Cimkék: Mákot  MI  podcast

Véletlen, vis maior vagy gondatlanság? – A száműzetés jogi határai a favágás és más precedensek alapján

A Mákot traktátus 8. lapja tovább részletezi a véletlen emberölés eseteit, különösen a favágás példáján keresztül. A Tóra által bemutatott szituáció – amikor egy favágás közben a balta feje vagy egy lepattanó fadarab megöl valakit – nem egyértelmű, és ebből fakadóan a Misna és a Talmud különböző értelmezéseket kínál. Köves Slomó rabbi előadásában részletesen végigvezeti a Rebi és a bölcsek közti vitát: vajon a vas fejének lecsúszása a balta nyeléről, vagy a fáról lepattanó fadarab okozza-e a halált, és ez milyen fokú gondatlanságnak minősül. Az előadás során olyan példákat is elemzünk, mint a datolyafa megrázása, kődobás közterületen, illetve micva közben történt balesetek, így feltárul a gondatlanság, véletlenség és vis maior közti jogi különbségtétel részletgazdag világa.

A favágás esete és a Tóra nyelvtani rétegei

A Misna a favágás példáját elemzi a 5Mózes 19 alapján. A fő kérdés az, hogy mit jelent az, hogy „kicsúszik a vas a fáról”. Rebi szerint itt nem a balta nyeléről, hanem a kivágni szánt fáról lepattanó darabról van szó, amely megüti az áldozatot – ez az, ami klasszikus véletlennek (shoég) számít. A bölcsek viszont éppen fordítva értelmezik: szerintük a fadarab lepattanása már vis maior (onész), és csak a balta fejének lecsúszása a nyeléről az, ami véletlen. A vita hátterében a „venasál ha-barzel min haéc” szókapcsolat értelmezése áll, különösen az, hogy mit tekintünk meghatározónak: a szöveg írott vagy olvasott formáját.

A véletlen és a vis maior határai

A Talmud példákat hoz a gondatlanság és a vis maior közti különbségtételre. Például, ha valaki földet dob egy datolyafára, és az ágak lehulló gyümölcsöt ejtenek valakire, az Rebi szerint még véletlennek számít. Ha viszont a hatás többlépcsős (pl. az ág ráesik a gyümölcsre, az meg az áldozatra), az már áttételes erőkifejtés és így nem jár érte száműzetés.

A száműzetés feltételei

A Misna további precedenseket sorol fel:

• Ha valaki követ dob közterületre, és az eltalál valakit, az véletlen gyilkosság, kivéve, ha az áldozat később dugta ki a fejét – ez már vis maior.
• A saját udvaron történt halálesetnél vizsgálni kell, volt-e joga az áldozatnak ott tartózkodni.
• Csak akkor tekinthető valami véletlen emberölésnek, ha mindkét fél jogosan volt a helyszínen.

Micva közben elkövetett emberölés

Ha valaki egy micva (pl. gyermeknevelés, tanítás, végrehajtás) közben okoz halált, az nem számít olyan emberölésnek, amelyért száműzetés jár. A Talmud részletezi, mikor számít egy cselekedet valóban micvának, és mikor csak profán előkészület (pl. szuká fáját kivágni nem feltétlen micva, ha van kész fa).

A “maca” szó jelentésének kontextusa

A szó, hogy „megtalálja” vagy „eltalálja”, különböző kontextusban mást jelent: egy föld kiváltásánál a megszerzést, egy favágásos balesetnél azt, hogy az áldozat már ott volt. Ebből következik, hogy a száműzetés csak akkor jár, ha az áldozat korábban is a helyszínen tartózkodott.

A gyerek megütése és annak következményei

A Misna azt tanítja, hogy ha az apa véletlenül megöli a fiát, száműzetés jár. Ez csak akkor igaz, ha az ütés nem micva (pl. nem volt indokolt). Ha a fiú véletlenül öli meg apját, az vita tárgya: Rabi Simon szerint nem jár száműzetés, mert az apa megütéséért szándékosan is súlyosabb büntetés jár, mint más esetekben.

Különböző státuszú személyek viszonya a száműzetéshez

A Misna végezetül azt is tanítja, hogy mindenki száműzetésbe kerülhet egy izraelita által és fordítva, kivéve a ger tosháv-ot. A Talmud elemzi, hogy ez a szabály vonatkozik-e a kánaánita szolgára és a szamaritánusra (kutita), és milyen jogkövetkezmények érvényesek a különböző társadalmi státuszok szerint.

Ez a talmudi rész mély betekintést ad abba, hogyan próbálja a zsidó jog a különböző, balesethez közeli helyzeteket árnyaltan értelmezni, és a felelősség fokait világosan elválasztani a szándékosságtól a vis maiorig.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud