Cimkék: Mákot  podcast

A megszégyenítés, mint a büntetés része – és a testi korbácsolás lelki oldala

A Mákot traktátus 23. lapján a rabbinikus törvénykezés egy különös részletébe kapunk betekintést: hogyan történik meg a testi fenyítés, a makkot, azaz a korbácsütések gyakorlata a rabbinikus bíróságon, és mit tanulhatunk abból, hogyan köti ki az illetőt, miből készül a korbács, vagy miért olvasnak Tórai mondatokat az ütésekkel egy időben. A Talmud rámutat: ezek az elemek nem csupán a fájdalomról szólnak, hanem a megszégyenítésről is – ami önmagában is része a büntetésnek. Egyedülálló módon több esetet is bemutat, amikor bibliai versek egymás mellé helyezése alapján vonnak le gyakorlati törvényeket, sőt erkölcsi tanításokat – például a testvérek közti házasságtól való visszariadástól a pletykálkodás bűnéig. A lap végén pedig egy nagyszabású teológiai állítással zárul a tanulás: aki a földi bíróságon megkapja a korbácsütést, az ezzel kiváltja az égi bíróság halálbüntetését – és ismét „testvérünkké” válik.

A testi fenyítés kivitelezése és célja

A Mishna részletesen leírja a korbácsolás módját: az elítéltet egy oszlophoz kötözik, félig meghajolva. A korbács marhabőrből készül, amit egy szamárbőr gyűrű fog össze – a Gemara ezt a két anyagot a Tóra két egymás melletti verséből vezeti le. A megszégyenítés is része a büntetésnek, amit a „nikla” szó kettős jelentése – „megveretve” és „megszégyenítve” – alapján tanulunk.

Az „egymás melletti versek” tanításai

A Talmud több példát is hoz arra, hogyan vonnak le törvényeket abból, hogy a Tóra egy témát közvetlenül egy másik mellett említ. Így tudjuk meg például, hogy ha a jövőbeni sógor (jávám) testi betegsége taszító az özvegy számára, nem kényszeríthetjük őt a házasságra. Ugyanezzel a módszerrel tanuljuk azt is, hogy aki nem tiszteli a félünnepet (chol hamoed) és dolgozik, olyan, mintha bálványimádást követne el. A pletykálkodás bűnét is ide sorolják – az illető „megérdemelné, hogy kutyáknak vessék”.

A korbács hosszának és erejének jelentősége

A korbács ütéseinek száma, ereje és helye is precízen meg van határozva. Az elítéltnek nem szabad belehalnia a büntetésbe – ezért egy bíró előre megítéli, mennyit bír elviselni. A végrehajtó egyszerre finom és erős legyen – hogy fájjon, de ne öljön. Ha valaki az ütések hatására összecsinálja magát, vagy megszégyenül (pl. elszalad), akkor ezzel kiváltotta a büntetést.

A korbácsolás lelki jelentése: feloldozás a karettól

A Misna drámai állítást tesz: „niftar” – ha valaki megkapta a testi büntetést, akkor fel van mentve az égi halál (karet) alól. Mert ha már „testvéred előtt” megverettetik, akkor ismét „testvéred” – azaz a közösség teljes jogú tagja. A Talmud vitatja ezt az állítást, de végül a többségi vélemény szerint elfogadja, hogy a testi büntetés az égi büntetés alóli feloldozást is jelentheti.

A parancsolatok, mint az élet védelmének eszközei

Ha már szóba kerül a karet, a Talmud idézi Rabbi Smá elhíresült tanítását: ha a bűnért Isten elveszi az ember lelkét, akkor a micváért, a jócselekedetért vissza is adhatja azt. Sőt, nemcsak a cselekvésért jár érdem, hanem már a bűntől való tartózkodásért is. A vérfogyasztás tilalmának jutalmát a Tóra külön kiemeli – mennyivel inkább igaz ez olyan bűnökre, amelyek valódi kísértést jelentenek.

Három földi bíróság, amelynek ítéletét az ég is jóváhagyta

A Talmud három példát sorol fel, amikor égi hang erősítette meg egy földi bíróság döntését:

1. Jehuda és Tamar esetét, amikor Jehuda elismerte: „cadka mimeni” – „igaza van, tőlem van”.
2. Sámuel próféta önigazoló beszédét, amikor a nép válaszolt – az égi hang „tanúsította” igazát.
3. Salamon király ítéletét az igazi anya megismeréséről, amit az égi hang hitelesített.

Tanulság

A testi fenyítés, ha igazságosan történik, nem pusztán büntetés – hanem megtisztulás is. A korbácsütés nemcsak a testet, de a lelket is célozza: akit megvertek a közösség előtt, újra testvérünkké válik. A megszégyenülés és a bűnbánat olyan erkölcsi súlyt hordoz, amely még az égi ítéletet is enyhítheti.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud