Cimkék: Svuot  kölcsön  podcast  zálog

A zálog, a tagadás és a rabbinikus logika vékony jege – Eskü, ha a hitelező fia követel?

Mi történik, ha az adós nem a hitelezőnek, hanem annak fiának tagadja le a tartozást? És számít-e, hogy a vita tárgya készpénz vagy zálog? A Svuot traktátus 44. lapján tovább folytatódik a részleges tagadás, az eskü és a hitelezés viszonyának finomhangolása, ezúttal különös tekintettel arra, hogy ki jogosult követelni, és mennyiben számít a személyes kapcsolat. Köves Slomó rabbi tanítása egyre mélyebben tárja fel, hogy a rabbinikus jog nemcsak a tényekre, hanem az emberi pszichére is épít – és hogy a szégyenérzet, a bátorság és az emlékezet is jogi kategóriává válhat.

Az „arcátlanság” határa: ki az, aki már nem szégyenkezik?

A Talmud eddig azt mondta: „én ádám meiz panáv bifné báál chóváj” (אֵין אָדָם מֵעֵיז פָּנָיו בִּפְנֵי בַּעַל חוֹבוֹ) – az ember nem mer hazudni annak, akitől pénzt kapott. De mi van, ha a követelést már nem a hitelező, hanem annak fia vagy a szentély viszi tovább? Ilyenkor a Talmud szerint nincs meg ugyanaz a szégyenérzet, így az adós már esküre kötelezhető.

A rabbi emlékeztetett, hogy ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha valóban van egy bizonyos fokú bizalmi vagy szégyenalapú kapcsolat. Ha ez megszűnt – például mert a hitelező meghalt, és már csak az örököse követel –, akkor nem számít a Talmud szerint, hogy „szemtől szembe hazudni szégyen”. A fia esetén ez az érv nem alkalmazható.

Zálog és kölcsön: egy ügy vagy két külön?

A lap egyik központi témája, hogy amikor zálogot adnak egy kölcsön fejében, a zálog és a kölcsön egy vagy két külön jogi ügyet képez-e. Ez döntő, mert ha két ügy, akkor külön lehet perelni őket, és külön lehet tagadni is őket – így könnyen kikerülhető az eskü.

Ha viszont egy ügynek tekintjük, akkor az egyik részben való tagadás (például a zálog letagadása) és a másik részben való beismerés (például a kölcsön elismerése) részleges beismerést eredményez, ami viszont esküvel jár.

A rabbi itt egy fontos elvi kérdést tett fel: mit jelent az, hogy a zálog „egy egységben” van a kölcsönnel? Akkor is így van-e, ha a zálogot már nem lehet bemutatni, mert elveszett vagy értéktelen?

Zálog vitája – példaesetek

A Talmud különböző példákon keresztül vizsgálja, hogy mikor tekinthető a zálog és a kölcsön egy ügynek:

• Példa 1: A hitelező azt állítja, hogy 2 szelát adott kölcsön és zálogba kapott egy ruhát. Az adós ezt tagadja – szerinte nem volt zálog. A Talmud szerint ez részleges beismerésnek számít → eskü kötelező.
• Példa 2: A hitelező fiának állítása alapján volt zálog, az adós szerint nem volt – mivel nem maga a hitelező követel, az adóst esküre kell kötelezni, még akkor is, ha egyébként nem lenne.
• Példa 3: Ha az adós a kölcsönt elismeri, de a zálogot nem – és azt mondja: „az csak szívességből volt nálad”, akkor ez egy teljes tagadás, tehát nem kötelezhető esküre.
• Példa 4: Ha a hitelező fia azt mondja: „apám zálogba kapott tőled egy tárgyat”, az adós pedig így válaszol: „azt apád csak megőrzésre kapta, nem zálog volt” – itt nincs részleges beismerés, tehát nincs eskü.
• Példa 5: Ha a zálog és a kölcsön nem egyszerre történik, például előbb zálog, majd később kölcsön – akkor a Talmud szerint két külön ügy → nincs eskü.

Végső vita: a hitelező fia esküt követelhet?

A misna záró kérdése: ha a zálog és a kölcsön egység, de már a hitelező fia követel, és az adós tagadja a zálog létét – kötelezhető-e esküre? A válasz: igen, mert már nincs meg az „arcátlanság” pszichológiai gátja. A fiú nem az, akitől a kölcsönt kapta – így könnyebb tagadni előtte.

De van egy vélemény, amely szerint ez mégsem jogosít esküre – mert a két fél közti bizalom tovább élhet a hitelező halála után is.

Az előadásban elhangzott példák összefoglalása

• Zálog letagadása a hitelező jelenlétében → nem esküszik.
• Zálog letagadása a hitelező fiának → eskü kötelező.
• Zálogról azt mondja: csak szívességi őrzés volt → nincs eskü.
• Követelés zálog és kölcsön egyidejűsége esetén → részleges beismerés → eskü.
• Követelés külön időben zálog és kölcsön → külön ügy → nincs eskü.
• Az adós visszaadja a kölcsönt, de vitatják, hogy a zálog is vissza lett-e adva → ha nincs tanú, a hitelező fia követel → adós esküre kötelezhető.

Záró gondolat

A rabbi tanítása ismét rávilágít: a Talmud nem egyszerűen a törvények könyve, hanem az emberi természeté is. A jogi kategóriák mögött ott húzódik a lélek: a szégyen, a bátorság, a védekezés, az emlékezet, a bizalom. A kérdés tehát nem csupán az, hogy mit mond az adós – hanem az, kinek mondja. És az, hogy mikor számít ez egy igazságtalanságnak – vagy csak egy védekező emberi reakciónak.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #kölcsön #zálog