Cimkék: Mákot  MI  podcast

Mákot 9 – A menedékváros törvényeinek határai
Napi Talmud 1929 – Mákot traktátus 9. lap, Köves Slomó rabbi előadása alapján

Az előadás a menedékvárosok szabályainak értelmezésével folytatódik, különös tekintettel arra, hogy ki és milyen körülmények között élhet a száműzetés intézményével, illetve mikor jár helyette halálbüntetés. A kérdések középpontjában a gér tojsáv (letelepedett noachita), a vak ember, valamint a haragos megölése áll. Emellett részletesen szó esik a szándékosság, a véletlenség és a viszmajor határvonalairól, valamint a menedékvárosok kijelölésének földrajzi és jogi feltételeiről is.

Gér tojsáv és a száműzetés

A Misna kimondja, hogy egy izraelita véletlen emberölése esetén száműzetés jár, de a gér tojsáv – az Izrael földjén élő noachita, aki elfogadta a hét noéi parancsolatot – esetében ez nem ilyen egyértelmű. Az egyik értelmezés szerint csak akkor vonatkozik rá a száműzetés, ha egy másik gér tojsávot öl meg. Ha azonban egy izraelitát öl meg – akár véletlenül –, nem száműzik, hanem halálbüntetés jár érte. A vita alapja, hogy egyáltalán „embernek” számít-e e törvény szempontjából, és mennyiben tartozik a Tóra „menekülési” rendelkezéseinek hatálya alá.

„Omer mutar” – A szándékosság határai

A rabbinikus vita egyik sarkalatos pontja az, hogy ha valaki szándékosan követ el gyilkosságot, de azt hiszi, hogy cselekedete megengedett (pl. azt hiszi, az áldozat nem zsidó vagy nem élő), akkor ez a tett mennyiben tekinthető teljes szándékosságnak. Rav szerint ez a teljes szándékossághoz közeli, így halál jár érte. Rav Chisda ezzel szemben úgy látja, ez inkább „ánusz” (viszmajor), vagyis felmentést jelent.

Avimelech története

Az „omer mutar” példáját Avimelech történetén keresztül is vizsgálja a Talmud: Isten azt mondja neki, hogy meghal, amiért magához vette Sárát – még ha nem is tudta, hogy Ábrahám felesége. Rav szerint ez mutatja, hogy az „omer mutar” nem mentség, hiszen tudnia kellett volna. A szöveg kontextusa és Isten válasza alapján egyértelmű, hogy Avimelech nem teljesen ártatlan – mivel gyanús volt, hogy Ábrahám miért mondja Sáráról, hogy a húga.

A vak ember esete

Rabbi Jehuda szerint a vak ember nem száműzhető, hiszen a Tóra „nem látta” kifejezése kizárja őt a menedékvárosok szabályából. Rabbi Meir ezzel szemben úgy értelmezi, hogy a „nem látta” általános érvényű, és a vakra is vonatkozik – azaz ő is menekülhet, ha véletlenül öl.

A haragos megölése

A Misna szerint ha valaki a haragosát öli meg, akkor – Rabbi Meir véleménye alapján – nem jár számára száműzetés, hanem halál, mert a haragosság szándékosságot feltételez. Rabbi Simon viszont differenciál: ha az ölés körülményeiből ítélve nem volt szándékos (pl. elszakadt a kötél), akkor száműzik, ha azonban kicsúszott a kézből egy szerszám (ami már gyanúsabb), akkor nem.

A menedékvárosok elhelyezkedése

A Tóra előírása szerint három menedékvárost Mózes jelölt ki a Jordán keleti partján, és három másikat Józsué a nyugati oldalon. Ezeket szimmetrikusan, szőlősorhoz hasonló elrendezésben helyezték el, hogy minden régióban hozzáférhető legyen. A menedékvárosba vezető utakat egyenesen és jól járhatóan alakították ki, hogy a menekülő el tudja érni őket.

Jogszabályi hivatkozások

• 4Mózes 35:11–15 – A menedékvárosok általános parancsa
• 5Mózes 19:3 – „Készíts utat” – a menekülők számára kijelölt utak
• 1Mózes 20 – Avimelech története Sárával
• Példabeszédek 29:17 – „Fenyítsd fiadat…” – a gyereknevelésről

A Talmud részletesen elemzi, hogyan határozható meg a szándékosság és a véletlenség közötti határ, és mikor jelent valódi mentséget az, ha valaki nem tudta, hogy amit tesz, az tilos. A száműzetés mint morális és jogi feloldozás nem mindenkire és nem minden esetre alkalmazható, és a legapróbb különbségek is döntőek lehetnek.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud