Cimkék: Svuot  eskü  munkatörvény  podcast

Hazudhat a főnök? – A Talmud a munkavállalók oldalára áll

A Svuot traktátus 45. lapjának tárgyalása során a Talmud egy rendkívül aktuális és éles társadalmi kérdéshez nyúl: kinek higgyünk, ha a munkás azt állítja, hogy nem kapta meg a bérét, míg a munkaadó mást mond? Köves Slomó rabbi izgalmas példákon keresztül mutatta be, hogy mikor és miért ad nagyobb hitelt a rabbinikus jog a munkavállaló szavának. Az előadás során szó esett a boltos és a munkás közti vitáról, galambversenyzőkről, lóversenyekről, tanúk jelenlétéről, boltosfüzetről, és arról is, miként lehet eskükkel kiegyenlíteni a bizalmatlanságot. A kérdés végig az volt: mennyit ér egy ember szava, és kinek az érdekeit kell előnyben részesíteni egy vitás helyzetben?

A munkás szava többet ér?

A Tóra általános szabálya szerint, aki esküt tesz, az nem fizet. Ez azt jelenti, hogy ha például egy ember követel egy összeget a másiktól, és van egy tanúja is, de nem kettő, akkor az alperes esküt tehet, és ezzel mentesül a fizetés alól. A Misna azonban kivételt említ: vannak esetek, amikor az eskü ellenére is fizetni kell. Ilyen a munkás esete – a száchir (שָׂכִיר) –, akinek védelme érdekében a rabbik előírták, hogy ha azt állítja, nem kapta meg a bérét, akkor megesküszik, és a munkaadónak fizetnie kell.

A döntés alapja, hogy a munkás a megélhetését kockáztatja, ezért a rabbinikus jog inkább őt védi. A rabbi kiemelte: ez nem marxizmus, hanem a társadalmi felelősség klasszikus zsidó elve. Ha nem védenék a munkásokat, senki nem vállalna munkát – hiszen nem lenne biztos abban, hogy megkapja, ami jár neki.

Mikor nem esküdhet valaki?

Az eskü hitelessége nem mindig adott. Ha valaki korábban már tett hamis esküt – legyen az egy letét letagadása, tanúvallomás elleni eskü vagy értelmetlen eskü – akkor az ilyen személy hászuv le-svuá (חָשׁוּד לִשְּׁבוּעָה), vagyis hiteltelen eskütevő. Szintén alkalmatlan az esküre:

• a kúviá (קוּבְיָא) – szerencsejátékos,
• a ribbisz – kamatra kölcsönt adó,
• a galambversenyző,
• a smita év terményeivel kereskedő.

Ha ilyen személy lenne köteles esküt tenni, az eskü visszaugrik a másik félre. Ha viszont mindkét fél ilyen, akkor patthelyzet alakul ki. Rebbi szerint ilyen esetben osszák el a vitás összeget, mivel egyik fél sem hiteles eskütevő.

A boltosfüzet dilemmája

Mit jelent a boltos esete? Ha valaki megkér egy boltost, hogy adjon ki árut vagy pénzt a nevében egy harmadik félnek – például a munkásának –, és a boltos azt állítja, hogy teljesítette a kérést, miközben a másik fél azt mondja, hogy nem kapott semmit, akkor két lehetőség van:

• Egyes vélemények szerint a boltos és a munkás is megesküszik, és a megbízónak mindkettőt ki kell fizetnie.
• Más vélemény szerint ilyen esetben nem tesznek esküt, hanem mindkét félnek fizetni kell, mert nem tudjuk, ki hazudik.

Ez a jogi helyzet csak akkor áll fenn, ha a boltos valóban állítja, hogy teljesítette a kérést, és a megbízó is elismeri, hogy adott ilyen utasítást.

Pénzváltók, almák és dinárok

A rabbi izgalmas példákkal világította meg a hasonló eseteket:

• Valaki vásárol 10 kiló almát egy dinárért, és vita van, hogy megtörtént-e a fizetés.
• Vagy egy pénzváltónál kér aprópénzt egy dinárért, és kérdés, ki mit adott át és mikor.

Ezekben az esetekben mindig az dönt, hogy kinél van jelenleg az áru vagy pénz, és ki mire esküszik. Rabbi Jehuda szerint a szokásjogot is figyelembe kell venni: például egy pénzváltó előbb szokta elkérni az aprót, és csak utána adja ki a dinárt.

Ketuba: mi van, ha az özvegy nem hallgat?

A nő, aki volt férje ketubája (végkielégítési szerződés) alapján követel, csak akkor hajthat be pénzt, ha megesküszik, hogy még nem kapta meg. Ez akkor is igaz, ha:

• Ő maga ismeri el, hogy egy részt már megkapott.
• Egy tanú mondja, hogy a férj már fizetett.
• A behajtás nem a férj jelenlétében történik (pl. más városban).
• Az elidegenített vagyonból hajtana be.
• Az örökösöktől hajt be.

Ugyanez vonatkozik arra is, amikor az örökösök hajtanak be egy apjuk után maradt tartozást: nekik is esküt kell tenni, hogy nem tudnak róla, hogy az apjuk megkapta volna az összeget, és nyugtát sem találtak.

Mikor kell esküdni, ha nincs is vita?

Vannak esetek, amikor akkor is esküt kell tenni, ha nincs konkrét követelés, például:

• üzlettársak elszámolása után,
• részes aratók esetében,
• örökösök vagyonkezelője (például az özvegy) esetén.

Ilyenkor az örökös vagy üzlettárs kérheti: esküdj meg, hogy nem loptál tőlem a kezelésed alatt!

A tanúk szerepe: Smuel logikája

Smuel szerint a munkásnak csak akkor hiszünk – azaz megesküszik és megkapja a bérét –, ha tanúk előtt bízta meg őt a munkaadó. Ha nem volt tanú, a munkaadó akár azt is mondhatná: „soha nem is dolgoztál nálam”, és így hitelesebb lenne. Ha mégis azt mondja, hogy dolgozott, de már kifizette, akkor neki hiszünk.

Ezzel azonban nem mindenki értett egyet. A Talmud végül megerősíti: Smuel logikája helytálló, de csak akkor alkalmazható, ha nem volt más tanúzás vagy szerződés, amely mást mutatna.

A társadalmi igazságosság rabbinikus védelme

A Talmud döntéseinek hátterében nemcsak jogi, hanem etikai megfontolások is állnak. A munkavállaló kiszolgáltatottabb helyzete, a létbizonytalanság, és az, hogy számára a bér elmaradása akár egzisztenciális válságot is jelenthet, indokolttá teszi, hogy az eskütétel terhét ne rá, hanem a munkaadóra helyezzék át – vagy legalábbis megosszák. A cél: nem a vak bizalom, hanem az egyensúly.

A Talmud bölcsei végső soron az igazságosság és a társadalmi egyensúly jegyében a munkavállalók védelmére rendezkedtek be, tudva, hogy az ő egzisztenciájuk törékenyebb és kiszolgáltatottabb. Az eskü intézménye ennek a kiegyenlítésére szolgál, miközben világosan látszik, hogy nemcsak a hitelesség számít, hanem a társadalmi kontextus is. A cél nem pusztán az igazság feltárása, hanem egy olyan jogrend kialakítása, amely fenntartható és emberséges – még ha ez néha a klasszikus bizonyítási elvektől való eltéréssel is jár.

---

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #munkatörvény #eskü