Cimkék: Mönáchot  podcast

A „kisebb rész” érvényteleníti a nagyobbat

A 27-es lap elején egy technikai jellegű misna következik. Olyan esetekről beszél, amikor egy előírt mennyiségből akár egy kis hiány is érvényteleníti az egész áldozati cselekményt.

Ilyen például a komec, a maréknyi liszt, amelyet a lisztáldozatból vesznek az oltárra. Ha ebből a marékból akár egy kevés is hiányzik, az egész érvénytelen. Ugyanez igaz magára a nagyobb lisztmennyiségre is, amelyből a marékot veszik: ha abból hiányzik valamennyi, az is érvénytelen.

Ugyanez a szabály vonatkozik:

• a boröntésre,
• az olajra,
• a liszt és az olaj viszonyára (egyik hiánya érvényteleníti a másikat),
• a komec és a tömjén kapcsolatára (ha az egyik hiányzik, a másik sem érvényes).

Mi az alapelv? Az, hogy ezeknél az eseteknél a Tóra hangsúlyozott nyelvet használ: ismétel, vagy a „chok” (rendelet) kifejezést alkalmazza. Amikor a Tóra megismétel valamit, vagy rendeletként jelöli meg, abból azt tanuljuk, hogy egy hajszálnyi eltérés sem megengedett.

A komecnél például kétszer szerepel, hogy „teli marékkal” – ebből tanuljuk, hogy teljesnek kell lennie. A lisztnél az „annak lisztjéből” kifejezés a hangsúly. A boröntésnél az „így cselekedj” formula zárja le a lehetőséget az eltérés előtt. Az olajnál hasonló hangsúlyozó szó áll. A liszt és olaj egymásrautaltságát abból tanuljuk, hogy a Tóra kétszer is együtt említi őket.

A komec és a tömjén esetében a Tóra kétszer mondja, hogy a marék mellé „az egész tömjént” kell tenni. A duplázás jelzi: hiány nem megengedett.

Páros micvák – amikor az egyik hiánya a másikat is érvényteleníti

A misna tovább sorolja azokat az eseteket, amikor két (vagy több) elem kölcsönösen érvényteleníti egymást.

Ilyen például:

• a jom kipuri két kecskebak,
• a sávuoti két bárány,
• a színkenyér asztalán lévő két sor kenyér (hat-hat darab),
• a két tömjénkehely,
• a kenyerek és a tömjén egymáshoz viszonyítva,
• a nazir két kenyérfajtája,
• a vörös tehén három kísérő eleme (cédrusfa, izsóp, vörös fonál),
• a hálaáldozat négy kenyérfajtája,
• a luláv négy növénye,
• a leprás megtisztulásának négy eleme,
• a vörös tehén hamvából való hét hintés,
• a jom kipuri vérhintések sorozatai.

A Talmud mindegyiknél megkeresi, mi a forrás: legtöbbször a „chok” (rendelet) szó vagy egy hangsúlyozó formula.

A luláv – kötelező egybekötni vagy sem?

A luláv kapcsán felmerül: a négy növényt kötelező-e egy csokorba kötni?

Van egy brájta, amely szerint a négy növény csak együtt teljesíti a micvát, és ebből még egy erkölcsi tanítást is levon: ahogyan a gyümölcsöt termő és nem termő növények együtt alkotják a csokrot, úgy Izrael fiai is egymásra vannak utalva.

Ugyanakkor egy másik brájta szerint a luláv akkor is kóser, ha nincs egybekötve. Rabbi Jehuda viszont azt mondja: ha nincs egybekötve, nem érvényes.

Az alapvita abból ered, hogy Rabbi Jehuda a „velekachtem” (vegyetek) kifejezést az egyiptomi peszachi áldozat „velekachtem agudát ezov” (vegyetek egy csokor izsópot) formulájához hasonlítja. Ahogy ott csokor, itt is csokor kell.

A bölcsek ezt az analógiát nem fogadják el. Szerintük az egybekötés micva ugyan – szebb, rendezettebb –, de nem feltétele az érvényességnek. A halacha a bölcsek véleményét követi: az egybekötés előnyös, de nem kötelező.

A hintések – irány és szándék

A lap vége a különböző hintésekkel foglalkozik. A kérdés: ha a hintés nem megfelelő irányba történt, vagy nem megfelelő szándékkal, érvényes-e?

A vörös tehénnél – ahol az Olajfák hegyéről a Szentély irányába hintettek – a brájták között vita van: ha nem pontosan a megfelelő irányba hintett, az érvénytelen-e?

A vita összefügg a jom kipuri szolgálat egy másik kérdésével: honnantól jár halál annak, aki jogosulatlanul lép be a Szentélybe? Már a függönyön belül, vagy csak a frigyládához közeledve?

A vers így szól: „Ne jöjjön be minden időben a szentbe, a függönyön belülre, a kaporet elé, hogy meg ne haljon.” A vita arról szól, hogyan tagoljuk ezt a mondatot. A bölcsek szerint már a függönyön belül halál jár. Rabbi Jehuda szerint csak a frigyláda közvetlen közelében.

Ez a különbség visszahat a hintés irányára is: Rabbi Jehuda szerint a „pnei hakaporet” (a kaporet felé) kifejezés szigorúan meghatározza az irányt. Ha nem abba az irányba történt a hintés, az érvénytelen.

Itt áll meg a lap. Holnap innen folytatjuk, és újra átvesszük ezt az utolsó, finom nyelvtani és halachikus különbségtételt.

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud