Cimkék: Zváchim  podcast

Ha egyetlen rossz bárány beáll a sorba – tönkremegy az egész áldozati rendszer?

A Zváchim 71. lapján új fejezetet kezdünk: a keveredések (תַּעֲרוֹבוֹת – taarovot) törvényeit. Mi történik, ha egy áldozatra szánt állat összekeveredik olyan állatokkal, amelyek semmilyen módon nem használhatók fel? Mikor „annullálódik” valami egy nagyobb többségben – és mikor nem? A hétköznapi kósersági szabályokból ismert „bitul be-sishim – ביטול בשישים” (1:60 arány) az áldozatok világában többnyire nem működik. A misna négy nagy kategóriát különít el: amikor az áldozat olyan állatok közé keveredik, amelyeket halálra kell hagyni, olyanok közé, amelyek profán célra használhatók, de az oltárra nem, amikor teljesen hétköznapi állatok közé keveredik, valamint amikor különböző típusú áldozatok keverednek össze. A Talmud ezekből azt a kulcselvet vezeti le, hogy az áldozati szentség nem „hígul fel”, még ha az arány 1:10 000 is lenne. Ez az a pont, ahol az áldozati törvények radikálisan eltérnek a kóserság hétköznapi logikájától.

A misna három fő esete: áldozat profán állatok között

1. Áldozati állat olyanok között, amelyeket halálra kell hagyni
Ilyenek például:

• az áldozati állat magzatából született kölyök (vlad korban – ולד קרבן),
• egy ökör, amelynek halálos ítélete van (shor ha-niskal – שׁוֹר הַנִּסְקָל),
• vagy bármelyik állat, amelynek a törvénye az, hogy legeltetni kell, amíg el nem pusztul.

Ha az áldozati állat ezek közé keveredik, akár egy a tízezerben, az összeset hagyni kell meghalni.
Itt a bitul teljesen kizárt.

2. Áldozati állat olyanok között, amelyek profán célra használhatók, de áldozatnak alkalmatlanok
Példák:

• ökör, amelyről egy tanú állítja, hogy felöklelt valakit,
• állat, amelyet prostitúció ellenértékeként adtak (etnan zona – אֶתְנַן זוֹנָה),
• kutyáért cserélt állat (mechir kelev – מְחִיר כֶּלֶב),
• keverékállat (kilayim – כִּלְאַיִם),
• császármetszéssel született állat (yotze dofen – יוֹצֵא דוֹפֶן),
• vagy bármely trefának minősülő állat.

Ha ezek közé keveredik:
Az összeset legeltetni kell, amíg testi hibát nem kapnak (mum – מוּם).
Hiba után eladhatók, és az árukból vásárolható új áldozat.

3. Áldozati állat teljesen hétköznapi állatok között
Ebben az esetben:
Eladni az egészet, és az árukból vásárolni egy új áldozatot.
Itt is: nincs bitul, nincs feloldódás – a keverék mind áldozati státuszt kap.

Különböző áldozatok keveredése egymással

Azonos típusú áldozatok
Ha két ember ugyanazt a típusú áldozatot hozza (pl. mindkettő chatat – חַטָּאת bűnáldozatot), és összekeverednek, a kohén egyszerűen mondhatja:
„A két állat együtt legyen mindkettőtök bűnáldozata.”
Ez a legegyszerűbb eset.

Különböző típusú áldozatok
Például:

• egyik olah (égőáldozat),
• másik chatat (bűnáldozat).

Mivel nem hozhatók ugyanúgy, a megoldás:
Legeltetés → hiba → eladás → új állatok vétele → mindkét áldozat bemutatása.
Ha a két eredeti állatért különböző összeget fizettek, mindkét fél köteles kipótolni, hogy mindketten a lehető legjobb minőségű új állatot hozzák.

Kivétel – két fajta bűnáldozat nem keveredhet el
A chatat (bűnáldozat) és az asham (jóvátételi áldozat) nem keverhető össze, mert:

• a chatat lehet bárány, kecske,
• az asham mindig kos.
  Így a két faj külseje alapján mindig felismerhető.

A Talmud fő következtetése: nincs „feloldódás” az áldozatoknál

A Talmud jelzi, hogy ezt az elvet már tanultuk a Temurá traktátusban:
ha egy áldozati állat keveredik bármely áldozatra alkalmatlannal, a keverék nem annullálódik akármekkora túlsúlyban van is a jó oldal.

Miért kellett még egyszer tanítania?
Mert:

• a Temurá csak azt mondja meg, hogy az áldozati funkció megszűnik;
• a mi misnánk pedig azt is, mit kell csinálni a keverékkel:
  • meghalni hagyni,
  • legeltetni hibáig,
  • eladni és új áldozatot venni.

A végső tanulság

A szentség a Tóra logikája szerint nem hígul, nem oldódik fel arányokban.
Ha szentség és alkalmatlanság találkozik, az egész keverék státusza egységesen a szigor felé mozdul.

Az előadásban felsorolt fogalmak

• Taarovot – תערובות: keveredések
• Neveila – נבלה: tetem
• Trefa – טרפה: halálos hibával élő állat
• Chelev – חלב: áldozati háj
• Bitul – ביטול: annullálódás
• Chatat – חטאת, Asham – אשם, Olah – עולה: különböző áldozattípusok
• Shor ha-niskal – שור הנסקל: megkövezendő ökör
• Etnan zona – אתנן זונה: prostituáltnak adott ellenszolgáltatás
• Mechir kelev – מחיר כלב: kutyáért cserélt állat
• Kilayim – כלאיים: keverékállat
• Yotze dofen – יוצא דופן: császármetszéssel született állat
• Mum – מום: testi hiba

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud