Cimkék: Mönáchot  podcast

Ha hiányzik egy ág – megszűnik a fény? A menóra és a több részből álló micvák drámája

Köves Slomó rabbi a 28-as lapon egy rövid lezárással kezdi a tegnapi hintés-vitát, majd hirtelen témát vált. A központi kérdés azonban ugyanaz marad: amikor egy micva több részből áll, vajon az elemek me’akvin ze et ze (מעכבין זה את זה) – azaz egymást érvénytelenítik –, vagy minden rész önálló státusszal bír? A hintés iránya, a menóra ágai, a mezuzá betűi, a tfilin szakaszai és a cicisz rojtjai mind ugyanarra a dilemmára futnak ki: elég-e a töredék, vagy csak a teljesség számít?

A hintés iránya – számít-e a „dafka”?

A Gemara két ellentétes brájtát idézett: az egyik szerint ha a hintés nem a megfelelő irányba történt, érvénytelen; a másik szerint az irány nem döntő, csak a megfelelő kavvaná (כַּוָּנָה) hiánya teszi érvénytelenné.

Köves Slomó rabbi ismerteti az első megoldást: ez vita a bölcsek és Rabbi Jehuda között. Rabbi Jehuda a „felé” kifejezéseket dafka-nak, kötelezően szó szerint értelmezi. Ha a Tóra azt mondja, a frigyláda felé kell hinteni, akkor ez precízen kötelező irány.

Felmerül azonban az ellenvetés: a Második Szentély idején nem volt frigyláda, mégis történt hintés. A válasz a versből: „vechiper et mikdas hakodes” – a hely szentsége megmarad akkor is, ha az eszköz hiányzik. Tehát az irány kötelező lehet, de nem az eszköz fizikai jelenléte miatt.

A második megoldás szerint nincs valódi véleménykülönbség:
– ha az ember jó irányba állt, csak a mozdulat nem pontos, az érvényes;
– ha eleve nem abba az irányba fordult, az érvénytelen.

A leprás olaja – mi az érvényesség mértéke?

Újabb ellentmondás merül fel a leprás megtisztulásakor használt olaj hintésével kapcsolatban. Az egyik brájta szerint hibás szándékkal érvénytelen, a másik szerint érvényes.

Felmerül, hogy ez Rabbi Eliezer és a bölcsek vitája. Rabbi Eliezer láncszerű analógiát alkalmaz: az asham (אָשָׁם) olyan, mint a chátát (חַטָּאת), az olaj pedig olyan, mint az asham. Így a szándék hibája minden szinten érvénytelenít.

Köves Slomó rabbi hangsúlyozza: ez módszertanilag problematikus, mert a Tóra-értelmezésben nem szokás analógiát továbbgörgetni egyik lépcsőről a másikra.

A végső feloldás mégsem ez: az egyik brájta az áldozat érvényességéről, a másik az olaj maradékának fogyaszthatóságáról beszél. Nem ugyanaz a kategória.

Több részből álló micvák – mikor érvénytelen az egész?

A misna kimondja: vannak micvák, ahol a részek me’akvin ze et ze.

A menóra hét ágból áll. Ha egy ág hiányzik, az egész érvénytelen. Ugyanez igaz a mécsesekre is. Ennek oka, hogy a Tóra a leírás végén megerősítő formulát használ: „yihyu” – legyenek ilyenek. Ez nem puszta leírás, hanem formai kötelezés.

A mezuzá két szakaszból áll. Ha az egyik hiányzik – érvénytelen. Sőt, egyetlen betű hiánya is.

A tfilin négy szakaszból áll. Egy hiányzó szakasz vagy akár egy hiányzó betű az egész érvénytelenségét okozza.

A cicisz négy rojtja esetén a bölcsek szerint a rojtok egymást érvénytelenítik. Rabbi Simon viszont úgy véli, minden rojt önálló micva.

Köves Slomó rabbi gyakorlati következtetést is levon: ha egy rojt elszakad, a négyszögletű ruhát le kell venni. Jobb nem viselni ilyet, mint hiányos micvát hordani.

A menóra anyaga – mi feltétel és mi nem?

A brájta szerint a menórát miksha (מִקְשָׁה) módon, egy darabból kell készíteni, és aranyból.

A különbség azonban finom:

Ha több darabból készült – érvénytelen.
Ha nem aranyból, hanem más fémből – érvényes.

Köves Slomó rabbi bemutatja a szöveg precíz elemzését. A „miksha” kifejezés ismétlődik és megerősítő formában szerepel – ez teszi kötelezővé az egy darabból készítést. Az arany ismétlődése viszont más következtetéshez vezet: ha aranyból készül, akkor egy kikár súlyú legyen; ha nem aranyból, ez a súlykövetelmény nem áll fenn.

A menóra díszei – kaftor és perach – csak arany esetén kötelezők. Az ágak viszont definíciós elemek: ágak nélkül nem menóra, hanem egyszerű lámpa.

Klal uPrat vagy Ribuj uMiut?

A vita módszertani: a vers szerkezete általános–konkrét–általános. Ezt lehet klal uPrat uKlal logikával értelmezni – ekkor a végső kör a konkréthoz hasonló dolgokra terjed ki (minden fém). Vagy lehet ribuj uMiut uRibuj szerint – ekkor a kör sokkal tágabb, és szinte minden anyag belefér.

Ezért merül fel a kérdés: lehet-e ólomból, ónból, bronzból, akár fából? A hasmoneusok története arra utal, hogy kezdetben nem aranyból készült a menóra.

A trombiták – fordított logika

A chacocrot (חצוצרות) esetében fordított a helyzet. Ott az ezüst kötelező, de az egy darabból készítés nem feltétlen. A „lechá” („neked”) kétszeri ismétlése azt tanítja, hogy ezek Mózeshez kötődtek, és nem öröklődtek automatikusan a későbbi nemzedékekre.

Az előadásban elhangzott példák

• a frigyláda felé történő hintés
• Második Szentély frigyláda nélkül
• a leprás olajának hintése
• asham–chátát–olaj analógia
• a menóra hét ága
• mezuzá két szakasza
• tfilin négy szakasza
• cicisz négy rojtja
• miksha – egy darabból készítés
• arany és kikár súly
• kaftor és perach díszek
• hasmoneusok menórája
• klal uPrat vs. ribuj uMiut módszer
• chacocrot ezüstből készítése

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud