
- This event has passed.
Svuot 36 – Napi Talmud 1979: „Amen vagy Awoman?” – amikor a szavak tényleg ölnek
„Amen vagy Awoman?” – amikor a szavak tényleg ölnek
Hogyan lehet egyetlen szó – például az „ámen” – egyszerre eskü, hitvallás és jogi elfogadás? Mikor számít káromlásnak, ha valakit Isten nevében átkozunk meg, és mikor „csak” tilalom? Mi van, ha az átkot egy zsoltáridézet formájában mondjuk? A Svuot 36. lapjának tanulása során ezek a kérdések merültek fel, miközben olyan példák is előkerültek, mint az Isten nevével tett eskü a szota-eljárásban, Saul esküje a filiszteusok elleni háború előtt, vagy Debóra éneke, amelyben egy város lakóit 400 sófárral közösítették ki. A tanulás középpontjában az a talmudi kérdés állt: vajon milyen nyelvi és teológiai feltételek mellett válik egy kijelentés szakrális súlyúvá? És milyen következményekkel?
Melyik név számít isteni eskünek?
A Misna szerint az eskü akkor is kötelező érvényű, ha nem a tetragrammaton (י״ה־ו״ה) névvel, hanem más isteni névvel vagy jellemzővel történik. A Talmud ezzel szemben rámutat: a szota-eljárásnál Isten kifejezett szent nevével történik az eskü, és mivel mindkét esetben az „ālā” (אָלָה) szót használja a Tóra, a párhuzam alapján itt is kizárólag a szent névvel történő eskü számítana. Az eltérő források két véleményre mutatnak: Rabbi Hanina ben Idi szerint csak Isten szent neve ad valódi súlyt az eskünek, a bölcsek szerint viszont minden isteni név számít.
Az „árur” szó három jelentése
A Talmud kifejti, hogy az „árur” (אָרוּר) szó jelenthet:
- kiközösítést, ahogy Debóra énekében a mérózi lakosokat átkozta meg (400 sófár fújásával jelképezve),
- átkot, mint a Grizim és Eval hegyén elhangzottakban,
- esküt, ahogy Józsué megesketi a népet, hogy ne építsék újjá Jerikót, vagy Saul megesketi a népet a böjtre.
E három jelentés nem pusztán stilisztikai játék, hanem jogi következményekkel járó kifejezések a Tórában.
Az „ámen” mint eskü, elfogadás és hit
Az „ámen” (אָמֵן) szó jelentése szintén többértelmű:
- eskü, amikor a szota-nő válaszol a kohén esküjére: „Ámen, ámen”,
- elfogadás, például amikor az áldások vagy átkok után válaszol a nép,
- hitvallás, mint Jeremiás próféta szavaiban: „Ámen, így cselekedjen az Örökkévaló”.
Az „igen” és „nem” is lehet eskü?
A Talmud kimondja: az isteni eskü kifejezése lehet a „nem” (לֹא), ha kétszer szerepel, pl. „Nem lesz többé özönvíz” – ami Isten esküjeként értelmezhető. Logikailag ebből következik, hogy az „igen” (הֵן) is lehet eskü, ha hasonló formában kétszer szerepel.
Mi számít istenkáromlásnak?
Ráv Mair szerint minden isteni névvel történő átkozás istenkáromlás, a bölcsek szerint csak a tetragrammatonnal. A Tóra két helyen tiltja Isten átkozását, és ezek közül egyik általános, másik névre utaló megfogalmazás – a rabbik ebből vonják le a különbségeket a büntetés tekintetében: halálbüntetés csak a szent név esetén jár.
Lehet-e átok egy idézet is?
Rabbi Jehuda és Rabbi Chána példákat hoznak arra, hogy még a Tórából vagy zsoltárokból vett átkokat is tilos úgy idézni, hogy másra nézve átokként hangozzanak el. Például: „Verjen meg titeket Isten” helyett „Verje meg őket Isten”. Még az idézett szentírási szövegeket is módosítani kell, ha félreérthetőek.
Pozitív átok – létezik?
A rabbi példát hoz arra, amikor valaki nem azt mondja: „Verjen meg az Örökkévaló, ha hazudsz”, hanem: „Áldjon meg, ha igazat mondasz.” Ez is eskünek számít, ha a hallgató „ámen”-nel válaszol, mert a pozitív kifejezésből logikusan következik a negatív ellenpólus. A vita itt Rabi Méir és a bölcsek között folyik: lehet-e az igenből a nemet, a nemből az igent kiolvasni? Rabi Méir szerint igen – de csak rituális ügyekben.
Szótá nő esketése: szakrális vagy pénzügyi ügy?
A szota esketésénél, ahol csak a pozitív feltételt mondja a kohén („ha nem csaltad meg a férjed, mentesülj a víztől”), a Talmud elemzi, hogy vajon ebből következik-e az ellentétes értelmű állítás („ha megcsaltad, bűnhődj”). A válasz: mivel a szota esete nemcsak rituális, hanem pénzügyi vonatkozású is (pl. ksuba elvesztése), ezért a szövegnek tartalmaznia kell mindkét oldalát.
A letét tagadó eskü – „suat ha-pikadon” (שְׁבוּעַת הַפִּקָּדוֹן)
A tanulás végén bevezetés történt az új témába: a letéttel kapcsolatos hazug eskü, amelyet valaki akkor tesz, amikor pénzbeli követelést tagad el. Ez már az ötödik esküfajta a traktátusban. Ebben az esetben a letét eltagadása, akár közvetlenül, akár más személy által tett eskü által, büntetést von maga után.
„Amen vagy Awoman?”
A rabbi tanításában megemlített egy különös modern kori példát: egy amerikai reform rabbi híresen félreértett, szójátéknak szánt kijelentése, amelyben egy áldás végén azt mondta: „Amen and Awoman.” A rabbi szerint ez a példázat jól szemlélteti, milyen könnyen válhat üressé vagy félreérthetővé egy szakrális formula, ha annak eredeti jelentését nem értjük. Az „ámen” ugyanis nem nemi jelölő szó, hanem héberül annyit jelent: „úgy van”, „legyen így” – vagyis egy kinyilvánított megerősítés, hitvallás, sőt bizonyos helyzetekben maga az eskü. A „woman” hozzáillesztése tehát nemcsak nyelvtanilag értelmetlen, hanem el is torzítja a szakrális jelentést. Ez a példa segített megérteni, miért foglalkozik a Talmud annyira részletesen az eskü és az „ámen” szó pontos megfogalmazásával és jelentésével – hiszen ezek nemcsak nyelvi formulák, hanem teológiai és jogi következményeket hordozó kinyilatkoztatások.
Felsorolt példák röviden
- A szota nő esküje a kohén által – csak szent névvel érvényes?
- Debóra énekéből vett példázat a kiközösítésre.
- Józsué esküje Jerikó újraépítésének tilalmára.
- Saul böjtöt parancsoló esküje a háború előtt.
- Jeremiás „ámen” szava mint hitvallás.
- A tilalom a részeg pap belépéséről a szentélybe – csak pozitív megfogalmazás, mégis tartalmazza a negatív következményt.
- Rituális és pénzügyi kérdések eltérő logikája az igen-nem következtetésnél.
- Példa egy reform rabbi félreértett „Amen–Awoman” kifejezéséről.
- Átkok zsoltáridézet formájában: tilos szó szerint idézni, ha félreérthető.
—————————————————-
Svuot (Eskük) – שבועות
Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud