Cimkék: Szánhedrin  podcast

Szánhedrin 11 – Napi Talmud 1819 – Hogyan hirdettek szökőévet az ókori Izraelben?

A mai tanulás témája a szökőévek kihirdetésének folyamata és annak szabályai az ókori Izraelben. Megtudhatjuk, hogyan történt a Szánhedrin döntése és milyen szabályok vonatkoztak erre. A szökőévek fontos szerepet játszottak abban, hogy a zsidó naptár szinkronban maradjon az évszakokkal, különösen a Pészach ünnep tavaszra esésével. Emellett betekintést nyerünk a Szánhedrin munkamódszereibe, valamint néhány szerény és példamutató rabbi történetébe.

Főbb témák és tanítások

Szökőév kihirdetésének szabályai

• A Szánhedrin eljárása:
  • A szökőévet a Szánhedrin tagjai hirdették ki, de a döntéshez nem volt szükséges a teljes 71 tagú bíróság jelenléte.
  • Három taggal kezdték az eljárást, öt fővel folytatták a tárgyalást, és végül hét fővel hirdették ki a döntést.
  • A Szánhedrin vezetője (nasi) meghívta az érintett bírákat már a tárgyalást megelőző este.
• Helyszín és idő:
  • A szökőév kihirdetését csak nappal lehetett megtenni, éjszaka nem.
  • A döntést alapvetően Jeruzsálemben, a Szánhedrin székhelyén kellett meghozni. Ha Galileában hirdették ki, az nem volt érvényes, kivéve bizonyos helyzetekben.
• Történet Rabbi Gamliélel és a kis Smuel esetéről:
  • Rabbi Gamliélel hét bírát hívott meg egy szökőév kihirdetésére, de nyolc ember jelent meg. A kis Smuel, aki szerény emberként ismert volt, magára vállalta, hogy ő az, akit nem hívtak meg, nehogy más megszégyenüljön. Kiderült azonban, hogy ő valóban meghívott volt, de ezzel a gesztussal más szégyenét kívánta elkerülni.

A szökőév kihirdetésének okai

A Szánhedrin három fő okot vett figyelembe, amelyek elegendőek lehettek egy szökőév kihirdetéséhez:

1. A tavasz késlekedése:
   • Ha a gabonatermés (különösen az árpa, amelyből az ómer-áldozatot mutatták be Pészachkor) még nem volt érett, az elegendő indok lehetett.
2. A gyümölcsök éretlensége:
   • Ha a gyümölcsök nem értek meg a zsengeáldozathoz (bikurim), szintén szükségessé válhatott a szökőév kihirdetése.
3. Az évszakok elcsúszása:
   • Ha az évszakok (tél vagy nyár) nem voltak szinkronban a holdévvel, szintén indokolttá vált a 13. hónap hozzáadása.

• Kombinációk:
  • A három okból legalább kettőnek kellett fennállnia ahhoz, hogy az év szökőév legyen.
  • Ha az egyik indok a tavasz késlekedése volt, mindenki örült a döntésnek, mivel ez biztosította az új termés és az ómer-áldozat időbeni bemutatását.

Szerény rabbi-történetek

• A kis Smuel példája:
  • Magára vállalta, hogy meghívás nélkül jelent meg a Szánhedrin ülésén, hogy más szégyenét elkerülje. Ez a szerénység és felelősségteljes viselkedés példaértékű a Talmud szerint.
• Rebi és a fokhagymás tanítvány története:
  • Rebi egyszer kérte, hogy aki fokhagymát evett, hagyja el a tanházat. Egy neves tanítvány vállalta magára a felelősséget, hogy elkerülje más megszégyenülését.
• A bölcs Ezrá története:
  • Ezrá szerénységből többes számban beszélt a bűnökről, mintha ő maga is érintett lett volna, hogy a népet ne szégyenítsék meg.

A szökőév kihirdetésekor alkalmazott kommunikáció

• Üzenetek a közösségeknek:
  • Rabbi Simon ben Gamliélel egy alkalommal így hirdette ki a szökőévet:
    • „A galambfiókák még gyengék, a bárányok fiatalok, és a tavasz ideje még nem jött el. Jónak láttuk, hogy ehhez az évhez 30 napot hozzáadjunk.”
• Eltérő gyakorlatok:
  • Egyes esetekben 29, máskor 30 napot tettek hozzá az évhez, attól függően, hogy a hónapokat miként számolták.

A prófécia megszűnése Izraelben

• A Talmud szerint az utolsó próféták (Chágáj, Zecharja, Maláchi) halála után megszűnt a közvetlen isteni prófécia. Azóta csak a „szent szellem visszhangja” maradt fenn.
• Egy történet szerint a bölcsek Jerikóban ültek, amikor egy égi hang közölte velük, hogy köztük van valaki, aki kiérdemelné, hogy rá szálljon az isteni szellem, de a nemzedék nem méltó erre. Ez a személy kis Smuel volt, aki szerénységével és bölcsességével tűnt ki.

Tanulságok

• A szökőév kihirdetése nem csupán technikai döntés volt, hanem a közösség életének fontos eseménye. Az ünnepek időzítésének pontossága és a zarándoklatok körülményei mind-mind figyelmet kaptak.
• A Talmud történetei rávilágítanak a szerénység és a közösség érdekében hozott önzetlen döntések fontosságára.
• Az isteni prófécia hiányában is a bölcsek felelőssége volt, hogy a Tóra szellemiségét a legmagasabb szinten tartsák fenn.

Köszönöm, hogy ma is velem tartottatok! Holnap reggel folytatjuk a tanulást. Addig is egy szép Hanukát és békés estét kívánok mindenkinek!

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud