Cimkék: Mákot  podcast

Mákot 12 – A főpap legitimitásától a vérbosszúig: ki ölhet és mikor?

A Mákot traktátus 12. lapján egy rendkívül árnyalt vita bontakozik ki a főpap szerepéről és a menedékvárosba száműzött gyilkos sorsáról. Mi történik, ha egy főpapról – akinek halála esetén a száműzött gyilkos hazatérhetne – utólag kiderül, hogy nem is volt jogosult főpapi tisztségre? Olyan ez, mintha „meghalt volna”, vagy mintha soha nem is lett volna főpap? A rabbinikus érvek mély teológiai és jogi összefüggésekre világítanak rá, amelyek nemcsak az áldozatok elfogadhatóságát érintik, hanem a vérbosszú végrehajtásának jogosultságát is. A misztikus vonalon megjelenik Számael, Róma angyala is, aki a menedéket keresve három hibát követ el – ezzel párhuzamot teremtve a földi igazságszolgáltatás és az isteni ítélet között.

A főpap státuszának utólagos megkérdőjelezése

A vita alapja az, hogy ha a főpapról utólag kiderül, hogy nem volt megfelelő származású (például elvált nőtől származó gyermek), akkor azt úgy kell-e tekinteni, mintha most „megszűnt” volna a főpapsága, vagy úgy, mintha soha nem is lett volna főpap. Ez azért lényeges, mert ha nem volt főpap a gyilkos ítéletének kimondásakor, akkor a száműzetése soha nem szűnik meg – még egy főpap halála sem oldja fel.

Párhuzam az egyszerű kohén szolgálatával

A Talmud ezt a dilemmát egy másik hasonló vitához hasonlítja: ha egy kohénról a szentélybeli szolgálata közben derül ki, hogy nem jogosult, akkor vajon az összes eddigi áldozata is érvénytelen volt-e? Rabi Eliezer szerint igen – minden visszamenőleg semmis. Rabi viszont úgy látja, hogy eddig elfogadható volt, és csak ezentúl nem számít kohénnak. A Talmud végül arra jut, hogy a két vita nem teljesen analóg: egy főpap szerepe halálhoz köthető jogi fordulópont, míg egy kohén áldozatait Isten bizonyos esetekben elfogadhatja posztfeszta.

A vérbosszú és az oltár szarva

A Mishná azt is világossá teszi, hogy a menedékvárosból még olyan súlyos helyzetekben sem szabad kilépni, mint amikor az illetőnek nemzeti szerepe lenne (például Joáv ben Ceruja esetében). Joáv története példaként jelenik meg: ő az oltár szarvát fogta meg, hogy menedéket nyerjen, de ez nem volt érvényes, mert:

• nem volt a jeruzsálemi oltárnál,
• nem volt kohén,
• nem szolgálat közben állt ott.

Számael, Róma angyala hibái

A Talmud aggádikus szinten párhuzamot von Számael – a sátáni romlás megtestesítője – és Joáv között. Számael is menedéket keres Bacrában, de:

• nem a megfelelő városba menekül (Bacra helyett Becér lett volna a menedékváros),
• ő szándékos gyilkosként nem jogosult menedékre,
• angyalként egyébként sem vonatkozik rá az emberi menedékjog.

A vérbosszú jogi keretezése

A vérbosszús szerepét a Tóra három szinten határozza meg:

1. ő köteles a gyilkost bíróság elé állítani;
2. ha az ítélet halál, ő hajtja végre;
3. ha a gyilkos kis gondatlanság miatt száműzetésre lett ítélve, és elhagyja a várost, megölheti – de vajon meg is kell-e ölnie?

E kérdésben a bölcsek vitáznak:

• Rebi azt mondja, kötelessége megölni.
• Rabbi Akiva szerint csak lehetősége van rá.
• Már Zutrá véleménye szerint viszont tilos megölni, ha a gyilkost már bíróság elé állították.

A kivégzés joga és kötelezettsége

A vita kiterjed arra is, hogy mi történik, ha a gyilkos véletlenül hagyja el a menedékvárost. A kérdés az, hogy a Tóra ismétlődő kifejezése („elhagyva elhagyja”) utal-e arra, hogy véletlen kihágás esetén is halál jár-e. A szöveg nyelvi elemzése szerint ez vitatott: egyes vélemények szerint ez stilisztikai eszköz, mások szerint jogi következményt hordoz.

Vérbosszú családon belül?

A Talmud érinti az egyik legdrámaibb kérdést: lehet-e egy fiú az apja vérbosszúsa? A válasz egyértelmű: nem. A fiú nem válhat apja hóhérjává – kivéve, ha az apja bálványimádásra bujtogatott.

Technikai kérdések: mi számít városon belül?

A lomb vagy a fatörzs helye számít? A menedékváros határairól szóló vita kapcsán előkerül a fán való tartózkodás esete. A bölcsek szerint a lomb a döntő, Rebi Jehuda szerint viszont mindig a szigorúság felé kell dönteni – akár a lomb, akár a törzs alapján. Hasonló vita zajlik a másodtized Jeruzsálemben való elfogyasztásáról is.

Mi van, ha valaki menedékvárosban gyilkol?

Ha egy lévita a saját városában követ el gyilkosságot, egy másik városba kell száműzni – nem maradhat a régi helyén, ahol otthonos. A léviták városai közötti vándorlás is lehet a száműzetés része. A Mózes által még a sivatagban kijelölt tábori struktúrában a léviták központi helye volt a menedék, amit az Erec Jiszráel meghódítása után a hat kijelölt város váltott fel.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud