Cimkék: Chulin  podcast

Hollók, húsboltok és babonák: mikor bízhatsz abban, amit a szemed lát?

Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 95. lapján két, látszólag távoli kérdést kapcsol össze: mikor tekinthető kósernek egy húsdarab, amelynek eredetét már nem látjuk biztosan, és mikor válik egy jel vagy esemény babonás jóslattá? A Talmud egy nem zsidó húsboltból vásárolt hús történetével indul, majd eljut a híres basar she-nit’alem min ha-ayin (בשר שנתעלם מן העין), „szem elől tévesztett hús” szabályához. Innen pedig már csak egy lépés a komp, amely éppen időben érkezik, a véletlenszerűen felütött könyv vagy egy gyerek által idézett bibliai mondat: ezek jelzések, vagy tiltott jóslások?

Tréfli hús a nem zsidó kereskedőnél

A Talmud folytatja az előző lap hús­kereskedelmi kérdését. Olyan városról van szó, ahol a hentesek többsége zsidó, ezért még egy nem zsidó húskereskedő is jellemzően kóser forrásból szerzi be az áruját.

Ennek feltétele azonban, hogy ha egy levágott állatról kiderül, hogy tereifah (טרפה), azt kihirdessék. Így mindenki tudja: azon a napon nem szabad automatikusan megbízni a nem zsidó kereskedő húsában.

A Talmud egy történetet idéz. Egy hentes azt mondta haragosának: ha kibékültünk volna, adtam volna neked tegnapi, hízott marhám legjobb húsából. A másik azt felelte: már ettem belőle, mert a nem zsidó kereskedőtől vettem. A hentes erre azt állította: két marhát vágott, és éppen a tréfli hús került a kereskedőhöz.

Felmerül: egyetlen ilyen eset miatt meg kellene tiltani az összes nem zsidó húsboltot?

A Talmud egyik változata szerint az illető csak hazudott, hogy fájdalmat okozzon a másiknak. Ha azonban tényleges bizonyíték lenne arra, hogy be nem jelentett tréfli hús került a piacra, az már valóban indokolhatná a tiltást.

Szem elől tévesztett hús

Innen jutunk Rav híres szabályához:

basar she-nit’alem min ha-ayin (בשר שנתעלם מן העין) – hús, amelyet szem elől tévesztettek.

Rav szerint az ilyen hús nem fogyasztható. Az aggodalom: amíg senki nem figyelte, valamilyen állat – a Talmud példájában holló – elvihette a kóser húst, és más, tréfli húst hozhatott helyette.

Ez szigorú álláspont. Nem azt mondjuk, hogy biztosan kicserélődött, hanem hogy a megszakadt felügyelet miatt már nem tudjuk teljes biztonsággal azonosítani.

Kilenc kóser bolt és egy tréfli

A Talmud felidézi a híres esetet: tíz húsbolt van, kilenc kóser és egy tréfli.

Ha valaki bement valamelyik boltba, vásárolt húst, majd elfelejtette, melyik üzletben járt, a hús tilos. A kétség ugyanis ott keletkezett, ahol a tiltott és megengedett források fizikailag jelen vannak.

Ha viszont egy húsdarabot már az utcán találunk, akkor a többséget követjük: mivel kilenc bolt kóser, a talált hús is kóser forrásból származónak tekinthető.

Rav szem elől tévesztett húsra vonatkozó szabálya azonban ezt tovább szigorítaná. A Talmud ezért több helyen úgy magyarázza a megengedett talált húst, hogy valaki látta, amint leesik, és végig rajta tartotta a szemét.

Fogyasztható-e, vagy csak tiszta?

Egy másik forrás Jeruzsálemen kívül talált húsról beszél. Ha a darabolás módja szabályos hentesmunkára utal, kóser eredetre következtetünk; ha inkább tetem feldarabolására, akkor nem.

Rav szerint ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a talált hús meg is ehető. A darabolás csak a tum’ah (טומאה), tisztátalanság szempontjából döntő.

Vagyis egy szem elől tévesztett hús Rav szerint lehet olyan, amelyet nem eszünk meg, de mégsem kezelünk neveilah (נבלה), állattetem tisztátalanságával.

A folyó két állatfeje

Rav véleményét egy történetből vezetik le. Valaki egy állatfejet mosott a folyóban, az kicsúszott a kezéből. Amikor kosárral kihalászta, két állatfej került elő.

