Cimkék: Mákot  podcast

A menedékvárosok rendszere és a főpap halálához kötött feloldozás – Mákot 11. lap, Napi Talmud 1931.

A menedékvárosok halachikus és erkölcsi szabályrendszerének alakulása kapcsán a Talmud több ponton mélyebb összefüggéseket is vizsgál, például a főpap halálának szerepét a véletlen gyilkosok szabadulásában. Felmerül, vajon miért ilyen “kemény” nyelvezettel szólította meg Isten Jehosuát a menedékvárosok kijelölésekor, és hogy ez a parancs miért okozott különleges feszültséget. Emellett kiderül, hogy a főpap felelőssége – akár saját, akár nemzedéke bűneiért – akkor is fennáll, ha az adott esemény nem az ő szolgálati idejére esett. Végül különleges talmudi történetek szemléltetik, milyen mély jelentősége van egy cádik átkának, még akkor is, ha az feltételhez van kötve vagy akár beteljesületlennek tűnik.

A „dibur” nyelvezete mint kemény isteni felszólítás

A Talmud megkülönbözteti az „omér” és a „dibér” igéket: az előbbi enyhébb, az utóbbi szigorúbb nyelvezetet jelöl. Jehosuának adott isteni parancs – hogy jelöljön ki menedékvárosokat – éppen a „dibér” formában hangzott el. A rabbinikus vita szerint ennek oka az, hogy Jehosua túlságosan halogatta a kijelölést, illetve hogy ez a micva már Mózes korából eredő tórai kötelesség volt, amit most be kellett teljesíteni.

Ki írta a Tóra utolsó nyolc mondatát?

A vita arról is szól, hogy vajon a Tóra végén szereplő nyolc verset – amelyek Mózes haláláról szólnak – maga Mózes írta-e meg prófétai előrelátással, vagy már Jehosua pótolta később. A válasz két véleményt tartalmaz: egyik szerint Jehosua valóban írt ezekből, másik szerint csupán dokumentálta Mózes szavait saját könyvében.

A főpapok típusai és a gyilkos szabadulása

A Misna három főpap-típust különböztet meg, akiknek halála a gyilkos visszatérését eredményezheti:

• az, akit az eredeti kenőolajjal kentek fel (kohén másuách b’szemén hámischá),
• az, aki a ruhák által vált főpappá (kohén merubé begadim),
• valamint a helyettes főpap.

Rabbi Jehuda egy negyediket is hozzátett: a tábori főpapot, akinek halála szintén számít. A főpap anyjai jóindulattal bántak a gyilkosokkal, hogy azok ne imádkozzanak fiuk haláláért – vagy éppen hogy imádkozzanak életükért. A bölcsek szerint ugyanis a gyilkosságok isteni büntetése éppen a főpap mulasztására utalhat: nem imádkozott megfelelően nemzedékéért.

Példák a cádikok átkainak erejére

Több történet is rávilágít arra, hogy egy szent ember átkának akkor is lehet következménye, ha a feltételek nem teljesülnek:

• Dávid király átka, amit AchiTofel hallgatása miatt mondott ki, végül teljesült AchiTofel halálakor.
• Éli főpap átkát, amit Sámuelre mért, szintén bekövetkezett Sámuel fiain keresztül.
• Jehuda esküje, amit Benjámin elvitele kapcsán tett, csak Mózes imájával oldódott fel – sőt, még a túlvilági büntetése is fennállt egy ideig.

A főpap halálának időzítése és a száműzetés

A gyilkos szabadulása csak akkor következik be, ha az ítélet kimondása után hal meg a főpap. Ha az ítélet előtt, akkor az új főpap halála számít. Ha nincs éppen főpap az ítélet idején, akkor a gyilkos soha nem térhet vissza. A menedékvárost tilos elhagyni sem tanúvallomás, sem közérdekű ügy miatt. Ha valaki mégis elhagyja, a vérbosszút álló megölheti – ez Rabbi Joszi szerint micva, Rabbi Akiva szerint csupán megengedett.

Temetés és visszatérés

A gyilkos csontjainak temetési helye attól függ, mikor hal meg:

• ha az ítélet után, de még a száműzetés előtt, akkor a menedékvárosban temetik,
• ha a száműzetés alatt, akkor az ősei sírjához viszik vissza, miután a főpap meghalt.

Ez a rész tehát a gyilkosság, a száműzetés és a főpapi szolgálat spirituális és halachikus kapcsolatait tárja fel, a társadalmi felelősség és az isteni igazságszolgáltatás tágabb kontextusában.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud