
- This event has passed.
Szánhedrin 46 – Napi Talmud 1854 – Az akasztás
Hogyan csinálták az #akasztás -t a kövezés után? Mi a különbség a #kláluprát és a #ribujumiut logikai következtetésmódja között?
Szánhedrin 46 – Az akasztás és a temetés szabályai
Téma összefoglalás:
A mai tanulás során a halálbüntetés utáni akasztás és annak szabályai kerülnek középpontba. A Misna szerint az akasztás célja az elrettentés, azonban vita van arról, hogy kiket kell felakasztani. Emellett a temetés micvája is előkerül: vajon a szégyen elkerülése vagy a megbocsátás elnyerése miatt kell eltemetni a halottat?
Kiket kell felakasztani a kivégzés után?
A Misna álláspontja
- A bölcsek szerint csak az istenkáromlót és a bálványimádót kell felakasztani.
- Rabbi Eliezer szerint mindenkit, akit kövezéssel végeztek ki, fel kell akasztani.
- Vita van a nők akasztásáról is:
- A bölcsek szerint csak a férfiakat akasztják fel.
- Rabbi Eliezer szerint a nőket is, de arcukat a fához fordítva, hogy kevésbé legyen megalázó.
Mózes ötödik könyvének szövege és annak értelmezése
- „Ha lesz egy férfiben oly vétek, amely halállal jár, és megölik, akkor akaszd föl őt egy fára.”
- A bölcsek szerint az „isten átka lóg” kifejezés azt jelenti, hogy az istenkáromló bűnére vonatkozik, ezért csak őt kell felakasztani.
- Rabbi Eliezer kiterjeszti az értelmezést minden olyan emberre, akit kövezéssel végeztek ki.
Logikai módszerek az akasztás értelmezésére
1. A bölcsek megközelítése – Klál uPrát (Általános és Egyedi szabály)
- „Ha lesz egy férfiben oly vétek, amely halállal jár” – általános szabály (klál) → minden halálra ítélt ember akasztásra kerülhet.
- „Isten átka lóg” – egyedi szabály (prát) → ez az istenkáromlóra utal.
- Következtetés: Csak az istenkáromlót és a hozzá hasonló bűnt elkövetőt (bálványimádót) kell felakasztani.
2. Rabbi Eliezer megközelítése – Ribuj uMiut (Kiterjesztés és Leszűkítés)
- „Ha lesz egy férfiben oly vétek, amely halállal jár” – kiterjesztés (ribuj) → minden halálra ítélt emberre vonatkozik.
- „Isten átka lóg” – leszűkítés (miut) → valamit kizár, de nem szigorúan, csak szűkít.
- Következtetés: Nemcsak az istenkáromlók és bálványimádók, hanem minden kövezéses kivégzést kapó ember felakasztható.
Az akasztás módja és a holttest eltávolítása
Hogyan kell felakasztani az elítéltet?
- Két ember emeli fel a testet, és egy fára vagy gerendára akasztják.
- Nem szabad hosszasan hagyni, hanem azonnal le kell venni a holttestet.
- Ha valaki otthagyja a testet éjszakára, az megszegi a Tóra parancsát:
„Ne hagyd holttestét a fán, hanem temesd el még aznap.”
Miért kell gyorsan eltávolítani a testet?
- A Tóra szerint: „Mert Isten átka lóg.”
- Metaforikus magyarázat: Az ember Isten képére teremtetett, és ha holtan függ, az olyan, mintha Isten maga lenne megalázva.
- Midrási példázat:
- Ha egy király két fia közül az egyik bűnöző lesz, és kivégzik, az emberek a király szégyenének tekintik.
- Ugyanígy, ha egy ember (Isten teremtménye) akasztva marad, az Istenre hoz szégyent.
A temetés micvája: a szégyen elkerülése vagy megbocsátás elnyerése?
Miért kell a halottat eltemetni?
- A Misna szerint a kivégzetteket külön temetőbe kellett helyezni.
- Kétféle temető létezett a kivégzettek számára:
- Azoknak, akiket kövezéssel és elégetéssel végeztek ki.
- Azoknak, akiket karddal vagy fojtással végeztek ki.
A temetés filozófiai kérdése
- Vajon a szégyen elkerülése miatt van rá szükség, vagy a megbocsátás elnyeréséért?
- Gyakorlati kérdés: Ha valaki kifejezetten kéri, hogy ne temessék el, teljesíteni kell-e az akaratát?
- Ha a temetés célja a megbocsátás, akkor ha az elhunyt nem akarja, nem kell eltemetni.
- Ha a temetés célja a szégyen elkerülése, akkor az élők felelőssége a temetés.
Rabbinikus példák
- A temetés kötelező volta: Mózes isten által lett eltemetve – ebből következtethetünk a micva fontosságára.
- Jeremiás jövendölése: Az elpusztult Jeruzsálemben a halottakat nem temették el, ez az állapot szégyenként és átokként jelent meg.
Összegzés
- Az akasztás nem kivégzési módszer, hanem elrettentés.
- Rabbinikus vita van arról, hogy csak az istenkáromlókat és bálványimádókat kell-e felakasztani, vagy mindenkit, akit kövezéssel végeztek ki.
- A holttestet azonnal le kell venni a fáról, mert az ember Isten képmása, és a halott látványa Istenre is szégyent hoz.
- A temetés micvája kétféle lehet:
- A szégyen elkerülése miatt kötelező, függetlenül az elhunyt akaratától.
- A megbocsátás elnyerése miatt fontos, de ebben az esetben az elhunyt kívánsága mérvadó lehet.
- A kivégzetteket külön temetőbe kellett helyezni, de később a testüket áthelyezhették családi sírba.
Ez volt a mai tanulás! Holnap folytatjuk!
—————————————————-
Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין
A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
Kulcsszavak: #akasztás #kláluprát #ribujumiut