Rav mindkettőt megtiltotta.

A Talmud ebből arra következtet, hogy Rav attól tartott: a második fej ismeretlen, akár tréfli forrásból is érkezhetett. Még akkor sem hagyatkozott automatikusan a kóser többségre, ha a környéken az volt jellemző.

Ugyanakkor mivel Rav ezt az elvet nem egyértelmű szabályként mondta, hanem egy történetből következtetünk rá, felmerül, hogy ott speciális körülmények miatt volt szigorúbb.

Hogyan evett akkor Rav húst?

Ha Rav ennyire szigorú volt, hogyan fogyasztott egyáltalán húst?

Két lehetőség:

• folyamatosan szemmel tartották;
• vagy volt rajta siman (סימן), felismerhető ismertetőjel.

A Talmud példája szerint a húst akár különleges formára is vághatták – például háromszög alakúra –, hogy biztosan azonosítható legyen.

A felismerhetőség önmagában is fontos: nem feltétlenül kell mesterséges jel, ha az ember saját húsdarabját biztosan felismeri.

Rav a vejénél és a felügyelet megszakadása

Rav egyszer vejéhez érkezett. Ahogy a házhoz közeledett, meglátta a levágott, felakasztott állatokat.

Amikor bekopogott, mindenki az ajtóhoz rohant, még azok is, akik a hús mellett dolgoztak. Rav azonban végig rajta tartotta a szemét az állatokon.

Ezután megjegyezte: ha magukra hagyta volna a helyzetet, könnyen lehetett volna probléma, mert a többiek levették szemüket a húsról.

Ő maga azonban végül mégsem evett belőle.

Babona volt a gyorsan érkező komp?

Miért nem evett?

Az egyik magyarázat szerint Rav korábban azt mondta: mivel a komp éppen akkor érkezett, amikor odaért, ez jó jel, biztosan sikeres napja lesz.

Felmerült, hogy ez nichush (ניחוש), tiltott babonás jóslás.

A Talmud azonban pontosít: Rav maga azt tanította, hogy a súlyos tiltott jóslás olyan, mint Ábrahám szolgája, Eliezer vagy Saul fiának története, amikor az ember egy konkrét cselekedetét teszi függővé egy előre meghatározott jeltől.

Rav nem mondta, hogy csak akkor tesz valamit, ha a komp megérkezik; csak jó jelnek tekintette az eseményt.

Ezért a Talmud egy másik magyarázatot ad: Rav azért nem evett, mert az étkezés nem volt seudat mitzvah (סעודת מצוה), micvához kapcsolódó lakoma.

Jelek, amelyeket a rabbik mégis figyeltek

A Talmud több olyan gyakorlatot említ, amelyet a rabbik jelzésként használtak, de nem feltétlenül tiltott jóslásként.

• Rav figyelte, hogy időben érkezik-e a komp.
• Shmuel kinyitott egy könyvet, és az elé kerülő mondatból vont le útmutatást.
• Rabbi Yochanan egy gyereket kérdezett meg, mit tanult aznap, és a válaszban jelzést látott.

A különbség az, hogy ezek nem feltétlenül kötelező erejű jóslatok voltak, hanem olyan jelek, amelyek alapján az ember óvatosabbá válhatott.

Shmuel „halála”, amely nem történt meg

Rabbi Yochanan Babilóniába készült, hogy találkozzon Shmuellel.

Shmuel előzőleg egy hatvan évre kiszámított naptárt küldött neki, majd tizenhárom teverakománynyi, tréfli állatokkal kapcsolatos halachikus kérdést. Rabbi Yochanan ebből felismerte, hogy valóban nagy tudós él Babilóniában, és el akart indulni hozzá.

Indulás előtt azonban megkérdezett egy gyereket, mit tanult aznap. A gyerek Sámuel próféta haláláról idézett verset.

Rabbi Yochanan ezt jelnek vette, hogy Shmuel meghalt, és nem indult el. Shmuel valójában még élt, de a Talmud szerint az esemény úgy alakult, hogy Rabbi Yochanan ne vállalja fölöslegesen a hosszú utat.

