Cimkék: Chulin  podcast

Egy húsdarab felismerése erősebb lehet, mint bármilyen ismertetőjel

Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 96. lapján előbb lezárja a basar she-nit’alem min ha-ayin (בשר שנתעלם מן העין), vagyis a szem elől tévesztett hús kérdését: ha nincs konkrét ismertetőjel, de az ember biztosan felismeri a saját húsát vagy akár a saját tekhelet (תכלת) festékét, ez elegendő lehet. A Talmud szerint az ilyen személyes felismerés még erősebb is lehet, mint egy technikai jel. Ezután visszatérünk a gid ha-nasheh (גיד הנשה) tilalmához: mennyire kell kikaparni az ínt, kell-e egy kezayit (כזית) a büntetéshez, és mi történik, ha az ínt a combbal vagy más inakkal együtt főzik meg?

Ismertetőjel vagy egyszerű felismerés?

Az előző lapon a Talmud arról beszélt, hogy egy szem elől tévesztett húsdarabot kétféleképpen lehet újra azonosítani:

• konkrét siman (סימן), ismertetőjel alapján;
• vagy teviut eina (טביעות עינא), vagyis ránézésre történő személyes felismeréssel.

Most ugyanez a kérdés egy másik micvánál jelenik meg. Egy rabbinak elveszett egy adag tekhelet (תכלת), a tzitzithez használt különleges kék festéke. Később talált egy ugyanolyannak látszó csomagot, de nem volt rajta konkrét jel.

Megkérdezték tőle: van rajta valamilyen különleges ismertetőjel? Nem. De biztosan felismered? Igen. Akkor használhatod.

A személyes felismerés erősebb

Rava elmondta, hogy korábban a konkrét ismertetőjelet tartotta erősebb bizonyítéknak, mert elveszett tárgyat is ilyen jel alapján szolgáltatnak vissza.

A különböző történetekből azonban arra jutott, hogy a teviut eina még erősebb.

Bizonyítékként Köves Slomó rabbi két egyszerű példát idézett a Talmudból. Egy vak ember hogyan élhet együtt a feleségével? Nem lát rajta ismertetőjeleket, de hangjáról és egész személyéről felismeri. Ugyanígy éjszaka, sötétben sem konkrét testi jelek alapján ismeri fel az ember a feleségét.

A személyes azonosítás tehát halachikusan komoly bizonyító erő.

Gyilkost sem ismertetőjel alapján végeznek ki

A Talmud még erősebb példát hoz. Ha két tanú azt mondja, hogy a gyilkosnak ilyen és ilyen konkrét ismertetőjelei voltak, önmagában ebből nem lehet valakit halálra ítélni.

Ha viszont a két tanú ránéz az illetőre, és egyértelműen felismeri: „ő volt az”, akkor tanúvallomásuk használható.

Köves Slomó rabbi hétköznapi példával világította meg: ha valakit úgy küldünk el egy emberért, hogy csak leírjuk a külsejét, tévedhet. Ha azonban személyesen ismeri, sokkal valószínűbb, hogy a megfelelő embert hozza.

Mennyire kell kiszedni a gid ha-nashehet?

Az új Misna visszatér a gid ha-nasheh (גיד הנשה) eltávolításához.

Az első vélemény szerint az ínt teljesen ki kell kaparni a combból.

Rabbi Yehudah szerint nem szükséges mélyen belevágni a húsba. Elég eltávolítani azt a részt, amely a hús felszínén hozzáférhető.

Egy történetben Bar Puli Rabbi Yehudah előtt készítette elő a combot, és csak a felszíni ínt szedte ki. Rabbi Yehudah először rászólt, hogy kaparja mélyebben, mire Bar Puli megijedt: ha nem látta volna, tiltott húst etetett volna vele?

Rabbi Yehudah megnyugtatta: amit csinált, legitim véleményt követett.

A magyarázat szerint Rabbi Yehudah saját álláspontja alapján még rabbinikus szinten sem szükséges a mély kikaparás; Rabbi Meir az, aki szigorúbban követeli az eltávolítást.

Mennyi gid elfogyasztásáért jár büntetés?

Ha valaki a gid ha-nasheh egy részét eszi meg, akkor általában legalább egy kezayit (כזית) mennyiség szükséges a malkot (מלקות), korbácsütés büntetéséhez.

De mi történik, ha az egész ín kisebb egy kezayitnál, és valaki az egészet megeszi?

A bölcsek szerint akkor is büntethető, mert egy teljes, önállóan meghatározott tiltott dolgot evett meg. Köves Slomó rabbi ezt a bogár vagy hangya példájához hasonlította: egy egész tiltott teremtménynél nem feltétlenül kell kezayit.

Rabbi Yehudah viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a Tóra „evésről” beszél, és az evés halachikus mértéke kezayit. Ezért szerinte teljes, de kezayitnál kisebb gid elfogyasztásáért nem jár malkot.

Nem kell az egész ínt megenni

A bölcsek és Rabbi Yehudah abban egyetértenek, hogy egy nagyobb gidből nem kell az egészet elfogyasztani. Ha valaki legalább egy kezayitot eszik, már megszegheti a tilalmat.

A vita inkább fordítva merül fel: mi történik egy olyan teljes ínnal, amely önmagában kisebb kezayitnál?

A Talmud a Tóra kifejezéseit elemzi: a kaf ha-yarekh (כף הירך), a comb kanálszerű része arra utalhat, hogy csak az ín meghatározott szakasza számít; más értelmezés szerint a teljes, combon végigfutó ín a tiltott.

A szöveg kétszer is említi a kanálszerű combot, ezért az egyik előfordulásból a madarak kizárását, a másikból az ín pontos kiterjedését lehet tanulni.

Két combból evett

A Misna azt is tanítja: ha valaki mindkét hátsó comb tiltott inából eszik, két büntetés járhat.

Rabbi Yehudah szerint csak egy, mert szerinte csak az egyik, a jobb oldali gid tiltott tórai szinten.

Ez folytatja az előző lapokon tárgyalt vitát arról, hogy Jákob melyik combját érintette meg az angyal.

Comb együtt főzve a tiltott ínnal

A következő Misna új kérdést nyit: mi történik, ha a combot úgy főzik meg, hogy benne maradt a gid ha-nasheh?

Ha az ín olyan mennyiségben van jelen, hogy ízt tudna adni a húsnak, az egész ételt tiltottá teszi.

Mivel a gid saját íze nehezen mérhető, összehasonlítást alkalmazunk: azt kell elképzelni, hogy ugyanekkora mennyiségű hús mennyi más ételt – például zöldséget – ízesítene meg. Ha az arány elegendő az íz átadásához, az egész comb tilossá válik.

Ez a noten ta’am (נותן טעם), ízátadás alapelve.

Tiltott ín más inak között

Ha a gid ha-nasheh más inakkal főtt együtt, először azt kell megnézni, felismerhető-e.

Ha felismeri, kiveszi és kidobja. Ezután már csak azt kell vizsgálni, hogy adott-e annyi ízt a többi ínnak, hogy az egész keveréket tilossá tegye.

Ha nincs elegendő ízátadás, a maradék megengedett.

Ugyanez az alapelv működik minden olyan esetben, amikor egy felismerhető tiltott hús- vagy haldarab kerül megengedett darabok közé: a tiltott darabot eltávolítják, majd az ízátadást kell értékelni.

A mai lap tanulsága

A Chulin 96 kétféle felismerésről szól. Az első emberi: néha egy személyes, összképszerű felismerés többet ér, mint bármilyen mesterséges ismertetőjel. A második halachikus: egy tiltott dolog hatása akkor is tovább élhet, amikor fizikailag már kivették az ételből, mert az íze átkerülhetett a környezetére.

Köves Slomó rabbi előadásából így ugyanaz az elv rajzolódik ki két egészen különböző területen: nem mindig az számít, amit könnyen meg lehet mutatni vagy megmérni. A biztos felismerés erősebb lehet egy jelnél, az íz pedig tovább maradhat jelen, mint maga a tiltott darab.

Elhangzott példák röviden

• Szem elől tévesztett kóser hús felismerése.
• Siman (סימן) és teviut eina (טביעות עינא) összehasonlítása.
• Elveszett tekhelet (תכלת) festék megtalálása.
• Vak ember feleségének felismerése a hangjáról.
• Feleség felismerése sötétben.
• Gyilkos azonosítása konkrét ismertetőjelekkel.
• Gyilkos személyes felismerése két tanú által.
• Küldött megfelelő emberhez irányítása.
• Gid ha-nasheh (גיד הנשה) teljes kikaparása.
• Rabbi Yehudah felszíni eltávolítása.
• Bar Puli combtisztításának esete.
• Rabbi Meir szigorúbb kikaparási követelménye.
• Kezayit (כזית) mint büntetési mennyiség.
• Egész, de kezayitnál kisebb gid elfogyasztása.
• Egész hangya vagy bogár mint párhuzam.
• Malkot (מלקות) a gid elfogyasztásáért.
• Kaf ha-yarekh (כף הירך).
• Madarak kizárása a gid tilalmából.
• Két hátsó comb inából evés.
• Rabbi Yehudah szerint csak a jobb oldali gid tórai.
• Comb együtt főzve a gid ha-nashehhel.
• Noten ta’am (נותן טעם), ízátadás.
• Hús és zöldség összehasonlítása az íz mérésére.
• Tiltott gid más inak között.
• Felismerhető tiltott darab eltávolítása.
• Tiltott hús- vagy haldarab megengedett darabok között.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud