) kevesebbet ért, mint a kölcsön, és az adós ezzel nem ért egyet, akkor normál esetben az adósnak kellene esküt tennie.
• Ám a bölcsek azt mondják: az tegye az esküt, akinél a zálog van. Miért? Mert ha a másik esküje után mégis előkerül a zálog, és kiderül, hogy hazudott, akkor örökre alkalmatlanná válik tanúnak. Ennek súlyos morális következménye van, ezért inkább a hitelezőt terheljük meg ezzel a felelősséggel.

Egy vagy két zálog: számít az érték?

Különösen izgalmas rész következett: mi történik, ha az adós több zálogot ad a hitelezőnek? A rabbi két példát hozott:

1. Egy sarlónyél mint zálog → ha elveszik, akkor teljesen elveszett a fedezet, hiába ér kevesebbet, mint a kölcsön.
2. Két sarlónyél külön-külön 500-500 egység értékben → ha az egyiket elveszítik, akkor az adós már csak az egyik fedezet értékével (500) vonható felelősségre.

Itt is véleménykülönbségek jelennek meg: vannak bölcsek, akik szerint ha nem volt előzetes értékbecslés, akkor a zálog egésze elvesztése nélkül a kölcsön nem behajtható – mások szerint ha a tárgyak értéke ismert vagy vitatott, akkor arányosan is lehet számolni.

Zálog és kölcsön vitái – táblázatban

A rabbi végül négy különböző esettanulmányban mutatta be, hogyan számítandó a részleges beismerés, és hogy az adott kombinációban ki legyen az, aki esküt tesz. Az eredményeket egy vázlatban rögzítette:

Követelés/Zálog arány	Beismerés	Ki esküszik?
Egy szelá kölcsön, zálog: 1 sékel	Zálog értéke tagadott	Senki
Egy szelá kölcsön, zálog: 1 sékel → adós szerint ¾ szelá	Részleges beismerés	Adós
Zálog értéke: 2 szelá → hitelező szerint csak 1 szelá	Tagadás	Senki
Ugyanez, de beismerés: 1¼ szelá → adós szerint 2	Részleges beismerés	Hitelező (a bölcsek döntése alapján)

Konklúzió

A Talmud jogértelmezése az esküt nem egyszerűen mint igazmondási kötelezettséget kezeli, hanem mint morális és társadalmi egyensúlyt fenntartó eszközt. A cél nem pusztán az igazság kiderítése, hanem annak biztosítása, hogy az emberek felelősséget vállaljanak szavaikért – különösen akkor, ha az anyagi bizalom már egyszer megrendült. Az, hogy mikor ki esküszik, nemcsak logikai, hanem pszichológiai és erkölcsi kérdés is. A rabbi tanítása szerint: „A zálog értéke nem mindig a zálogban rejlik – hanem abban, amit a felek beismernek róla.”

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #zálog #kölcsön #örző