Cimkék: Svuot  podcast

Amikor a tanú hallgat – Meddig terjed a visszatartott eskü bűne?

A 30-as lapon Köves Slomó rabbi a suas edus (שְׁבוּעַת הָעֵדוּת), azaz a tanúvallomás visszatartásáról szóló eskü témáját kezdte el tárgyalni.
Ez az a különleges típusú hamis eskü, amikor egy tanú nem azt állítja, hogy a valósággal ellentétes dolgot látott (suas seker), hanem azt hazudja: „nem tudok tanúvallomást tenni” — miközben valójában tudna, csak nem akar belekeveredni az ügybe.

Kire vonatkozik ez az eskü?

A rabbi kifejtette: a suas edus tilalma kizárólag olyanokra vonatkozik, akik amúgy alkalmasak tanúvallomásra a bíróságon:

• nem vonatkozik nőkre — mivel általános szabályként a nők nem idézhetők tanúként bíróság elé (erről majd a következő lapokon lesz bővebb magyarázat)
• nem vonatkozik rokonokra, akik szintén nem tehetnek tanúvallomást
• nem vonatkozik tanúskodásra amúgy alkalmatlanokra
• kizárólag olyanokra vonatkozik, akik ruin leha’id, azaz potenciálisan alkalmasak lennének tanúként

A rabbi hangsúlyozta, hogy a társadalmi okok is szerepet játszottak: a tórai korban a bírósági tanúvallomás egy nyilvános társadalmi nyomással járó cselekedet volt, amelyre a nőket általában nem kívánták kitenni — kivételes ügyekben viszont tanúskodhattak, pl. aguná (özvegyítés) esetén.

Ki teszi az esküt: a tanú maga, vagy más?

A rabbi elmagyarázta:

• ha a tanú saját maga mondja ki: „esküszöm, hogy nem tudok tanúvallomást tenni” — mindegy, hogy a bíróság előtt vagy azon kívül mondja, az eskü érvényes
• ha mástól kapja az eskü felszólítását (valaki mondja: „esküdj meg, hogy nem tudsz tanúskodni”, és ő csak felel rá) — akkor csak bíróság előtt számít érvényesnek

A bölcsek véleménye szerint, ha az eskü mástól indul, csakis bíróságon érvényes — függetlenül attól, ki mondta ki.

Mikor kell áldozatot hozni?

A rabbi részletesen elmagyarázta az áldozati kötelezettséget:

• ha szándékosan hazudott → hátát (חַטָּאת), változó státuszú bűnáldozatot kell hozni
• ha szándékosan hazudott, de nem tudta, hogy ezért áldozat jár → szintén áldozatot kell hozni
• ha valóban elfelejtette, hogy tud valamit, tehát nem volt tudatos → nem kell áldozat

A rabbi külön kiemelte, hogy az emberek sokszor maguknak is próbálják kimagyarázni: „én igazából nem is tudok pontosan tanúskodni” — ezért van ez a fajta hamis eskü enyhébben elbírálva, mint a nyílt hazugság.

Honnan tudjuk, hogy nők nem tanúskodhatnak?

A rabbi a Tóra 5 Mózes 19:17 versét idézte, amely így szól:

“Álljon az a két ember, akinek ilyen perük van, az Örökkévaló és a papok, bírák elé.”

A rabbi részletesen kielemezte:

• a „két ember” (שְׁנֵי אֲנָשִׁים) kifejezés a tanúkra vonatkozik — a vers szerkezete és szóhasználata szerint
• mivel férfiakról beszél (anashim), ebből következtetjük, hogy a tanúként idézhetők köre alapvetően férfiakra vonatkozik

Hozzátette: a peres felekre (pl. alperes és felperes) nem stimmelne ez a kitétel, mert ott nem feltétlen két emberről van szó, lehet több is, és nők is lehetnek peres felek.

Társadalmi szempont: nem a nők szavahihetőségéről van szó

A rabbi itt hangsúlyozta: az, hogy a nők nem voltak tanúk, nem a szavahihetőségüket kérdőjelezte meg!
Hiszen bizonyos ügyekben (pl. aguná) a női tanúvallomás is elfogadott volt.
Inkább arról van szó, hogy a tanúskodás nyilvános társadalmi felelősségvállalás volt, amitől a nőket védeni akarták.

Példát is hozott: ha valaki bíróságra tanúskodni megy, akár könnyen vádlottként is ott találhatja magát — erre utalt viccesen a „tanú című film” jeleneteire.

Hogyan kell állni a bíróságon?

A rabbi több érdekes gyakorlati szabályt is elmondott:

• a peres felek általában állnak a bíróságon
• lehetőség van mindkét felet leültetni, de nem szabad az egyik álljon, a másik üljön — mert az elfogultság látszatát keltené
• a tanúknak mindenképpen állniuk kell — erre utal az „álljon a két férfi” kifejezés
• az ítélethirdetésnél is állnak a peres felek — példaként Mózes idejéből hozott forrást: „és Mózes ült, hogy ítélkezzen, és a nép állt előtte”

Külön történetek: mikor kell felállni?

A rabbi több humoros példát is hozott:

• Rav Nahman nem tudta, felálljon-e Rav Huna felesége előtt, amikor az bírósági ügyben érkezett. Végül trükkhöz folyamodott: megkérte a szolgáját, dobjon rá egy kacsát (!), és amikor ő emiatt felállt, úgy tűnt, nem a peres fél előtt állt fel, hanem a kacsától ijedt meg.
• Tanú és rabbi egyszerre jelenik meg — a rabbi tiszteletére le kell ültetni, hogy a bíráknak ne kelljen előtte felállniuk.

Milyen ügyben NEM köteles elmenni a tanú?

A rabbi elmondta:

• ha egy pénzügyi ügyben egy tóratudósnak nem illene elmenni tanúskodni (pl. nem az ő rangjához illik egy zsákot cipelni) — nem köteles bíróságra menni
• viszont tilalom megszegésének ügyében (isszur), pl. ha látott, hogy a hús nem kóser, ott köteles tanúskodni, még ha kényelmetlen is

Erre idézte a példabeszédekből: „nincs bölcsesség az Örökkévalóval szemben” — ha Isten törvénye forog kockán, nincs helye udvariassági szempontoknak.

A hamisságtól tartsd magad távol

Végül a rabbi több erkölcsi tanítást is hozott a versből: „Midvar seker tirchak” — „A hamisságtól tartsd magad távol.”

• ha egy bíró érzi, hogy tévedett, ne próbálja kimagyarázni magát hamis érvekkel
• ne engedje, hogy egy rossz hírű tanítvány félrevezesse a bíróságot
• ha a bíró tudja, hogy a tanúk hazudnak, ne mossa kezeit azzal, hogy „hát, a tanúk mondták” — felelőssége van utánajárni

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud