Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Szánhedrin 45 – Napi Talmud 1853 – A kövezés

    

Cimkék:       

Hogyan történt a #kövezés a #kivégzés -kor?

Szánhedrin 45 – A kövezés kivégzési módja és az elrettentés szerepe

Téma összefoglalás:
A mai tanulás középpontjában a kövezéses kivégzés pontos menete és annak részletei állnak. A Misna leírja a kivégzés technikai lépéseit, a rabbinikus vitákat a meztelenségről, az elrettentés mértékéről, és azokról az esetekről, amikor egyáltalán nem hajtható végre a kivégzés. A halálbüntetés kapcsán szóba kerül a vérbosszú intézménye, valamint a különleges kivégzés utáni elrettentő célzatú akasztás esetei.


A kövezés kivégzés menete és részletei

Hogyan zajlott a kövezés folyamata?
  1. Az elítéltet a vesztőhelyre vezették, amely két emelet magas volt.
  2. A tanúk keze hajtotta végre az első lépést:
    • Az egyik tanú hátára lökte az elítéltet.
    • Ha az elítélt túlélte az esést, a második tanú egy hatalmas követ dobott rá.
    • Ha ez sem ölte meg, az egész közösség dobálta kövekkel, míg életét nem vesztette.
  3. A tanúk szerepe alapvető volt, hiszen a Tóra előírja: „A tanúk keze legyen rajta elsőként”.
  4. Az építmény nem lehetett túl magas, mert a test szétzúzódása méltatlan lett volna az elítéltre.

Meztelen vagy ruhás kivégzés? – Rabbinikus vita

Milyen ruhában kellett kivégezni az elítélteket?
  • Rabbi Jehuda szerint mind a férfiakat, mind a nőket meztelenül kellett megkövezni, mivel a Tóra szövegéből úgy tűnik, hogy a bűnös testét és nem a ruháját kell érnie a köveknek.
  • A bölcsek (Chachamim) szerint csak a férfiakat kellett meztelenül kivégezni, a nőket ruhában kellett megkövezni a szemérmesség megőrzése érdekében.
Miért fontos a szemérmesség még egy kivégzés során is?
  • A rabbinikus vitákból kiderül, hogy a női test látványa még egy kivégzés során is kívánatos gondolatokat ébreszthet, amit a bölcsek kerülendőnek tartanak.
  • Az egyik vélemény szerint azonban a fájdalom minimalizálása fontosabb, és ezért szükséges a ruhától való megfosztás, hogy a kövek könnyebben végezhessenek az elítélttel.
Miért van ellentmondás a rabbinikus véleményekben?
  • A Szotá törvényei szerint egy házasságtöréssel vádolt nőt meg kellett alázni az eljárás során, hogy elrettentsék a bűntől.
  • Ott pont Rabbi Jehuda tartja fontosabbnak a szemérmességet, míg a bölcsek az elrettentés miatt megengedik a ruha letépését.
  • A különbség oka:
    • A Szotá esetében a nő nem biztos, hogy bűnös, ezért a megaláztatása különösen problémás lehet.
    • A kivégzésnél viszont már egyértelmű az ítélet, és a cél a leggyorsabb és legkevésbé fájdalmas halál.

A kövezőhely kialakítása és a kivégzés módja

Miért kellett a kivégzőhely két emelet magasnak lennie?
  • Egy tíz tefách (kb. 80 cm) magas zuhanás elég lett volna a halálhoz, de ez nem biztosította volna, hogy az elítélt valóban meghal.
  • Ha ennél magasabbról dobták volna le, a test szétszakadt volna, ami méltatlan lett volna az elítéltre.
Mi történt, ha az elítélt nem halt meg a zuhanás után?
  • Az egyik tanú egy nehéz követ dobott rá a szívére.
  • Ha ez sem ölte meg, a közösség többi tagja kövekkel dobálta, ahogy a Tóra előírja: „Először legyen rajta a tanúk keze, majd az egész nép keze”.
Mit tanulunk a Szináj-hegyről a kivégzés kapcsán?
  • A Tóra azt mondja, hogy aki megérinti a Szináj-hegyet, azt „meg kell kövezni”.
  • A „meg kell kövezni” kifejezés itt arra utal, hogy a halálos ítélet egy lökéssel kezdődik – innen ered, hogy az elítéltet először a mélybe kellett taszítani.

A kivégzés feltételei – Mi történik, ha a tanúknak nincs kezük?

Mi történik, ha a tanúknak nincs kezük?
  • Smuel szerint: Ha egy tanúnak nincs keze, akkor az ítélet nem hajtható végre, mert a Tóra előírja: „A tanúk keze legyen rajta elsőként”.
  • A Talmud megkérdezi: Mi történik, ha az elítélt levágja a tanúk kezét, hogy így elkerülje a kivégzést?
    • A válasz: Ha a kivégzést más tanúk is igazolják, akkor végrehajtható.
Mi történik, ha egy gyilkosnak nincs vérbosszúállója?
  • A vérbosszúállónak (góel hádám) három feladata van:
    1. A gyilkost bíróság elé vinni.
    2. Ha a bíróság halálra ítéli, akkor kivégezni.
    3. Ha a bíróság száműzi, akkor biztosítani, hogy ne hagyja el a menedékvárost.
  • Ha nincs vérbosszúálló, akkor a bíróság kijelöl valakit a helyére.

A kivégzés utáni akasztás és elrettentés

Mikor kellett felakasztani az elítélt holttestét?
  • Rabbi Eliezer szerint: Minden kövezéssel kivégzett embert felakasztottak.
  • A bölcsek szerint: Csak istenkáromlót és bálványimádót kellett akasztani.
Hogyan akasztották fel az elítéltet?
  • A férfiakat az arcukkal a nép felé, a nőket pedig a fához fordítva, hogy kevésbé legyen megalázó.
  • A nők egyes esetekben mentesültek az akasztástól.
Mit tanulunk a 80 boszorkány történetéből?
  • Simon ben Setach egy csellel 80 boszorkányt leplezett le, akiket végül kivégeztek.
  • A Talmud egyik problémája: Egy nap alatt nem lehet több kivégzést végrehajtani.
  • A válasz: Az eset kivételes volt, mert nagyobb veszélyt jelentettek a közösségre.

Összegzés

  1. A kivégzések során a fájdalom minimalizálása és a méltóság megőrzése volt a fő cél.
  2. Rabbinikus vita van arról, hogy a nőket meztelenül kell-e kivégezni – a szemérem és az elrettentés konfliktusban áll egymással.
  3. Ha a tanúknak nincs kezük, az ítélet végrehajtása megkérdőjelezhető, de más tanúk igazolhatják az ítéletet.
  4. A vérbosszúállónak fontos szerepe volt a kivégzés és a száműzés biztosításában.
  5. A kivégzett holttestek felakasztása csak bizonyos esetekben történt meg elrettentés céljából.

Ez volt a mai tanulás! Folytatjuk holnap reggel!

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #kövezés a #kivégzés


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036