Cimkék: Mákot  MI  podcast

Mákot 7 – A száműzetés határai: mikor jár, mikor nem?
Napi Talmud 1927 – Köves Slomó rabbi tanítása alapján

Ebben a tanításban a száműzetés kérdésköre kerül a középpontba: mikor kötelez a Tóra egy gyilkost száműzetésre, és mikor nem? A rabbi azzal a misnai alaptézissel indít, hogy ha valakit elítéltek, de elmenekült az ítélet végrehajtása elől, és később újra elfogják, akkor ugyanaz a bíróság végrehajthatja az ítéletet – nem kezdik újra a pert. Azonban ha másik bíróság elé kerül, újratárgyalhatják az ügyet – legalábbis Izraelben. Izraelen kívül azonban nem, mivel ott nem feltételezik ugyanazt az ítélkezési szintet.

A száműzetés fogalma és esetei

A száműzetés (galut) a véletlen emberölés következménye. Nem jár száműzetés:

• ha a tett szándékos (mezid),
• ha vis maior (onosz) történt,
• vagy ha a cselekmény olyan mértékben gondatlan, hogy az már a szándékossággal határos.

A klasszikus száműzetésre jogosító eset az ún. soigég, vagyis a nem szándékos, de mégis felelősségre vonható emberölés. A rabbi példákat hoz a különbségtételhez: ha valaki lefelé jövet esik le egy létráról és öl meg valakit, az száműzetést von maga után. Ha felfelé menet történik ugyanez, az inkább vis maior – nem jár száműzetés.

Példák: mozdulat iránya és előkészület

A Talmud finom distinkciókat tesz a fizikai mozdulatok között:

• Ha valaki felfelé emeli a baltát, és akkor történik a baleset, nem jár száműzetés.
• Ha már a lefelé csapás közben történik a halál, száműzetés jár.
• Még az is számít, ha a felfelé emelés a lefelé csapás része – ebben az esetben is száműzetést ír elő a Misna.

A rabbi külön tárgyalja, hogy az ítélet végrehajtásának felfüggesztése, illetve az ítélet alóli felmentés között mennyire fontos szerepe van annak, hogy a halálos cselekmény miként történt: szándékkal, tudással, vagy anélkül. Például ha valaki állatot akar megölni, de véletlenül egy embert öl meg, az más megítélés alá esik.

A menedékvárosok és a főpap halála

A száműzetés ideje addig tart, amíg a főpap (kohen gádl) él. Halála után a száműzött visszatérhet. A vérbosszút a meggyilkolt rokonai hajthatják végre, de csak akkor, ha a gyilkost a bíróság elítélte.

Törvényi hivatkozások

• 4Mózes 35:22–28: a száműzetés szabályai és a menedékváros funkciója.
• 5Mózes 19:4–5: a véletlen gyilkosság és a menedékvárosba menekülés esete.
• 2Mózes 21:13: „ha nem szándékosan, hanem Isten akaratából történt”.
• A különbségtétel alapja a szövegekben szereplő kifejezések: „lo sjona” (nem szándékosan) és „b’vlo dáás” (nem tudatosan).

Köves Slomó rabbi tanítása alapján különösen izgalmas a testi mozdulatok rabbinikus értelmezése, és az ebből fakadó jogi következtetések: mi az, amiért egy ember száműzetésre érdemes, és mi az, ami túl súlyos vagy éppen túl enyhe ehhez. Folytatás a 8-as lapon.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud