Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Szánhedrin 43 – Napi Talmud 1851 – A kivégzés

    

Cimkék:         

A talmud folytatja a #halálbüntetés és #kivégzés folyamatának leírását. Ennek keretében rátér a kivégzés előtti #bűnvallomás -ra.

Szánhedrin 43. lap – Napi Talmud 1851 – A kivégzés folyamata és a közösségi felelősség

Téma összefoglalás:
A mai tanulmány továbbra is a halálbüntetés végrehajtásának részleteit tárgyalja. Különös figyelmet kap, hogy a kivégzés helyszíne teljesen a városon kívül kellett legyen, valamint az eljárás során tett óvintézkedések annak érdekében, hogy az elítélt esetleges ártatlansága még az utolsó pillanatban is bizonyítható legyen. A tanulás második része a kollektív felelősség kérdésével foglalkozik, amely a zsidó nép egymásért való felelősségvállalását taglalja a nyilvános és a titkos bűnök esetében.


A kivégzőhely és annak elhelyezkedése

Miért kellett a kivégzésnek a városon kívül történnie?
  • A kivégzés helyszíne nem lehetett a bíróság vagy a város közvetlen közelében.
  • A három táboron kívül kellett lennie, ami Jeruzsálem esetében azt jelentette, hogy a városon kívül zajlott.
  • A Tóra ezt a következőképpen írja le:
    • „És vigyétek ki a káromlót a táboron kívülre” (3Mózes 24:14).
    • Ez nemcsak a léviták táborán kívülre, hanem az izraeliták táborán kívülre is utal.
Hogyan tudjuk biztosan, hogy ez a szabály mindenkor érvényes volt?
  • A Talmud különböző szövegösszefüggésekből bizonyítja, hogy a kivégzőhely mindig a három táboron kívülre kellett essen.
  • Ezt a párhuzamot az áldozatok hamvainak kivitele erősíti meg, ahol a szöveg többször hangsúlyozza a „táboron kívülre” kifejezést.

A kivégzés folyamatának részletei

Milyen óvintézkedéseket hoztak az igazságszolgáltatás érdekében?
  • A kivégzés előtt egy ember állt a bíróság kapujában egy kendővel, míg egy másik egy lóval készenlétben állt.
  • Ha valaki új bizonyítékot vagy érvet hozott fel az elítélt védelmében, a kendő felemelésével jelezték, és a lovas utánuk vágtatott, hogy visszahozza az elítéltet.
  • Akár négyszer-ötször is visszavihették az elítéltet a bíróságra, ha új érvek merültek fel a védelmében.
Ki finanszírozta a kivégzési eszközöket?
  • A kövezéshez használt kő, az akasztásra való fa, a kard és a megfojtáshoz szükséges ruha közösségi vagyonból származott.
  • A kendő és a ló finanszírozásáról vita volt:
    • Egyes vélemények szerint az elítéltnek kellett állnia, mert ezek az eszközök az ő érdekét szolgálták.
    • Mások szerint a közösség finanszírozta, mert a bíróság kötelessége volt a lehető legnagyobb gondossággal eljárni.
Miért itatták meg az elítéltet egy kábító itallal?
  • Az elítéltet egy bor és liszt keverékéből készült ital megivására kötelezték, amelytől elkábult, hogy ne érezze annyira a fájdalmat.
  • A példabeszédek könyve írja:
    • „Adj bort az elveszettnek és szeszes italt a keserű lelkűnek.”
    • Ez a szokás a jeruzsálemi asszonyok jóindulatából származott, akik önként ajánlották fel az italt, de ha nem hozták, akkor közösségi forrásból biztosították.

A bűnvallomás szerepe a kivégzés előtt

Miért kellett az elítéltnek bűnvallomást tennie?
  • Az elítéltet arra buzdították, hogy vallja be bűneit a kivégzés előtt.
  • A bűnvallomás bűnbocsánatot hozott számára, így megtisztult a halála előtt.
  • Példaként Áchán esete szolgált a Józsué könyvéből:
    • Áchán ellopott egy tilos zsákmányt Jerikóból, ezért halálra ítélték.
    • Józsué így szólt hozzá:
      „Tiszteld meg az Örökkévalót, és vallj bűnt előtte!”
    • Miután Áchán vallomást tett, azt mondták neki:
      „Ma tisztátalanná tetted magad, de a jövőben már nem leszel az.”
    • Ebből a Talmud azt tanulja, hogy a bűnvallomás megbocsátást hozhat.
Mit mondott az elítélt a bűnvallomás során?
  • Ha valóban bűnös volt:
    „Legyen a halálom bűnbocsánat minden bűnömért.”
  • Ha hamisan ítélték el:
    „Legyen a halálom bűnbocsánat minden bűnömért – kivéve ezt a bűnt, mert ezt nem követtem el.”
  • Az utóbbi lehetőséget elvetették, mert mindenki ezt mondaná, és ez aláásná az igazságszolgáltatás hitelességét.

A kollektív felelősség kérdése

Miért kapott Izrael népe büntetést Áchán bűne miatt?
  • Az egyéni bűnökért való közösségi felelősség fokozatosan alakult ki:
    1. Az Egyiptomi kivonulás után – csak a nyilvános bűnökért volt felelősség.
    2. A Jordán folyón való átkelés után – a titkos bűnökért is felelősséggel tartoztak.
  • Áchán vétke rejtett bűn volt, de a családja tudott róla, ezért a közösség felelőssége alá esett.
Hogyan vezethető le a közösségi felelősség a Tórából?
  • Az 5Mózes 29:28 ezt mondja:
    • „A titkos dolgok az Örökkévaló Istenünké, a nyilvánvalók pedig a mieink és fiainké mindörökké.”
  • A Talmud azt elemzi, hogy a szöveg betűi felett különleges pontok vannak, jelezve:
    • Korábban csak a nyilvános bűnökért volt felelősség.
    • A Jordánon való átkelés után a titkos bűnökért is felelősek lettek.
Miért lett Áchán ügye különösen súlyos?
  • Mert bár titokban vétkezett, a családja tudott róla, ezért már nem számított teljesen titkos bűnnek.
  • A közösség felelőssége nem terjed ki teljesen titkos bűnökre, de ha vannak tanúk (akár csak a családon belül), akkor már felelősséggel tartoznak érte.

Összegzés

  1. A kivégzőhely a városon kívül kellett legyen, hogy ne váljon gyorsított eljárás áldozatává az elítélt.
  2. A kivégzés előtt minden lehetőséget biztosítottak az elítélt felmentésére, akár többször is visszahozták a bíróság elé.
  3. A bűnvallomás segíthetett a megbocsátásban, ahogyan azt Áchán példája is mutatta.
  4. A zsidó nép kollektív felelőssége fokozatosan alakult ki, és a Jordán átkelése után már a titkos bűnökre is kiterjedt.

A tanulás rávilágít az igazságszolgáltatás gondosságára, valamint a közösség szerepére az erkölcsi felelősségvállalásban.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #halálbüntetés #kivégzés #bűnvallomás


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036