Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Horájot 3 – Napi Talmud 2069: A téves döntés határai a közösségben és az egyénnél

  

Cimkék:   

„Felelős vagy, ha a bíróság visszavonja magát? – A téves döntés határai a közösségben és az egyénnél”

A Horájot traktátus harmadik lapja tovább bonyolítja a kérdést: mikor mentesül az egyén a személyes bűnáldozat alól, ha a Bét Din (בית דין) téves döntése miatt vétkezik? A rabbi részletesen mutatta be, hogy a vita nemcsak Rabbi Jehuda és a Bölcsek között áll fenn, hanem más tannák között is – Rabbi Meir, Rabbi Simon és mások – különböző megközelítésekkel. Például: számít-e az, hogy a közösség 51%-a egyszerre vétkezik, vagy összeadható több kisebb rész vétke? Beleszámítanak-e a bírák maguk az 51%-ba? És mi a helyzet, ha a bűn elkövetésekor még nem volt többség, de a felismerés idejére már kialakult? A rabbi példákkal világította meg a dilemmát: két külön húsfajta tilalma, két külön bűn (pl. tiltott háj és bálványimádás), vagy két egymást váltó bíróság döntése – összeadódnak-e ezek egy közös felelősséggé? A végkövetkeztetés: sok esetben a Talmud teikó-val zár, vagyis a kérdést nyitva hagyja a Messiás eljöveteléig.

Rabbi Jehuda és a Bölcsek vitájának azonosítása

A Talmud először azt vizsgálja, miért tulajdonította az előző sugya az egyik brájtát Rabbi Jehudának, a másikat a Bölcseknek.

  • Az első brájtában a miut (מיעוט – kizárás egy fölösleges szóból) módszerét látjuk, ami tipikusan Rabbi Jehudára jellemző.
  • A második brájtában kifejezetten a Bét Din-t nevezi meg, mint aki a közösségi áldozatot hozza. Rabbi Jehuda azonban azt tanította, hogy azt maga a közösség hozza. Ezért ez a brájta nem lehet tőle, hanem a Bölcsekhez köthető.

Rabbi Meir és a Bölcsek vitája?

A Talmud újabb lehetőséget vet fel: talán nem Rabbi Jehuda, hanem Rabbi Meir és a Bölcsek vitájáról van szó. Egy brájtában ugyanis így szerepel:
„Ha döntést hoztak és cselekedtek, Rabbi Meir mentesít, a Bölcsek köteleznek.”
De mit jelent itt a „cselekedtek”?

  • Biztosan nem azt, hogy a Bét Din maga cselekedett, hiszen a Tóra szövege mindig a közösség cselekvéséről beszél.
  • Valószínűleg arról van szó, hogy a közösség kisebb része cselekedett, kevesebb mint 51%. Rabbi Meir szerint ilyenkor az egyének mentesek, a Bölcsek szerint kötelesek bűnáldozatot hozni.

Alternatív értelmezések

A Talmud több más olvasatot is kínál:

  • A bírák beleszámítása: ha a Bét Din tagjai is vétkeztek, ők beleszámítanak-e az 51%-ba? Ez lehet a vita Rabbi Meir és a Bölcsek között.
  • Rabbi Simon és a Bölcsek vitája: ha a közösség többsége vétkezett, ki hozza az áldozatot? Rabbi Simon szerint mind a Bét Din, mind az egyének, a Bölcsek szerint csak a Bét Din.
  • Közösség definíciója: Rabbi Meir szerint „közösség” = egész nép, Rabbi Jehuda szerint „közösség” = minden egyes törzs. Ez befolyásolja, mikor tekinthető a vétkezők aránya többségnek.
  • Egyének száma vagy törzsek száma?: vita van arról is, hogy az 51%-ot az egyének arányában, vagy a törzsek többsége alapján kell-e számítani.

Kik számítanak bele a közösségbe?

A Talmud a Királyok könyvéből hoz forrást: amikor Salamon felavatta a Szentélyt, „az egész nép” ünnepelt az északi határtól Egyiptom folyójáig. Ebből tanuljuk: közösségnek azokat tekintjük, akik Izrael határain belül élnek, a diaszpóra zsidói nem számítódnak bele.

Az időfaktor kérdése

Mi van, ha a bűn elkövetésekor még nem volt meg az 51%, de mire kiderült, már megvolt?

  • A Bölcsek szerint az elkövetés pillanata számít.
  • Rabbi Simon más helyen (a vezető vagy főpap speciális áldozatánál) a tudomásra jutás pillanatát tekinti mérvadónak. De itt a Talmud kizárja, hogy ugyanezt alkalmazza: ez esetben nem logikus, hogy a tudomás szerinti állapot lenne meghatározó.

Összeadódnak-e a részleges esetek?

A Talmud sorra veszi a lehetőségeket:

  • Ha ugyanarról a bűnről van szó, de két részletben vétkeztek → lehet, hogy összeadódik.
  • Ha két külön tiltott részről van szó (például kétféle chelev (חלב – tiltott háj)) → vita, hogy egynek számít-e.
  • Ha teljesen más bűnök (pl. tiltott háj és bálványimádás) → valószínűleg nem adódik össze, bár mindkettőért súlyos büntetés jár.
  • Ha két külön Bét Din hozta a döntést, egymás után → kérdés, hogy mivel a közösség ugyanaz, vajon összeadódik-e. A válasz: teikó – nyitva marad.

Minden bíró részvétele szükséges?

Rabbi Jonatán szerint a téves döntés csak akkor számít annak, ha a Bét Din minden tagja részt vett benne. A Talmud azonban cáfolja:

  • A Misna is elismeri téves döntésnek azt, amikor voltak, akik ellenezték, de a többség döntése érvényesült.
  • Más források szerint a „kol adat” (כל עדת – az egész közösség) kifejezés nem minden egyes egyénre vonatkozik, hanem a többségre.

A felelősség megosztása

A rabbi történeteket hozott arról, hogy egyes vezetők tudatosan „elosztották” a felelősséget:

  • Rabbi Jehuda Hanászi tíz tanítványt vitt magával a bíróságra, hogy ha tévedés történik, a felelősség többek között oszoljon meg.
  • Hasonlóan járt el, amikor kétes húsdarabról kellett dönteni: több szakértőt állított maga mellé.

A téves döntés határai

Nem minden döntés minősül téves döntésnek.

  • Ha a Bét Din az egész tórai tilalmat eltörli (pl. nincs többé Nida, nincs többé szombat), az nem számít téves döntésnek – ez már eretnekség.
  • Téves döntés az, ha egy részletet törölnek el: például a Nida egy speciális szabályát, a szombati tilalmak közül a hotzaá-t (הוצאה – vivés tilalma), vagy a bálványimádás egy formáját. Ezekben az esetekben fennáll a közösségi áldozat kötelezettsége.

Az előadásban elhangzott példák

  • Rabbi Jehuda és a Bölcsek vitája: ki hozza az áldozatot, a közösség vagy a Bét Din?
  • Rabbi Meir értelmezése: a közösség kisebb része is mentesülhet-e.
  • A bírák beleszámítása az 51%-ba.
  • A közösség definíciója: egész nép vagy törzsek szerinti számítás.
  • A bűnök összeadódása: azonos húsrészek, külön húsrészek, teljesen más bűnök.
  • Két külön Bét Din egymás után hozott döntése.
  • Rabbi Jonatán álláspontja: minden bírónak részt kell vennie → cáfolat.
  • Példák a felelősség megosztására: tíz tanítvány bevonása, tíz sakter felállítása.
  • A téves döntés határa: részleges tilalom eltörlése = téves döntés, teljes tilalom eltörlése = nem téves döntés.

Összegző táblázat

Vélemény Következmény Áldozat típusa Párhuzamos példa
Rabbi Jehuda Az egyén mentesül akkor is, ha a közösség kevesebb mint fele vétkezett a Bét Din téves döntése miatt. nincs áldozat Ha valaki a Bét Din döntésére hagyatkozva megszeg egy tilalmat, akkor sem hoz személyes bűnáldozatot, ha még nem érte el a közösség a 51%-os többséget.
Bölcsek Az egyén köteles saját bűnáldozatot hozni, amíg a közösség nem érte el az 51%-os többséget. korban chatat – קרבן חטאת Ha a közösség kisebb része vétkezett, az egyének nem bújhatnak ki a felelősség alól, hanem személyesen hozzák áldozatukat.
Rabbi Meir (alternatív olvasat) Az egyének mentesülhetnek akkor is, ha kevesebb mint 51% vétkezett. nincs áldozat Ha a Bét Din téves döntésére csak a közösség kisebb része hagyatkozott, az egyének mégis mentesülnek.
Bölcsek (Rabbi Meir vitapartnerei) Az egyének nem mentesülnek, ha nincs meg az 51%. korban chatat – קרבן חטאת Ha a Bét Din téves döntése alapján csak a közösség kisebb része vétkezett, akkor az egyéneknek személyesen kell áldozniuk.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036