- This event has passed.
Svuot 49 – Napi Talmud 1992: Tilos igazat mondani? – Ahol az igazság félrevezeti a bíróságot
Tilos igazat mondani? – Ahol az igazság félrevezeti a bíróságot
Mi a teendő, ha egy fél igazat mond, de mégis megtéveszti a bíróságot? Hogyan viszonyuljunk egy olyan alpereshez, aki részben elismeri a tartozást, de valójában egy trükkös technikával mégis félrevezeti a bíróságot? Köves Slomó rabbi a Svuot 49-es lapjának tanulmányozásakor ilyen határeseteket elemzett, ahol az igazság kimondása még nem garantálja az igazságszolgáltatást. A rabbi külön figyelmet szentelt azoknak az eseteknek, amikor valaki ugyan nem hazudik, de félrevezet, és ezzel hamis eskü következik be. A tanulás során rávilágított arra is, hogyan kell kezelnie a bíróságnak olyan tanúkat, akik egyszer már bizonyítottan hazudtak.
A tanúvallomások szavahihetősége: Ki tanúskodhat újra?
A rabbi elsőként azt az esetet vizsgálta, amikor egy tanú egyszer már részt vett egy olyan tanúvallomásban, ahol egy másik tanúval együtt hazugságon kapták őket. A kérdés: ezek után az illető tanúskodhat-e más ügyben, más tanútárssal együtt?
- Rav Huna szerint, ha nem tudjuk, hogy pontosan melyik tanú hazudott, akkor még később is tanúskodhatnak – amíg újra nem kerülnek ugyanabba a konfigurációba.
- Rav Chisda azonban szigorúbb: ha egy korábbi ügyben a tanúk között biztosan volt hazugság, onnantól kezdve mindkét tanú kizárható minden későbbi tanúvallomásból.
A rabbi hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nem csupán elméleti, hanem a bíróság gyakorlatában is komoly jelentőséggel bír: a tanú hitelessége az igazságszolgáltatás egyik alappillére.
Eskü és részleges beismerés: az „igaz, de félrevezető” helyzet
A következő vita középpontjában az áll, amikor egy alperes egy követelésből csak egy részét ismeri el. Például:
- A hitelező azt állítja: „100-zal tartozol.”
- Az alperes így válaszol: „Csak 50-nel tartozom, a másik 50-ben nem vagyok biztos” – vagy: „A másik 50-ről nem tudok semmit.”
A kérdés: kell-e ebben az esetben esküt tennie az alperesnek?
- A klasszikus szabály szerint, ha valaki részleges beismerést tesz (héberül: mode be-miktzat – מודה במקצת), akkor esküt kell tennie a fennmaradó összeg tagadására.
- De mi van, ha az alperes nem tagadja a fennmaradó összeget, hanem egyszerűen azt állítja, hogy nem tud róla – vagyis nem hazudik, de nem is ismeri el?
A rabbi felhívta a figyelmet: ebben az esetben a Talmud szerint nem lehet az esküt kötelezővé tenni, mert nincs egyértelmű tagadás – az egész egyfajta „szürke zóna”. Az ilyen hozzáállás viszont lehetőséget teremt a trükközésre: a fél nem mond hazugságot, de szándékosan megnehezíti az igazságszolgáltatást.
„Ha már tudod, hogy hamis, ne tedd le a pecsétet”
A rabbi a tanúk hitelességéhez kapcsolódóan egy gyakorlati példát is felhozott: mi van, ha egy írásos tanúvallomáson olyan tanú neve szerepel, aki egyszer már hazudott egy másik ügyben? A vita lényege:
- Lehet-e azt mondani, hogy „ebben az ügyben talán igazat mondott”?
- Vagy egy korábbi hazugság után végleg megbízhatatlanná válik?
A rabbi a Talmud bölcseire hivatkozva elmagyarázta, hogy egy korábban bizonyítottan hamis tanú többé nem tekinthető tanúnak semmilyen más ügyben. Ha a bíróság tud róla, nem hitelesítheti az okiratot, még akkor sem, ha a többi tanú neve alapján helyesnek tűnne.
A félrevezetés és a hamis eskü társfelelőssége
A tanulás során előkerült egy különösen érdekes nézőpont: Rabbi Simon ben Táfon véleménye szerint, ha egy hitelező olyan valakinek adott kölcsönt, akiről tudta, hogy hajlamos a hazugságra, és az illető végül hamis esküt tesz, akkor a hitelező is felelős a bűnért. Miért?
- Mert a hitelezőnek fel kellett volna ismernie, hogy az illető megbízhatatlan.
- A hamis eskü ezáltal nemcsak a tolvaj, hanem a hitelező bűne is.
Ez a gondolat a rabbi szerint különösen elgondolkodtató a mai világban, ahol a felelősséget gyakran másokra toljuk. Itt a Talmud azt tanítja: ha előidézel egy helyzetet, ahol szinte biztos, hogy valaki bűnbe esik, akkor az a te felelősséged is.
A „szakadás” és a törvény végrehajthatatlansága
A rabbi utalt arra is, hogy néha a törvény szigorúan logikus, de nem alkalmazható, mert az emberek megkerülik. Egy részleges beismeréssel lehet úgy manőverezni, hogy formálisan ne legyen hazugság, de a követelést mégse lehessen behajtani.
Ezekben az esetekben a bíróság „megszakad”, azaz tehetetlenné válik. Az igazság már nem a bizonyítékoktól vagy a tanúktól függ, hanem attól, ki tud ügyesebben manipulálni a szavakkal.
Konklúzió: A valódi igazság nem a szavakon, hanem a szándékon múlik
Köves Slomó rabbi végkövetkeztetése szerint a Talmud tanításaiból világosan látszik, hogy nem elég formálisan igazat mondani. A bíróság nem csak a szavakat vizsgálja, hanem a szándékot is. Ha valaki azért mond „fél-igazságot”, hogy megtévessze a másikat, az ugyanúgy felelősségre vonható, mintha hazudott volna. Az igazságszolgáltatás célja nem a formális igazság kimondása, hanem a valóságos igazság érvényre juttatása – még akkor is, ha a bíróság eszközei időnként korlátozottak.
Elhangzott példák összefoglalása:
- Olyan tanúk esete, akik korábban hazudtak – és emiatt később sem hitelesek.
- Alperes, aki részben elismeri a tartozást, de a többi részről „nem tud”.
- Írásos tanúvallomás, amelyet egy korábban megbukott tanú is aláírt.
- Rabbi Simon ben Táfon véleménye: a hitelező is felel, ha hamis esküt idéz elő.
- A részleges beismerés, mint taktikai eszköz az igazságszolgáltatás kijátszására.
—————————————————-
Svuot (Eskük) – שבועות
Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
Kulcsszavak:
