Cimkék: Mákot  podcast

A menedékvárosok rendszerét elemzi tovább a Talmud, és ennek kapcsán a szándékos és véletlen emberölés, a vérbosszú és a száműzetés kérdései kapnak részletes jogi és erkölcsi értelmezést. A tanítások mögött mély isteni igazságosság húzódik meg, amely a véletlen eseményeket is úgy rendezi, hogy azok az igazságszolgáltatás részévé váljanak – például egy létra példázatán keresztül mutatva be a gondviselés működését. A menedékvárosok kiválasztásának földrajzi és társadalmi szempontjairól is szó esik, a tórai és rabbinikus előírások alapján.

A hat menedékváros földrajzi elhelyezkedése és arányossága

A Tóra előírása alapján három menedékvárost Mózes választott ki a Jordán keleti oldalán, hármat pedig Józsua jelölt ki a nyugati oldalon. A városok egymással szemben, arányosan osztják fel Izraelt három szakaszra: dél–közép–észak. A Talmud rákérdez, hogy miért jutott ugyanannyi menedékváros a keleti partra, ahol kevesebben éltek. A válasz: „sok volt a gyilkos” (Hoséa könyve alapján: „Gilád gonosztevők városa, vérrel borítva”), ezért ott is szükség volt ugyanannyi városra.

A menedékvárosok és a további 42 lévita város

A hat kiválasztott városon túl a 42 lévita város is menedékül szolgálhatott – de csak akkor, ha a gyilkos tudta, hogy ott menedéket kaphat. A hat város automatikusan menedéket nyújtott. További különbség például, hogy a hat menedékvárosban nem kellett lakbért fizetnie a gyilkosnak, a többiben igen.

A városok mérete és alkalmassága

A menedékvárosoknak közepes méretűeknek kellett lenniük, vízellátással, piaccal és lakott környezettel. A vérbosszú elkerülése érdekében tilos volt fegyvert árulni bennük (bölcsek szerint mégis megengedett), és csapdákat sem lehetett kihelyezni.

A Tóra mint menedék

A Tóra tanulása védelmet nyújt: ha egy rabbinak száműzetésbe kell vonulnia, vele megy a tanháza is. A Tóra – midrásos értelmezés szerint – „menedékvárosként” is szolgál: „ez a Tóra, amit Mózes Izrael elé helyezett” – közvetlenül a menedékvárosok felsorolása után szerepel.

Morális és agadikus tanítások

A Tóra azt tanítja: aki véletlenül ölt, annak is Isten jelöl ki menedékvárost – ez az isteni gondviselés megnyilvánulása. A Talmud példával mutatja be: ha valaki véletlenül, tanúk nélkül öl, Isten úgy rendezi az eseményeket, hogy mégis igazság történjen. Ugyanez az elv tanulható ki a prófétákból és a szentiratokból is: „azon az úton vezetik az embert, amelyiken járni akar.”

A vérbosszú jogi keretei

A vérbosszús háromféle felelősséggel bír:

• kötelessége a gyilkost a bíróság elé vinni;
• ő hajtja végre a halálos ítéletet, ha az bírósági döntés alapján jár;
• ha a gyilkos száműzetést kap, a vérbosszús fenyegetése az, ami ott tartja őt a menedékvárosban.

Amennyiben a gyilkos a bírósági ítélet után visszatérőben van a menedékvárosba, és a vérbosszús útközben megöli, a vita arról szól, hogy ez megengedett-e. Rabbi szerint a „számára nincs halálos ítélet” vers a gyilkosra, mások szerint a vérbosszúsra vonatkozik. A gyilkost két tóratudós kíséri vissza – ők próbálják lebeszélni a vérbosszúst a bosszúról.

Mindenkit a menedékvárosba vittek?

Rabbi Jehuda szerint igen: mindenkit előbb a városba vittek, majd hozták bíróság elé. Rabbi szerint ez nem volt kötelező eljárás, csak sokan próbáltak menekülni a városba remélve, hogy ott biztonságban lesznek. A gyilkos csak akkor volt valódi menekült, ha a város „alkalmas” volt erre: kellett, hogy legyenek benne vének (tóratudósok), és ne legyen bűnöző többség.

Ez a lap tehát a menedékváros halachikus és morális rendszerének teljes képét tárja elénk, rávilágítva az isteni gondviselés, az emberi felelősség és a közösségi igazságszolgáltatás összefonódására.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud