- Ez az esemény elmúlt.
Böchorot 44 – Napi Talmud 2492: A szem, az orr és a kohén egészsége
A szem, az orr és a kohén egészsége
Lehetett-e Mózes négy méter magas, ha aránytalan testű ember nem szolgálhat a Szentélyben? Mit jelent, hogy valakinek „a szeme fent van”, és miért kell a Tórának öt szót is használnia a szem hibáira? És hogyan kerül egy kohén testi hibáinak listájába az a tanács, hogy az ember ne tartsa vissza a vizelést, még nagy nyilvánosság előtt sem? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) negyvennegyedik lapján tovább sorolta a papot alkalmatlanná tevő testi hibákat: a szemöldöktől és az orrtól a szemen, a fülön és az ajkon át egészen a hasig. A közös kérdés: mi számít valódi testi hibának, és mi csak attól hiba, hogy eltér a megszokottól?
Három kategória, emlékeztetőül
A rabbi az előző óra összefoglalásával kezdett. A mum (מום), a valódi testi hiba ugyanaz, mint az állatoknál; ezzel a szolgálat érvénytelen. Aki nem olyan, mint Áron többi utódja, annak a szolgálata érvényes, de elmulaszt egy tevőleges parancsolatot. A mar’it ha’ayin (מראית העין), a puszta rossz látszat esetén nem illik szolgálni, de nem szeg szabályt.
Szemöldök vagy két gerinc?
A Misna szerint a Tórában említett gibben (גבן) az, akinek nincs szemöldöke, vagy csak egy van. Rabbi Dosa (רבי דוסא) szerint az, akinek a szemöldöke a szemére lóg; Rabbi Chanina ben Antigonos (רבי חנינא בן אנטיגנוס) szerint akinek két háta és két gerince van (a gav (גב), hát szóból).
Egy brájta szerint a gibben a túl sok szemöldökű, a szemöldöktelent a vers „vagy” szava hozza be: „vagy gibben”. Rava (רבא) feloldja az ellentmondást: a Misna itt a „vagy gibben” magyarázatát idézi, és mindkét eset hiba.
A két gerincnél a Gemara kérdése: Rav (רב) szerint ha egy nő két gerincű magzatot vetél el, az nem számít szülésnek, és az ilyen állat nem ehető, mert nem életképes. Hogyan lehet akkor ilyen kohén? Ezt már Rav Shimi bar Chiyya (רב שימי בר חייא) is megkérdezte Ravtól, aki csodálkozott, hogy éppen ő kérdez ilyet: nem valódi két gerincről van szó, hanem annyira görbe hátról, hogy kettőnek látszik.
Az orr, amely nem választja el a szemet
A Misna szerint a charum (חרום) is alkalmatlan: az, aki egyetlen ecsetvonással ki tudja festeni mindkét szemét, mert az orra be van mélyedve. A rabbi szemléltette: normális esetben az orr miatt nem lehet egy vonalzót végigfektetni a két szemen.
A brájta szerint a „vagy charum” minden orrhibát magában foglal, a túl rövid, az eltömődött és a lelógó orrot is. Rabbi Yosei (רבי יוסי) szerint csak az a charum, aki egy mozdulattal festi ki a szemét; a bölcsek azt felelték neki, hogy túlzásba ment, enyhébb eltérés is hiba.
A rabbi hozzátette: mindezt a kor megszokott külsejéhez mérték.
Fent, lent, padlás és pince
A Misna szerint alkalmatlan, akinek a két szeme fent van, a két szeme lent van, egyik fent és másik lent, vagy aki egyszerre látja a szobát és a padlást. A Gemara kérdése: ha a „fent” felfelé nézést jelentene, mi különböztetné meg a harmadik esetet a negyediktől? Ezért az első három a szemgolyó helyéről szól: magasan, a homlokon, vagy túl lent ül. A negyedik a kancsalság: a szem a helyén van, de a két szem két irányba néz.
A rabbi felidézte jesivabeli tanárát, aki Pistire nézett, és közben Boázt szólította felelni.
Öt szó a szemre
A Tóra így sorolja a szem hibáit: ish iver (איש עור), vak férfi, továbbá dak (דק), hályog, tevallul (תבלול), amikor a szem fekete és fehér része egymásba folyik, és be’eino (בעינו), „a szemében”. Egy brájta szerint a vakság lehet egy vagy két szemre; a fehér foltok miatt nem látó és az állandóan könnyező szem is idetartozik.
Rava szerint mind az öt szó kell:
- Ha csak „vak” állna, azt hinnénk, csak az, akinek nincs szeme. Ezért a „férfi”: aki a szeme ellenére nem lát.
- Ha csak ez volna, azt hinnénk, csak a teljes vakság hiba. Ezért a „hályog”: a gyengénlátás is.
- Ha csak a hályog volna, azt hinnénk, a látás számít. Ezért a „tevallul”: a tökéletesen látó, de egymásba folyt szem is hiba.
- Ha csak ez volna, azt hinnénk, az eltérő, de nem csúnya szem rendben van. Ezért a „szemében”: minden eltérés.
A résztvevők megvitatták, alkalmatlan volna-e ma a szemüveges kohenek többsége. A rabbi szerint a Talmud korában nem volt szemüveg, így a rövidlátó ugyanúgy homályosan látott, mint a gyengénlátó.
Aki nem bírja a napot, és akinek két különböző a szeme
A sachei shemesh (סכי שמש) az, aki „gyűlöli a napot”: nem tud kimenni a fényre, annyira bántja a szemét. A zagdan (זגדן) szemléltetésére Rav Huna (רב הונא) rámutatott valakire: az egyik szeme olyan, mint a miénk, a másik olyan, mint az övék. Rav Yehuda (רב יהודה) ült előtte, akinek nem voltak szokványosak a szemei, és megsértődött. Egy brájta szerint az, akinek az egyik szemöldöke fekete, a másik fehér: minden nem egyforma pár ide tartozik, a rabbi szerint a két különböző színű szem is.
A tziran (צירן) az, akinek kerek vagy állandóan könnyes a szeme, mintha sírna. A rabbi szerint nem egyértelmű, miben különbözik a korábban említett könnyezőtől.
Rezgő szem, hosszú és hiányzó szempilla
Egy brájta szerint alkalmatlan a zadir (זדיר), akinek a rabbi szerint állandóan mozog a szeme; a lupin (לופין), akinek nagyon hosszú a szempillája, és a tamir (תמיר), akinek nincs. A rabbinak volt egy ilyen jesivatársa.
De hiszen a Misna szerint a kihullott szempilla csak rossz látszat! A válasz: ha a szőr gyökere megmaradt, és visszanő, csak rossz látszat; ha a gyökér is elveszett, valódi mum.
Borjúszem, szivacsfül és Mózes magassága
A következő Misna: alkalmatlan, akinek a szeme nagy, mint a borjúé, vagy kicsi, mint a libáé; akinek a teste és a végtagjai nincsenek arányban; akinek az orra aránytalan; a tzome’a (צומע), akinek kicsi a füle, és a tzomem (צומם), akinek szivacsszerű, a rabbi szerint a birkózókéhoz hasonló. Hiba, ha az alsó vagy a felső ajak túllóg; a rabbi tréfásan a túl sok botoxot említette. Akinek kihullott a foga, az csak rossz látszat miatt alkalmatlan; a rabbi szerint így a műfogsor megoldja.
Rav szerint Mózes tíz amma (אמה), könyöknyi magas volt, mert ő terítette a sátrat a Mishkan (משכן), a pusztai Szentély tíz amma magas deszkáira. A rabbi szerint ez nagyjából négy méter, kosárlabdázónak is elmenne. Rav Shimi bar Chiyya ismét közbeszólt: akkor Mózes aránytalan volt, tehát testi hibás! Rav ugyanúgy felelt, mint az előbb: „Shimi!” Nem Mózes saját könyökéről, hanem a Szentély mértékegységéről van szó.
Az orr aránytalanságának mértéke egy brájta szerint a kisujj. A rabbi szerint az orr és a fül egész életen át nő. A tzime’ach (צימח) jelentését a bölcsek nem ismerték, míg egy arab kereskedőt nem hallottak kínálni: hosszú fülű kecske volt.
Szarv nélküli kecske, vörös tehén
Rav Chisda (רב חסדא) szerint a szarv nélküli kecske és a szarvas nőstény bárány bemutatható az oltáron. A rabbi elmesélte, hogy otthon a Mendy nevű kecskéjüknek műtéttel eltávolították a szarvát, mert mindenkit öklelt.
A Gemara szerint ha a szarvat a csontjával együtt vették le, az állat alkalmatlan, de ezért még nem váltható ki; ha a patát, kiváltható. Egy brájta szerint a szarv miatt is kiváltható: az a gyökerestül kitépett csontról szól. És ha a parah adumah (פרה אדומה), a vörös tehén fekete szarvát le szabad vágni? Ott a csont fölött vágják. A kecskéjük koponyáján maradt lyukat egy résztvevő a fogmederhez hasonlította.
Has, köldök, epilepszia
Az utolsó Misna: alkalmatlan, akinek a melle olyan, mint egy nőé; akinek felpuffadt a hasa (a magyarázók szerint nem a kövérség, hiszen kövér kohén szolgálhat; a rabbi tréfásan megjegyezte, ő tökéletes kohén volna); akinek kiáll a köldöke; a nichpeh (נכפה), az epilepsziás, még ha ritkán is; akire ruach ketzarah (רוח קצרה), nyomott lelkiállapot tör rá; és akinek aránytalanul nagy a nemi szerve. A rabbi szerint egyes magyarázók őrjöngő rohamnak, a Rambam visszatérő depressziónak érti.
