Cimkék: Svuot  podcast

Kinek higgyünk, ha mindenki hazudhat? – Amikor az eskü és a követelés nem az igazságot, hanem a pszichológiát tükrözi

Mi történik akkor, ha valaki követel rajtunk pénzt, de mi vagy letagadjuk, vagy részben elismerjük az adósságot? Kötelezhetőek vagyunk-e eskütételre? És vajon változik-e a helyzet, ha a követelést nem maga a hitelező, hanem annak gyermeke vagy az állam (azaz a szentély kincstára) hajtja be rajtunk? Köves Slomó rabbi a Svuot traktátus 42. lapján keresztül olyan történetekkel és jogesetekkel szemlélteti ezeket a kérdéseket, ahol a hangsúly nemcsak a jogi bizonyítékokon, hanem az emberi természeten, a lelkiismereten és a társadalmi bizalmon van. Például: ha valaki teljesen tagadja a tartozását, nem kell esküt tennie – hiszen ilyen nagy hazugságra „senki sem vetemedne”; de ha csak részben tagadja, akkor már gyanús, és esküre kell kötelezni. A dilemmák itt kezdődnek: ki tekinthető hazugnak? Ki mentesülhet az eskü alól, és mikor számít meggyengültnek egy szerződés?

Teljes tagadás vagy részleges beismerés?

A tanulás kiindulópontja az, hogy a Tóra szerint ha valaki teljesen tagadja az ellene felhozott követelést, akkor nem kötelezhető esküre. Ennek az az alapja, hogy „én adam meiz panáv bifné báál chóvaj” – az ember nem olyan arcátlan, hogy egyenesen a hitelező szemébe hazudjon. Ezért a teljes tagadást hitelesebbnek tekintjük, mint a részleges beismerést. Az utóbbi ugyanis gyanút ébreszt: mi van, ha valójában az egészet elismerhetné, csak időt akar nyerni?

Tanúk és hazugság: mikor számít valaki hazudósnak?

Több példa is előkerül arra, mikor tekinthetünk valakit hazugnak. Ha valaki azt mondja, nem is ismer téged, és utóbb kiderül, hogy mégis vett fel kölcsönt tőled, az nem feltétlenül jelenti, hogy hazudott. Ugyanis ha valaki csak a részletekre nem emlékszik pontosan (például kiktől vette át a pénzt), akkor az nem minősül hazugságnak. Más a helyzet azonban, ha valaki például szándékosan felülértékeli azzal, mivel törlesztett (például festékkel), akkor már szándékos megtévesztésről van szó.

Írásos szerződések gyengülése

Egy következő kérdés, hogy mi történik, ha van egy írásos szerződés, de az adós azt állítja, hogy ugyan fizetett, de nem e szerződés alapján, hanem egy másik kölcsön miatt. Itt két vélemény ütközik: Ráv Nachman szerint ez a szerződés ettől kezdve gyanús, és nem lehet rá teljes bizonyossággal alapozni. Ráv Pápá szerint azonban az írásos szerződés addig számít erős bizonyítéknak, amíg maga a szövege nem kérdőjeleződik meg – a vitatott fizetés csak egy állítás, ami nem gyengíti azt.

Mikor érvényes az eskü a hitelezőre adott „bizalomnyilatkozat” alapján?

Egy különös esetben valaki azt mondja: „Mindig hinni fogok neked, ha azt mondod, hogy nem fizettem vissza.” Mi van akkor, ha ezt követően két tanúval bizonyítja, hogy mégis fizetett? Ráv szerint akkor is a hitelező szava az erősebb, mert ezt ígérték meg neki. Ráv Pápá viszont úgy érvel, hogy ez a „bizalom” nem terjed ki arra, hogy tanúk ellenében is neki higgyenek – ez csak akkor áll, ha nincs más bizonyíték.

Kiskorúak, örökösök és a szentély kincstára

A Misna különbséget tesz a felnőtt és a kiskorú örökösök között. Alapvetően egy kiskorú követelése nem vált ki eskütételi kötelezettséget. Kivéve, ha nem saját maga, hanem elhunyt apja követelését viszi tovább – ez esetben, különösen ha már nagykorú, az örökös úgy tekinthető, mintha maga az eredeti hitelező állt volna elő a követeléssel. Hasonló logika alapján, ha valaki a szentély kincstárától követel vissza fedezetként lefoglalt ingatlant, akkor is esküt kell tennie. Mert bár feltételezhető lenne, hogy senki nem csapná be a szentélyt, mégis előfordulhat, hogy valaki hamis követeléssel próbálja meg kicsalni a vagyont.

Részleges beismerés csak mérhető dolgok esetén

A végén a rabbi különbséget tesz a mérhető és a nem mérhető dolgok között. Ha például valaki azt állítja, hogy egy kiló almával tartoznak neki, és a másik fél csak fél kilót ismer el, akkor esküt kell tenni. De ha valaki azt mondja, hogy „egy teli pénztárca” vagy „egy háznyi alma” a követelés tárgya, az nem tekinthető mérhető egységnek, így esküre sem kötelezhető az alperes.

Példák az előadásból

• Valaki letagadja, hogy ismeri a hitelezőt – de két tanú szerint kapott kölcsönt és vissza is fizette még aznap.
• Kölcsönt állítólag Kohn és Grün jelenlétében fizetnek vissza, de ők tagadják – kérdés, hogy ez hazugság-e.
• Festékben törlesztett adósságnál eltér a felek értékbecslése – tanúk döntenek.
• Kölcsönszerződéssel szemben az adós elismeri a fizetést, de más tartozásra hivatkozik.
• Kiskorú örökös viszi tovább az apja követelését, és az alperes részben elismeri – kell-e eskü?
• Szívességi őrző nem kötelezhető esküre, fizetett őrző viszont igen – ha nincs felelősségvállalás, nincs eskü sem.

Ez az előadás is megmutatja: a rabbinikus jog gyakran nemcsak jogi, hanem pszichológiai megfontolásokon alapul. A cél nem pusztán az igazság kiderítése, hanem a közösségi bizalom és morál fenntartása. Az eskü mint intézmény nem a kétely bizonyítása, hanem az emberi természet – a féligazságok és az önigazolások – ellensúlyozására szolgál.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud