Cimkék: Svuot  eskü  podcast

Kinek hisz a Talmud, ha mindenki tagad? — Az eskü intézménye és a vallási jogi követelések bonyodalmai

Mi történik akkor, ha valaki követel valamit, a másik pedig teljes mértékben tagadja? A Svuot 41 lapjának tanítása ezen látszólag egyszerű kérdés nyomán valóságos logikai és etikai aknamezővé válik: mikor kell esküt tenni, ki van fölmentve alóla, és mi a különbség a Tóra által előírt eskü (שבועה דאורייתא) és a rabbik által bevezetett eskü (שבועת חכמים) között? A rabbi tanítása különösen éles helyzeteket vizsgál: amikor valaki csak időt akar nyerni, vagy amikor a visszafizetés körülményei nem felelnek meg a korábban meghatározott tanúk személyének. Az is felmerül, hogy lehet-e valakit rákényszeríteni az eskü megtételére, vagy elég a kiközösítés eszközéhez nyúlni. Az előadás végén gyakorlati példákon keresztül világosodik meg, hogyan működik mindez a rabbinikus bírósági gyakorlatban.

A követelés teljes tagadása: ki mentesül az eskü alól?

A Misna tárgyalt esetében a felperes azzal áll elő: „tartozol nekem 100 pénzzel” (manli bejadecha – מַנִּי בְּיָדֶךָ). Ha az alperes az egészet tagadja, akkor a Tóra szerint mentesül az eskü kötelezettsége alól. Rabbi Nachman szerint azonban a rabbik később bevezettek egy rendeletet: még ebben az esetben is esküt kell tennie az alperesnek.

Ez a rabbinikus eskü azon alapul, hogy hazaka szerint az ember nem követelne csak úgy pénzt — tehát mégiscsak lehet valami alapja a követelésnek. Másfelől viszont szintén hazaka, hogy az ember nem tagadná le, ha valóban tartozna. A kettős feltevés feszültségéből nő ki az a rabbinikus gondolat, hogy az alperes nem feltétlen hazug — lehet, hogy időt akar nyerni.

Kölcsön és letét: mikor válik valaki hazudozóvá?

A rabbi kiemelte, hogy különbséget teszünk a kölcsön (halvaá – הַלְוָאָה) és a letét (pikádon – פִּקָּדוֹן) között. Ha valaki letagad egy kölcsönt, az még nem teszi őt erkölcsileg alkalmatlanná, mivel lehet, hogy csak halasztani akarja a fizetést. A letét elköltése viszont eleve törvénytelen, így annak letagadása valódi tolvajt jelez, aki már tanúnak sem alkalmas.

A rabbinikus eskü értelmezési vitája

A rabbinikus eskü bevezetésének értelmezése sem egyértelmű: vajon Rabbi Nachman az előző esetet (teljes tagadás) vagy egy későbbi esetet (elismerés utáni tagadás) tekintette a rendelet alapjának? Rav Pappa szerint ha az illető először elismerte a tartozást, majd később azt mondta, hogy már visszafizette, akkor is esküre lehet kötelezni – hiszen volt egy drara de-mamona (דְּרָרָא דְּמָמוֹנָא), vagyis valamilyen reális alapja a követelésnek.

Mi a különbség a tórai és a rabbinikus eskü között?

A Talmud különbséget tesz az eskütípusok között:

• Tórai eskünél (שבועה דאורייתא) nincs lehetőség az eskü „visszadobására”, azaz nem lehet azt kérni, hogy inkább a másik fél esküdjön.
• Rabbinikus eskünél (שבועת חכמים) viszont igen.
• Tórai eskü esetén, ha az alperes nem esküszik, a bíróság végrehajtást indíthat a vagyonából.
• Rabbinikus eskü esetén ez nem megengedett – legfeljebb kiközösítést lehet alkalmazni nyomásgyakorlásként.
• Ugyanakkor van olyan vélemény (pl. Rabbi Joszi), aki szerint rabbinikus esetben is lehet végrehajtani, mivel a rabbinikus lopás (pl. kiskorútól elvett talált tárgy) is számít valódi lopásnak.

A visszafizetés tanúk előtt: mit számít a forma?

A tanítás több esetet is elemzett, amikor a visszafizetés mikéntje számított:

• Ha tanúk előtt történt a kölcsönadás, de nem tanúk előtt történt a visszafizetés, az problémás lehet – kivéve, ha az adós azt állítja, hogy tanúk előtt adta vissza, csak ők elutaztak. Ezt egyesek elfogadják, mások nem.
• Ha az adós konkrét tanúkat kér a visszafizetéshez (pl. Ruvén és Simon), de más tanúk előtt fizet vissza, az nem biztos, hogy érvényes. Rabbi szerint számít a név szerinti kikötés.
• Ha valaki két tudós tanú előtt kéri a visszafizetést, de az adós nem tudós tanúk előtt fizet, majd a pénz elveszik, akkor a hitelező nem hivatkozhat arra, hogy letétként kapta – hiszen elismerte a visszafizetést. Ilyenkor újra végre lehet hajtani előtte egy visszafizetést, most már megfelelő tanúk előtt.

A tanításban elhangzott példák röviden

• Valaki követelést intéz, az alperes tagad – rabbinikus esküvel mégis kötelezhető.
• Kölcsön és letét jogi és erkölcsi megkülönböztetése (időhúzás vs. tolvajság).
• A felperes elismeri a visszafizetést, de az adós más kontextusban fizette vissza (pl. letétként értelmezte).
• Valaki kiköti, hogy Ruvén és Simon előtt kell visszafizetni – más tanúk előtt fizetnek vissza, ez vitatható.
• Az adós azt állítja, hogy tanúk előtt fizetett vissza, de ők a tengeren túl vannak – ez egyesek szerint elfogadható, mások szerint nem.
• Kiközösítés mint rabbinikus szankció a végrehajtás helyett – időszakos formában, nem örökre.

Az előadás célja az volt, hogy a látszólag formai különbségeken keresztül megmutassa, milyen mély teológiai és gyakorlati kérdések húzódnak meg az eskü intézménye mögött.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #eskü