Háromszori ismétlődés már chazakah

A Talmud azt is mondja: új ház, gyermek születése vagy házasság után az ember figyelheti, hogyan alakulnak az első ügyei. Ha jól sikerülnek, bizakodhat, ha rosszul, legyen óvatos.

Rabbi Elazar szerint ehhez három ismétlődés szükséges. Háromszori esemény már chazakah (חזקה), kialakult minta.

Jákob példája: József eltűnt, Simon is hiányzott, és amikor Benjamint is el akarták vinni, Jákob már attól tartott, hogy egy harmadik veszteség végzetes mintát erősít meg.

Milyen jel elég a hús felismeréséhez?

A lap végén a Talmud visszatér a húshoz.

Felmerül, hogy egy láncra vagy madzagra felfűzött hús önmagában megfelelő ismertetőjel-e. A válasz szerint igen: az elrendezés is lehet siman (סימן).

Más esetekben nem volt különleges jel, de a tulajdonos biztosan felismerte a húsdarabot. Ez is elegendő lehetett.

Köves Slomó rabbi két történetet említett: elveszett húsdarabok gazdái nem tudtak konkrét jelet mondani, de azt állították, hogy biztosan felismerik a sajátjukat. A rabbik ezt elfogadták.

Hollók Erev Jom Kippurkor

Rav Kahana Erev Jom Kippurkor olyan helyre érkezett, ahol hollók veséket és tüdődarabokat dobáltak az utcára.

Mégis megengedő volt. Miért?

Mert Jom Kippur előtti napon a zsidók sok húst fogyasztottak, ezért az adott környezetben a rendelkezésre álló hús túlnyomó része kóser volt. Ha a hollók valahonnan hozták a darabokat, nagy valószínűséggel ebből a kóser többségből származtak.

Ez jól mutatja, hogy a szem elől tévesztett hús szabálya sem vákuumban működik: a konkrét környezet és a valószínűségek is számítanak.

A mai lap tanulsága

A Chulin 95 egyik központi kérdése az azonosíthatóság. Egy húsdarab lehet fizikailag ugyanaz, de ha megszakadt a felügyelet, elveszett a bizonyosság. Egy jel, egy különleges vágás vagy akár személyes felismerés azonban visszaadhatja ezt a kapcsolatot.

Köves Slomó rabbi előadásában a lap másik nagy témája a jel és a babona közötti határ. Nem minden eseményből levont következtetés tiltott nichush (ניחוש). A probléma akkor kezdődik, amikor az ember cselekvését egy önkényes jelhez köti, mintha az meghatározná a jövőt. Egy ismétlődő minta vagy figyelmeztető jel viszont lehet indok arra, hogy óvatosabb legyen.

Elhangzott példák röviden

• Tréfli hús eladása nem zsidó húskereskedőnek.
• Hentes és haragosa története a hízott marhahússal.
• Nem zsidó húsboltok esetleges betiltása.
• Basar she-nit’alem min ha-ayin (בשר שנתעלם מן העין).
• Holló kóser és tréfli hús közötti lehetséges cseréje.
• Kilenc kóser húsbolt és egy tréfli.
• Utcán talált hús és a többségi szabály.
• Nyers és főtt hús eltérő vizsgálata.
• Talált hús tisztátalansági státusza.
• Folyóba esett állatfej helyett két fej kerül elő.
• Hús folyamatos szemmel tartása.
• Háromszög alakú vágás mint siman (סימן).
• Rav vejénél felakasztott húsok.
• Pontosan érkező komp mint jó jel.
• Nichush (ניחוש), babonás jóslás.
• Eliezer jele Rivka kiválasztásánál.
• Saul háborús jele.
• Seudat mitzvah (סעודת מצוה).
• Shmuel könyvet nyit útmutatásért.
• Gyerektől hallott bibliai mondat.
• Shmuel hatvanéves naptára.
• Tizenhárom teverakománynyi halachikus kérdés.
• Rabbi Yochanan téves következtetése Shmuel halálára.
• Új ház, gyermek és házasság utáni első sikerek vagy kudarcok.
• Három esemény után kialakuló chazakah (חזקה).
• József, Simon és Benjamin példája.
• Láncra felfűzött hús mint ismertetőjel.
• Saját hús felismerése külön jel nélkül.
• Hollók veséket és tüdőket dobálnak Erev Jom Kippurkor.
• A Jom Kippur előtti sok kóser hús miatt követhető többség.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud