Cimkék: Zváchim  podcast

Elég a vér, ha nincs mögötte szándék? – A vérkenés súlya az áldozat érvényességében

A mai tanulás központi kérdése: mikor tekinthető egy vérkenés vagy vérhintés elengedhetetlennek egy áldozatnál, és mikor számít csak kiegészítő szolgálatnak? A Talmud tovább elemzi a belső oltáron (מזבח הפנימי – mizbéach hapnimí) bemutatott hátát (חטאת – chátát) áldozatok különféle szabályait, különösen azt, hogy a négy sarokra történő vérkenés mindegyike szükséges-e az áldozat érvényességéhez. A szövegértelmezés során a különböző tórai szófordulatok alapján fogalmazódik meg: mikor következik be engesztelés, és mikor nem. Az elemzés során szó esik a jomkipuri üszőről (פר יום כיפור – par jom kipur), a főpap bűnáldozatáról (פר כהן משיח – par kohén másiách) és a közösségi vétek áldozatáról (פר העלם דבר של ציבור – par he’elem dávárr sel cibur), valamint a különféle szövegösszefüggésekből levezetett szabályokról.

A négy vérkenés kötelezősége: ismétlésből vagy külön utalásból?

A kiindulópont a Mózes harmadik könyve (Vájikrá) 4:20 verse, ahol a Tóra azt írja:

„És cselekedjen úgy az üszővel, ahogyan cselekedett a bűnáldozat üszőjével…” (ויקרא ד:כ – Vájikrá 4:20)

A kérdés: ez a mondat elegendő-e arra, hogy tudjuk, a négy sarokra való kenés (מתן ארבע – mátán árba) elengedhetetlen?

• Rabbi Simon szerint nem, mert a „sarok” többes számban is csak kettőt jelenthet. A négy kenést a „úgy cselekedjen vele” (כן יעשה לו – kén jáásze ló) kifejezésből tanuljuk, ami plusz utalásként szerepel.
• Rabbi Jehuda szerint a „találkozás sátrában lévő sarkokra” (קרנות המזבח אשר באהל מועד – karnot hamizbéach ásér beohel moed) utalásból tanuljuk, mivel a sátor négy sarkos – tehát ez máris négy kenést jelent. A „kén jáásze ló” kifejezés nála mást tanít.

Mit tanít a „kén jáásze ló”? Kinek mit jelent ez a kifejezés?

• Rabbi Simon szerint: ebből tanuljuk, hogy mind a négy kenés elengedhetetlen.
• Rabbi Jehuda szerint: ez utalás a jomkipuri üszőre (פר יום כיפור – par jom kipur), amiből tudjuk, hogy ott is van:
  • támaszkodás az állatra (סמיכה – szmichá)
  • maradékvér kiöntése az oltár talpazatára (שירי הדם – sirej hadám)

Miért szükséges mégis a „kén jáásze ló”, ha már máshonnan is tudjuk ezeket?

A válasz: bár a jomkipuri áldozatoknál a Tóra maga is rendeletként hivatkozik az eljárásra, ez csak azokra a részekre vonatkozik, amelyeket:

• fehér ruhában végez a főpap,
• kifejezetten jomkipuri szolgálatok,
• és amelyeknél a sorrendiség (סדר – széder) is kritikus.

A „kén jáásze ló” kifejezés biztosítja, hogy:

• a hétköznapi ruhában végzett szolgálatok,
• amelyek nem kötődnek specifikusan jomkipurhoz,
  mégis elengedhetetlenek az áldozat érvényességéhez.

„Befejezi és engesztel” – a Tóra két kulcsszava és azok jelentése

A jomkipuri szolgálat leírása (Vájikrá 16) szerint:

„És befejezi engesztelni a szentélyt…” (ויקרא טז:כ – Vájikrá 16:20)

• Rabbi Akiva értelmezése:
  „Ha engesztelt, akkor befejezte.” Csak az elengedhetetlen részek számítanak.
• Rabbi Jehuda szerint:
  „Ha befejezte, akkor engesztel.” Csak teljes szolgálat után jön létre az engesztelés, tehát minden részlet számít.

Ezért Rabbi Jehuda szerint is szükség van a „kén jáásze ló” kifejezésre, hogy megerősítse: a jomkipuri áldozatok minden szolgálata nélkülözhetetlen.

A főpap bűnáldozatának három technikai szabálya és ezek továbbvitele jomkipurra

A Tóra (Vájikrá 4:6) három részletet említ a vérrel való eljárás kapcsán:

1. Vér (דם – dám) – legyen elegendő vér a pohárban
2. Mártás (וטבל – vetával) – a kohén ujja legyen valóban bemártva, ne csak odanyomva vagy leszedve
3. Ujj (אצבעו – ecbáó) – ha kinövés van az ujján, az nem számít elválasztásnak (chatcicá)

A „kén jáásze ló” kifejezésből tanuljuk, hogy ezek a szabályok átkerülnek a jomkipuri üszőre is, és ugyanúgy alkalmazni kell őket.

A füstölőszer oltárának (מזבח הקטורת – mizbéach haktóret) avatása

A Tóra úgy hivatkozik az oltárra, ahova a vért kell kenni:

„…a füstölőszer oltárára, az Örökkévaló színe előtt…”
Ez is tanítást hordoz:

• A belső oltárt csak akkor lehet használni, ha már fel lett avatva a füstölőszer által.
• Ha még nem történt ilyen áldozás, a vért sem lehet rákenni – az oltár még „nem él”.

Kál váchomer érvelés: amikor a logika megelőzi a szövegmagyarázatot

Rabbi Ismáel szerint a „kén jáásze ló” nem szükséges, mert logikailag is levezethető:

• Ha két áldozat eltérő típusú (pl. kecske és üsző), de azonos módon kell eljárni velük,
• akkor pláne, hogy két azonos típusú áldozat (két üsző – jomkipuri és főpapi) esetén azonos eljárás érvényes.

Így a főpap áldozatának szabályai – köztük az ujj bemártás módja – átvonatkoztathatók a jomkipuri üszőre is, anélkül, hogy ehhez külön tórai versre lenne szükség.

Mi a helyzet a jomkipuri kecskével (שעיר של יום כיפור – szá’ír sel jom kipur)?

A kérdés: vajon ezek a részletek – ujj, vér, mártás – a jomkipuri kecskére is vonatkoznak?

Rabbi Pappa szerint igen, további kál váchomer alapján:

• A jomkipuri kecske hasonlít a bálványimádás miatt hozott hátát kecskére (שעיר עבודה זרה – szá’ír avodá zárá),
• amely szintén a belső oltáron van bemutatva.

Innen tehát logikailag levezethető a szabály a jomkipuri kecskére is.

Összefoglalás: a szövegek rétegzett értelmezése a haláchikus következtetések szolgálatában

A Talmud hosszú elemzésével arra a következtetésre jut:

• A belső oltáros hátát áldozatoknál a négy kenés elengedhetetlen.
• A „kén jáásze ló” kifejezés megerősíti ezt, és további áldozatokra (pl. jomkipuri üsző) is kiterjeszti.
• A technikai szabályok (ujj bemártás módja, vér mennyisége stb.) a jomkipuri áldozatoknál is érvényesek.
• A kál váchomer logikai eljárás lehetővé teszi, hogy a szabályok átvihetők legyenek egyik esetről a másikra, külön tórai vers nélkül is.

---

Elhangzott példák és haláchikus koncepciók

• „Kén jáásze ló” (כן יעשה לו – így cselekedjen vele): tanítási alap
• Négy sarokra kenés elengedhetetlensége: mátán árba (מתן ארבע)
• „Engesztel és befejez” (וכיפר וכילה – vechipér vekilá): különböző értelmezések
• Ujj bemártása: vetával – וטבל, ujj: ecbáó – אצבעו, vér: dám – דם
• Kál váchomer érvelés a jomkipuri üsző és kecske szabályaira
• Belső oltár felavatása: csak füstölőszerrel lehet aktív

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud