Cimkék: Svuot  podcast

Egy tű vagy tíz hordó? – Mikor számít részlegesnek a beismerés, és mikor nem?

Mitől lesz egy beismerés “részleges”? Számít-e, hogy ugyanazt a tárgyat, ugyanazt az értéket vagy ugyanazt a kategóriát ismeri-e el az alperes? A Svuot 40-es lapja annak határait rajzolja meg, hogy mikor lehet valakit esküre kötelezni a bíróság előtt – és mikor nem. A tanulás során Rabbi a Misna és a Tóra szövegéből kiindulva világította meg a mode be-mikcát (מוֹדֶה בְּמִקְצַת – részleges beismerés) elvének logikáját és határait. A központi kérdés: mekkora értékűnek kell lennie a tagadásnak és az elismerésnek ahhoz, hogy esküt kelljen tenni? És: számít-e, hogy a követelés és az elismerés azonos típusba tartozik-e?

A részleges beismerés feltételei

A Misna szerint az alperes csak akkor kötelezhető eskütételre, ha a követelés legalább két ezüstpénz értékű, és ebből legalább egy pruta értéket elismer. A Misna megfogalmazása azonban nem teljesen világos: vajon a „két pénz” a teljes követelésre, a tagadott részre, vagy csak a tagadásra vonatkozik?

• Ráv értelmezése szerint a tagadásnak kell elérnie a két ezüstpénz értéket.
• Smuel szerint viszont a teljes követelésnek kell elérnie ezt az összeget.

Így Ráv szerint a követelésnek még nagyobbnak kell lennie (hiszen annak csak egy részét tagadja), míg Smuelnél elég, ha a teljes követelés eléri a két ezüstpénz értéket – még ha abból csak prutát tagad is az alperes.

A Tóra szövegének kétféle értelmezése

A vita alapjául a 2Mózes 22:6-tól induló versszakasz szolgál, ahol a Tóra a letétről, lopásról és az esküről beszél. A kulcskifejezés: „minden bűn, ökör, szamár, ruha, amire azt mondja: ez az” (כִּי הוּא זֶה). A rabbi szerint ez a „ki hu ze” kifejezés feleslegesnek tűnik, ezért a bölcsek különleges tanítást vezetnek le belőle: a részleges beismerés lehetőségét.

• Ráv úgy érvel, hogy a Tóra ezzel csak azt akarja tanítani, hogy a fogalom létezik, de nem vonhatunk le belőle követelési összegeket.
• Smuel szerint viszont már a szöveg kontextusából – a „pénz és eszközök” többes száma alapján – következtetni lehet arra, hogy a követelésnek kettőnek kell lennie, és a beismerésnek részlegesnek.

Érték vagy típus: mikor számít beismerésnek az, amit elismerünk?

A következő dilemma: vajon csak az az elismerés számít részlegesnek, ami ugyanabból a típusból való, mint amit követeltek tőlünk? Vagy elég, ha összegben hasonló, de más tárgy vagy anyag?

• Ráv szerint az érték számít: két ezüstpénz értékű a tagadás? Akkor kötelezhető esküre.
• Smuel szerint a típus is számít: ha például valaki búzát követel, de a másik árpát ismer el, az nem számít részleges beismerésnek – mivel nem ugyanarról a dologról van szó.

Ez alól azonban kivételt is ismerünk: Rabbi Jochánán és Admon szerint, ha a követelés kétféle dologra vonatkozott, és az egyiket elismerik, az már részleges beismerésnek számít. Ez például akkor áll fenn, ha valaki követel ökröt és bárányt, és az alperes csak az egyiket ismeri el.

Mi számít „ugyanannak a típusnak”?

A Misna és a gemara hosszasan vitatkozik azon, hogy az arany, ezüst, pruta, dinár stb. vajon típust vagy értéket jelölnek-e. Rabbi bemutatta, hogy háromféle olvasat is lehetséges:

• A pénznem szó szerinti értelmezése: konkrét vert pénz.
• A pénznem, mint nemesfém mennyisége.
• A pénznem, mint absztrakt érték.

Ráv szerint inkább értékről van szó, Smuel és Lazar szerint pedig típusként, vert pénzként is értelmezhetők. Lazar azt a megközelítést képviselte, hogy minden vert pénz – függetlenül az anyagától – egy kategóriába esik.

Mikor mentes az eskü alól az alperes?

A különböző példák alapján a következő esetekben mentesül az eskü alól:

• Ha az elismert összeg nem azonos típusú, mint a követelt.
• Ha a tagadott rész nem éri el a két ezüstpénzt (Ráv szerint).
• Ha az alperes előre „megelőzi” a követelést egy gyors beismeréssel (de csak ha nem szándékos csalás).

Gilgul shevuá – „Rácsatolt” eskü

Egy különleges szabály is előkerült: ha valaki egy részre esküt kell tegyen, más ügyet is „hozzácsatolhatunk” ehhez az eskühöz. Például:

• Ha valaki tagadja az ingatlant, de elismeri az ingóság egy részét, akkor az eskü kötelezheti az ingatlanra is, amelyre önmagában nem lenne.

Ez az elv a gilgul shevuá (גִּלְגּוּל שְׁבוּעָה) – az eskü „meggörgetése” egy másik kérdésre, amelyre különben nem kellene esküdni.

Az előadásban elhangzott példák

• Valaki két pénzt követel, az alperes egy prutát ismer el – ha a tagadás nem éri el a két ezüstpénz értéket, nincs eskü.
• Egy aranydínárt követelnek, a másik egy ezüstdínárt ismer el – kérdés, hogy az érték vagy a típus számít.
• Valaki követel ökröt és bárányt, a másik elismeri csak az egyiket – vita, hogy ez részleges beismerésnek számít-e.
• Búzát és árpát követelnek – ha az egyik elismerése előzi meg a másik követelését, csalási szándék gyanúja esetén lehet esküre kötelezni.
• Követelés: egy eszköz és egy pruta; ha csak a prutát ismerik el, a tagadás eléri az eszköz értékét – Smuel szerint esküt kell tenni.
• Eszközök követelése: két tű, az egyik elismerése már elegendő részleges beismerésnek Rabbi szerint.
• Példa az érték és a típus különbségére: valaki egy liter aranyat követel, a másik egy liter ezüstöt ismer el – ha ez nem ugyanaz a típus, nem kell esküt tenni.

Ez a tanulás a részleges beismerés és eskütétel határainak mélyebb jogi és logikai megértését szolgálta. Megmutatta, hogy a Tóra szövegének értelmezése önmagában is új jogi kategóriák születéséhez vezethet, amelyek egy-egy szón vagy fogalmon múlnak – például azon, hogy „ez az”.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud