
- This event has passed.
Svuot 26 – Napi Talmud 1969 – Eskü a múltra
Lehet-e hazudni a múltról — vagy az eskü is csak a jövőre szól?
A Svuot traktátus 26. lapján tovább finomítjuk a tegnap felrajzolt képet: vajon egy svua (eskü) vonatkozhat-e a múltra is, vagy csak a jövőbeni cselekvésre? Számos példán keresztül mutatta be a rabbi az érvelések mélységét: például ha valaki azt mondja, „tegnap nem ettem zsemlét”, miközben evett — ez vajon esküszegésnek számít? És mi a helyzet, ha valaki „esküszik, hogy nem fog zsemlét enni”, de elfelejti, hogy mire esküdött, vagy azt felejti el, hogy az adott kenyér egyáltalán az volt-e? A vita Rabbi Akiva és Rabbi Ismael között épp ebben áll: mennyire kell „kiterjeszteni” a tórai mondat értelmét. A rabbi a fogadalom (neder) és az eskü (svua) közötti különbségeket is finoman árnyalta, és közben a klasszikus ribui–miut és klal–prat–klal logikai technikákat is bemutatta. Az anyag végén az is kiderült, hogy egy vis maior (kényszer) helyzetben tett eskü hogyan bírálható el — sőt, szó esett a szavak teremtő erejéről is.
A négy eskü típusának ismétlése
Az elején a rabbi összefoglalta a négy fő eskütípust, amiről már tegnap is szó volt:
- Svua bitui (שְׁבוּעַת בִּטּוּי): kimondott szó esküje — valamilyen cselekvésre (vagy nem cselekvésre) vonatkozik.
- Svua shav (שְׁבוּעַ שָׁוְא): fölösleges eskü — nyilvánvaló, egyértelmű dologra tett eskü.
- Svua sheker (שְׁבוּעַ שֶׁקֶר): hazug eskü — valótlan állításra tett eskü.
- Svua edut (שְׁבוּעַ עֵדוּת): tanúvallomás tagadására tett eskü — bírósági eljárásban.
A vita: a Svua bitui vonatkozhat-e a múltra?
A fő kérdés: a Tóra szövege úgy fogalmaz „rosszra vagy jóra”. Ebből kiindulva vajon csak jövőbeli cselekvésre vonatkozik-e az eskü, vagy múltra is?
- Rabbi Ismael szerint: csak jövő időre vonatkozik.
Értelmezése: a „rossz vagy jó” csak olyasmire vonatkozik, amit még meg lehet változtatni. - Rabbi Akiva szerint: múltra is.
Értelmezése: a Tóra további szavai („és mindarra, amit ember szájával kifejez”) kiterjesztik az értelmezést: minden olyan kijelentés is beleértendő, ami a múltra vonatkozik.
A logikai eszközök: Ribui–Miut és Klal–Prat–Klal
A Talmud egy technikai részbe mélyedt: miért értenek máshogy a rabbik? Mert más-más logikai szabályrendszert követnek az értelmezéshez:
- Rabbi Akiva: a Ribui–Miut módszert (általánosítás–szűkítés–újra általánosítás).
- Rabbi Ismael: a Klal–Prat–Klal módszert (általános–konkrét–általános).
A rabbi a híres zöldséges bolt példával magyarázta el a különbséget: ha valakit leküldenek vásárolni, és a mondatok sorrendje általános–konkrét–általános, abból különböző mértékű kiterjesztés következik. Így a múlt idejű eskü értelmezésében is ez lesz a fő eltérés:
Rabbi Akiva szerint belefér, Rabbi Ismael szerint nem fér bele.
Mi számít véletlen esküszegésnek?
A következő kérdés az volt: mikor kell áldozatot hozni az eskü megszegéséért?
A Tóra kifejezetten mondja, hogy „ha elfelejti” — de mit felejt el?
- Ha az eskü tényét felejti el → kell hozni áldozatot.
- Ha a tárgyat felejti el (pl. hogy ez a kenyér az, amire esküdött) → nem kell hozni áldozatot.
- Ha szándékosan szegte meg → mákkot jár, de nem áldozat.
- Ha vis maior (kényszer, életveszély) miatt ette meg → nem számít esküszegésnek.
Érdekes példaként a rabbi hozta fel a félreértett kenyér esetét: ha valaki azt hitte, hogy árpakenyérre esküdött, de valójában búzakenyérre — akkor tárgyat felejtett, nem esküt, így nem kell áldozatot hoznia.
A vis maior esete
A rabbi kiemelte: ha valaki életmentés miatt szegi meg az esküt (pikúach nefes), az minden esetben feloldja a Tóra kötelezettségét.
A kimondatlan eskü dilemmája
Smuel rabbi álláspontja volt: eskü csak akkor érvényes, ha kimondták („amit az ember ajkával kifejez”).
Ám volt egy Brighta (tanítás), ami szerint szívben elhatározott eskü is számíthat. A vita itt is a fogadalom (neder) és az eskü (svua) különbségére futott ki:
- A fogadalomnál van példa a Tórában, hogy szívből hozott (nediv lev) is kötelez.
- Az eskünél nem világos, hogy ez automatikusan vonatkozik-e rá is.
Végül az érvelés az volt, hogy a fogadalom szent dolgokra vonatkozik, az eskü viszont profán dolgokra — így az analógia nem feltétlen áll meg.
A szavak teremtő ereje
Az előadás végén a rabbi kitért a szavak mélyebb jelentésére is: ha Isten szóval teremtette a világot, akkor a szavak mélyebb valóságot hordoznak, mint az anyag — ezért az eskü megszegése sem csupán „üres szó”, hanem valódi szentségrontás. Ez a gondolat a kabbalisztikus hagyományokban is visszaköszön.
Példák rövid felsorolása
- „Tegnap nem ettem zsemlét”, pedig evett → Rabbi Akiva szerint Svua bitui → áldozat jár (ha véletlen).
- „Nem fogok zsemlét enni”, de elfelejti az esküt → véletlen esküszegés, kell áldozatot hozni.
- Elfelejti, hogy a kenyér az a kenyér, amire esküdött → nem kell áldozatot hozni.
- Életmentés miatt eszik zsemlét → nem számít esküszegésnek.
- Kimondatlan eskü (szívben elhatározva) → vita, hogy érvényes-e.
- Fogadalomnál (neder): a szívbeli is kötelez (példa: adomány a Szentély számára).
- Eskü másra: pl. „XY tegnap bedobta a követ” → **
—————————————————-
Svuot (Eskük) – שבועות
Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
Kulcsszavak: #eskü #kláluprát #ribujumiut