Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Szánhedrin 46 – Napi Talmud 1854 – Az akasztás

    

Cimkék:           

Hogyan csinálták az #akasztás -t a kövezés után? Mi a különbség a #kláluprát és a #ribujumiut logikai következtetésmódja között?

Szánhedrin 46 – Az akasztás és a temetés szabályai

Téma összefoglalás:
A mai tanulás során a halálbüntetés utáni akasztás és annak szabályai kerülnek középpontba. A Misna szerint az akasztás célja az elrettentés, azonban vita van arról, hogy kiket kell felakasztani. Emellett a temetés micvája is előkerül: vajon a szégyen elkerülése vagy a megbocsátás elnyerése miatt kell eltemetni a halottat?


Kiket kell felakasztani a kivégzés után?

A Misna álláspontja
  • A bölcsek szerint csak az istenkáromlót és a bálványimádót kell felakasztani.
  • Rabbi Eliezer szerint mindenkit, akit kövezéssel végeztek ki, fel kell akasztani.
  • Vita van a nők akasztásáról is:
    • A bölcsek szerint csak a férfiakat akasztják fel.
    • Rabbi Eliezer szerint a nőket is, de arcukat a fához fordítva, hogy kevésbé legyen megalázó.
Mózes ötödik könyvének szövege és annak értelmezése
  • „Ha lesz egy férfiben oly vétek, amely halállal jár, és megölik, akkor akaszd föl őt egy fára.”
  • A bölcsek szerint az „isten átka lóg” kifejezés azt jelenti, hogy az istenkáromló bűnére vonatkozik, ezért csak őt kell felakasztani.
  • Rabbi Eliezer kiterjeszti az értelmezést minden olyan emberre, akit kövezéssel végeztek ki.

Logikai módszerek az akasztás értelmezésére

1. A bölcsek megközelítése – Klál uPrát (Általános és Egyedi szabály)
  • „Ha lesz egy férfiben oly vétek, amely halállal jár”általános szabály (klál) → minden halálra ítélt ember akasztásra kerülhet.
  • „Isten átka lóg”egyedi szabály (prát) → ez az istenkáromlóra utal.
  • Következtetés: Csak az istenkáromlót és a hozzá hasonló bűnt elkövetőt (bálványimádót) kell felakasztani.
2. Rabbi Eliezer megközelítése – Ribuj uMiut (Kiterjesztés és Leszűkítés)
  • „Ha lesz egy férfiben oly vétek, amely halállal jár”kiterjesztés (ribuj) → minden halálra ítélt emberre vonatkozik.
  • „Isten átka lóg”leszűkítés (miut) → valamit kizár, de nem szigorúan, csak szűkít.
  • Következtetés: Nemcsak az istenkáromlók és bálványimádók, hanem minden kövezéses kivégzést kapó ember felakasztható.

Az akasztás módja és a holttest eltávolítása

Hogyan kell felakasztani az elítéltet?
  1. Két ember emeli fel a testet, és egy fára vagy gerendára akasztják.
  2. Nem szabad hosszasan hagyni, hanem azonnal le kell venni a holttestet.
  3. Ha valaki otthagyja a testet éjszakára, az megszegi a Tóra parancsát:
    „Ne hagyd holttestét a fán, hanem temesd el még aznap.”
Miért kell gyorsan eltávolítani a testet?
  • A Tóra szerint: „Mert Isten átka lóg.”
  • Metaforikus magyarázat: Az ember Isten képére teremtetett, és ha holtan függ, az olyan, mintha Isten maga lenne megalázva.
  • Midrási példázat:
    • Ha egy király két fia közül az egyik bűnöző lesz, és kivégzik, az emberek a király szégyenének tekintik.
    • Ugyanígy, ha egy ember (Isten teremtménye) akasztva marad, az Istenre hoz szégyent.

A temetés micvája: a szégyen elkerülése vagy megbocsátás elnyerése?

Miért kell a halottat eltemetni?
  • A Misna szerint a kivégzetteket külön temetőbe kellett helyezni.
  • Kétféle temető létezett a kivégzettek számára:
    1. Azoknak, akiket kövezéssel és elégetéssel végeztek ki.
    2. Azoknak, akiket karddal vagy fojtással végeztek ki.
A temetés filozófiai kérdése
  • Vajon a szégyen elkerülése miatt van rá szükség, vagy a megbocsátás elnyeréséért?
  • Gyakorlati kérdés: Ha valaki kifejezetten kéri, hogy ne temessék el, teljesíteni kell-e az akaratát?
    • Ha a temetés célja a megbocsátás, akkor ha az elhunyt nem akarja, nem kell eltemetni.
    • Ha a temetés célja a szégyen elkerülése, akkor az élők felelőssége a temetés.
Rabbinikus példák
  • A temetés kötelező volta: Mózes isten által lett eltemetve – ebből következtethetünk a micva fontosságára.
  • Jeremiás jövendölése: Az elpusztult Jeruzsálemben a halottakat nem temették el, ez az állapot szégyenként és átokként jelent meg.

Összegzés

  1. Az akasztás nem kivégzési módszer, hanem elrettentés.
  2. Rabbinikus vita van arról, hogy csak az istenkáromlókat és bálványimádókat kell-e felakasztani, vagy mindenkit, akit kövezéssel végeztek ki.
  3. A holttestet azonnal le kell venni a fáról, mert az ember Isten képmása, és a halott látványa Istenre is szégyent hoz.
  4. A temetés micvája kétféle lehet:
    • A szégyen elkerülése miatt kötelező, függetlenül az elhunyt akaratától.
    • A megbocsátás elnyerése miatt fontos, de ebben az esetben az elhunyt kívánsága mérvadó lehet.
  5. A kivégzetteket külön temetőbe kellett helyezni, de később a testüket áthelyezhették családi sírba.

Ez volt a mai tanulás! Holnap folytatjuk!

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #akasztás #kláluprát #ribujumiut


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036