Ne tartsd vissza!
A felpuffadt has kapcsán a Gemara egy egészségügyi tanácsra tér ki, amely a rabbi szerint ma is érvényes: a tóratudósok nagy nyilvánosság előtt is vizelhetnek, de nem ihatnak. Valaki visszatartotta, és felpuffadt a hasa. A rabbi elmesélte, hogy húsz éve egy bulgáriai úton éjjel egy szerbiai rendőr előtt kellett könnyítenie magán, amiből kis híján baj lett.
Shmuel (שמואל) egy ünnep előtti Sábáton, amikor sokan jöttek tanulni, egy kifeszített függöny mögött könnyített magán. Az apja négyszázat adott volna, ha ez meg nem történik: akinek nem tartanak függönyt, azt hiheti, illemhelyet kell keresnie, és veszélybe sodorja magát. Mar bar Rav Ashi (מר בר רב אשי) egy hídon könnyített magán; figyelmeztették, hogy jön az anyósa. Azt felelte: akár a fülébe is. A rabbi szerint jó humorérzékük volt a bölcseknek.
Egy brájta szerint a húgycső és az ondóvezeték között csak fokhagymahéjnyi a válaszfal; ha visszatartja, és ez átszakad, a férfi meddő lesz. Reish Lakish (ריש לקיש) a Tóra áldásából, hogy nem lesz meddő sem köztetek, sem az állataitok közt, azt tanítja: akkor nem leszel meddő, ha úgy viselkedsz, mint az állat, és nem tartod vissza. A rabbi hozzátette: imádkozni sem szabad úgy, hogy közben az embernek dolga van.
Babilóniában csak puha földre szabad vizelni, mert a kemény talajról Rav szerint a víz eljut az Ein Eitam (עין עיטם) forrásig, Jeruzsálem forrásáig. A rabbi szerint ez furcsa, hiszen az Eufrátesz másfelé folyik; talán spirituális a magyarázata. Abaye (אביי) szerint egy nő ne vizeljen egy gyermekkel szemben.
Rabban Shimon ben Gamliel (רבן שמעון בן גמליאל) szerint a visszatartott széklet hidrokan (הדרוקן), vízkórság, a visszatartott vizelet sárgaság forrása. Reish Lakish szerint a felgyűlt vér, ondó, széklet és vizelet egyaránt betegséget okoz.
A mérték: a térd
Az óra végén a Gemara azt kérdezi, mekkora az aránytalanul nagy nemi szerv. Rav Yehuda mutatta: térdig. Rabbi Eliezer ben Yaakov (רבי אליעזר בן יעקב) szerint ha térdig ér, alkalmatlan; mások szerint csak ha a térd alá. A rabbi itt abbahagyta.
A lap tanulsága: a kohén ép külseje nem szépségverseny, hanem pontos szabályrendszer, és ugyanaz a figyelem, amellyel a Talmud a szemet és az orrt méri, az ember egészségére is kiterjed.
Az előadásban elhangzott példák
- A szemöldöktelen, a túl sűrű szemöldökű és a két gerincű kohén.
- Rav Shimi bar Chiyya két kérdése.
- A két szem egy ecsetvonással való kifestése.
- A vonalzó a két szemen.
- A homlokon és túl lent ülő szem.
- A jesivabeli tanár, aki Pistire nézett, és Boázt feleltette.
- A fehér foltos és az állandóan könnyező szem.
- A szemüveg és a mai kohenek.
- A napfényt nem bíró szem.
- A két különböző színű szem, és a megsértődött Rav Yehuda.
- A rezgő szemű jesivatárs.
- A visszanövő és a gyökerestül kihullott szempilla.
- A borjúszem és a libaszem.
- A birkózófül, a botox és a műfogsor.
- A négyméteres Mózes, mint kosárlabdázó.
- Az orr mértéke: a kisujj.
- Az egész életen át növő orr és fül.
- Az arab, aki hosszú fülű kecskét árult.
- Mendy, a szarvtalanított kecske, és a lyuk a koponyáján.
- A vörös tehén fekete szarva.
- A kövér kohén és a felpuffadt has.
- A bulgáriai út és a szerbiai rendőr.
- Shmuel függönye és az apja négyszáza.
- Mar bar Rav Ashi a hídon és az anyósa.
- A fokhagymahéjnyi válaszfal.
- Az Eufrátesz és az Ein Eitam forrás.
- A térdig érő nemi szerv.
Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud




