Cimkék: Svuot  eskü  kezájit  podcast

Mi számít evésnek? – Az eskü, a kezájit és a kimondott szó hatalma

A Talmud „Svuot” traktátusának 21-es lapján tovább mélyül az eskü természetével kapcsolatos vita, amelyben a bölcsek és Rabbi Akiva (רבי עקיבא) eltérően értelmezik, hogy milyen mennyiségű evés minősül esküszegésnek. A kérdés – hogy vajon egy morzsa kenyér is elég-e ahhoz, hogy valaki megszegje az esküjét – túlmutat az egyszerű mennyiségi vitán: a kimondott szó, a szándék, az idődimenziók és a büntetőjogi következmények viszonyrendszerét tárja elénk. A traktátusban bemutatott példák – a kenyér, a föld vagy éppen a szőlőmag esete – azt mutatják, mennyire árnyaltan látja a Talmud a nyelvi megfogalmazás és a cselekedet kapcsolatát. Rabbi Akiva szerint bármilyen kis mennyiség („kol sehu”) megszegi az esküt, míg a bölcsek szerint csak a klasszikus „kezájit” (כזית) méret, azaz egy olívabogyónyi fogyasztás hozza el a következményeket. És mi történik akkor, ha valaki „csak” azt mondja: „esküszöm, hogy ettem”? Vajon a szó önmagában elegendő ahhoz, hogy ítélet szülessen?

A hamis és a fölösleges eskü: idő és jelentés

A lap elején Dimi nevében elhangzik, hogy a „sua seker” (שׁוּעַ שֶׁקֶר, hamis eskü) a jövőre, míg a „sua shav” (שׁוּעַ שָׁוְא, fölösleges eskü) a múltra vonatkozik. Ezután Ravin Izraelből érkezve Rav véleményét idézi, aki szerint épp fordítva: a hamis eskü a múltra, a fölösleges pedig az evidens hazugságra, például amikor valaki azt mondja: „nő vagyok”, miközben férfi.

A különbség komoly következményekkel jár. Rav Pappa szerint a Tóra „nem bocsátja meg” az ilyen esküket, de ez csak Istenre vonatkozik – a földi bíróság korbácsütéssel megtisztíthatja az embert. Ez a különbségtétel alapja annak, hogy a jövőre szóló eskük megszegése cselekedethez kötött, míg a múltra szólók már a kimondás pillanatában hamissá válhatnak, és ennek megfelelően más elbírálás alá esnek.

Rabbi Akiva vs. a bölcsek: a „kezájit” mennyiség dilemmája

A vita egyik kulcskérdése, hogy mi számít evésnek egy eskü megszegésénél. Rabbi Akiva szerint bármilyen mennyiség elég, a bölcsek viszont ragaszkodnak a minimumhoz: egy olívabogyó méretű falat, azaz kezájit (כזית).

A vita nemcsak az eskü, hanem az általános evési tilalmak kapcsán is felmerül: vajon a Tóra szerinti tiltott ételfogyasztásnál is elegendő egy fél falat? Rabbi Simon úgy tartja, hogy igen, a kezájit csak az áldozathozatal határa – a bölcsek viszont ezt általános mértéknek tekintik.

Rabbi Akiva válasza a bölcsek kérdésére – „hol találunk még egy helyet, ahol ilyen kevés is tilalom alá esik?” – az, hogy itt nem az evés, hanem a kimondott szó a döntő. Az eskü megszegése nem a gyomorban, hanem az ajkakon kezdődik.

Iszur kolél és iszur moszif: tilalom a tilalmon

A későbbi fejtegetés azzal a klasszikus elvvel is foglalkozik, hogy „ein issur chal al issur” – egy tilalom nem rakódik egy másik tilalomra. Ám ha az új tilalom kiterjesztő („issur kolél”), vagy új részletet is tilt, például kisebb mennyiséget („issur moszif”), akkor igenis létrejöhet újabb tilalom, így újabb büntethetőség is.

Ez különösen fontossá válik akkor, ha valaki valami amúgy is tiltott dolgot (például disznóhúst) egy esküvel is megtilt magának. A kérdés: érvényes-e az eskü, ha már eleve tiltva volt az adott étel? A bölcsek szerint lehet, Rabbi Simon szerint nem.

Fogadalom és eskü különbsége: tárgy vs. cselekvés

A fogadalom (neder) és az eskü (shvuá) közti különbség is kulcsfontosságú. Míg az előbbi a tárgyra vonatkozik („ez a kenyér legyen tilos számomra”), az utóbbi a cselekvőre („nem fogok enni”). A fogadalomnál elfogadott, hogy bármilyen mennyiség tilalmat okoz; az eskünél ez vitás. Rabbi Akiva szerint itt is érvényes a kis mennyiség, a bölcsek szerint nem.

Összeadódnak-e a kis mennyiségek?

A Talmud külön tárgyalja azt az esetet, amikor valaki több különálló esküt tesz többféle kenyérre, és mindegyikből csak egy kicsit eszik. Vajon ezek összeadódnak-e kezájittá? A fogadalomnál igen, az eskünél nem – mivel az utóbbinál minden eskü külön büntetést vonna maga után. Rabban Gamliel szerint viszont még az eskük is összeadódhatnak, ha nem járnak külön áldozattal.

Példák, amelyek árnyalják a törvényeket

• Valaki földre tesz esküt („nem fogok földet enni”): vajon evésnek számít-e a föld, és kell-e kezájit?
• A názir esete: a szőlőmag nem étel önmagában, de názirnak tilos – vajon kell-e kezájit vagy elég bármennyi?
• Mi történik, ha valaki megszegi a saját fogadalmát, és olyat eszik, amit amúgy is tilos? Rabbi Akiva szerint már a megszegés tényéért áldozat jár, a bölcsek ezt vitatják.

Konklúzió

A 21. lap mélyreható vitája világossá teszi, hogy az eskü nemcsak nyelvi, hanem jogi, halachikus és morális kategória is. Rabbi Akiva tanítása szerint az ember szavai teremtő erejűek – olyannyira, hogy egy morzsa kenyér vagy egy pohár föld is elegendő lehet ahhoz, hogy az eskü megtörjön, és ezzel együtt az isteni szféra rendje is megsérüljön. Az ember szava – legyen az kimondott eskü vagy belső fogadalom – egyszerre hit, jog és tett.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #kezajit #eskü