Cimkék: Chulin  podcast

Ki tartja életben Izraelt: a vezetők, a tudósok vagy az „egyszerű levelek”?

Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 92. lapján Jákob és az angyal küzdelmének lezárásától a zsidó nép belső szerkezetéig jut el. A Hóseás próféta által leírt viadalban az angyal sírva kéri Jákobot, hogy engedje el, mert elérkezett éneklésének ideje. Innen a Talmud a szőlőtő képére tér át: a vesszők lehetnek vezetők, az érett fürtök tóratudósok, a levelek pedig az egyszerű emberek, akik nélkül a legértékesebb gyümölcs sem maradhatna meg. A lap második fele visszatér a gid ha-nasheh (גיד הנשה) részleteihez: miért nem vonatkozik madárra, melyik zsiradékot kell eltávolítani, és valójában maga a kemény főideg vagy a belőle ágazó rostok jelentik-e a tórai tilalmat?

Ki győzött, és ki könyörgött?

Hóseás próféta Jákobról azt mondja: angyallal küzdött és győzött, sírt és könyörgött neki. Önmagában a versből nem egyértelmű, ki győzött, és ki könyörgött a másiknak.

A Talmud a Tóra történetéből tisztázza: Jákob győzött, mert az angyal ezt mondta neki:

ki sarita im Elohim ve-im anashim va-tuchal (כי שרית עם אלהים ועם אנשים ותוכל) – küzdöttél angyalokkal és emberekkel, és győztél.

Az is az angyal volt, aki könyörgött Jákobnak, hiszen ő kérte:

shalcheni ki alah ha-shachar (שלחני כי עלה השחר) – engedj el, mert feljött a hajnal.

Két vezető a száműzetés két központjában

A többes számú „angyalokkal és emberekkel” megfogalmazásból a Talmud azt tanulja, hogy Jákob utódainak kétféle vezetője lesz:

• a babilóniai diaszpóra feje, reish galuta (ריש גלותא);
• az Izrael földjén élő közösség vezetője, a nasi (נשיא).

Az angyal ezzel egyúttal azt is jelezte, hogy Izrael népének történetében száműzetés következik, és a vezetés két földrajzi központ között oszlik majd meg.

A pohárnok szőlőtője és a három vezető

A fáraó pohárnokának álmában a szőlőtőn három vessző, sarigim (שריגים) volt. A Talmud ezt úgy is olvassa: három büszke vagy kiemelkedő vezető.

Minden nemzedékben három meghatározó vezető van. Előfordul, hogy közülük kettő Babilóniában és egy Izraelben él, máskor fordítva. Amikor ezt a tanítást a tanházban elmondták, a jelenlévők két babilóniai tekintélyre néztek, bennük látva nemzedékük vezetőit.

Más magyarázat szerint a három vessző három égi fejedelmet jelent, akik minden nemzedékben Izrael mellett érvelnek.

Egyetlen vers számos történelmi olvasata

Rabbi Eliezer szerint a pohárnok álmának szőlőtője a világot jelképezi:

• a három vessző Ábrahám, Izsák és Jákob;
• a rügyezés az ősanyák;
• az érett fürtök a tizenkét törzs.

Rabbi Yehoshua azonban azt kérdezi: miért mutatna az álom már megtörtént eseményeket? Szerinte:

• a szőlőtő a Tóra;
• a vesszők Mózes, Áron és Mirjám;
• a virágzás a Sanhedrin (סנהדרין);
• a fürtök az egyes nemzedékek igaz emberei.

Rabbi Elazar HaModa’i szerint a szőlőtő Jeruzsálem, a három vessző pedig a Szentély, a király és a főpap. Más vélemény a pusztai kútban, felhőoszlopban és mannában látja a három vesszőt.

A szőlőtő mint Izrael története

Rabbi Yehoshua ben Levi szerint a szőlőtő maga Izrael népe, amelyet Isten Egyiptomból hozott ki. A három vessző a három zarándokünnep:

• Pesach;
• Shavuot;
• Sukkot.

A rügyezés Izrael egyiptomi megsokasodását, a virágzás a megváltás közeledtét, az érett fürtök pedig Egyiptom büntetését jelentik.

A pohárnok álmában szereplő három pohár Egyiptom három történelmi büntetésére utal:

• a tíz csapásra Mózes idejében;
• Nebukadneccar későbbi Egyiptom elleni hadjáratára;
• a messiási korban bekövetkező végső ítéletre.

A szőlőtő minden része szükséges

Reish Lakish a zsidó népet szőlőtőhöz hasonlítja:

• a vesszők a vagyonos támogatók;
• a fürtök a tóratudósok;
• a levelek az egyszerű emberek;
• a kisebb hajtások azok, akiknek látszólag nincs különleges érdemük.

Izraelből azt üzenték: a fürtök imádkozzanak a levelekért, mert levelek nélkül a fürtök sem maradnak fenn.

A kép arra tanít, hogy a tóratudósok, a közösségi támogatók és az egyszerű emberek kölcsönösen függenek egymástól. Aki kívülről kevésbé értékesnek látszik, lehet, hogy éppen ő védi és tartja életben a közösség legértékesebb gyümölcsét.

Negyvenöt igaz ember tartja fenn a világot

A prófétai versben szereplő egy chomer (חומר) és fél chomer árpa együtt negyvenöt se’ah (סאה). A Talmud ezt negyvenöt igaz emberre értelmezi, akiknek érdemében a világ fennmarad.

Közülük harminc Izrael földjén, tizenöt pedig Babilóniában található. A babilóniai tizenöt közül többen egy meghatározott zsinagóga felső szobája közelében éltek.

Egy másik értelmezés szerint harminc igaz ember él a nem zsidó népek között, és az ő érdemük védi ezeket a nemzeteket.

Harminc vállalt micvából csak három

Ula szerint a harminc ezüst nem igaz embereket, hanem harminc olyan micvát jelöl, amelyet Noé leszármazottai vállaltak magukra. Ezek közül azonban mindössze háromhoz ragaszkodnak.

Az előadásban említett három példa:

• nem kötnek hivatalos házassági szerződést két férfi között;
• bár előfordul emberhús fogyasztása, hentesüzletben nem árusítják;
• tiszteletben tartják a Tórát.

A Talmud itt nem teljes erkölcsi rendszert ír le, hanem azt hangsúlyozza, milyen kevés maradt meg a korábbi vállalásokból.

Miért nincs gid ha-nasheh a madárnál?

A Misna szerint a gid ha-nasheh (גיד הנשה) tilalma nem vonatkozik a madarakra. A Tóra a comb kanálszerű részéről, kaf ha-yarekh (כף הירך) beszél. A négylábú állatnál az ín körül kerek, kanálszerű hús található, a madárnál azonban nincs ugyanilyen anatómiai forma.

Felmerül: mi történik egy rendellenes állattal, amelynek nincs kanálszerű combja, vagy egy olyan madárral, amelynek mégis van? A Talmud ezt eldöntetlen kérdésként hagyja.

A magzat ínja és faggyúja

A Misna első véleménye szerint a gid ha-nasheh tilalma az anyaméhben lévő, teljesen kifejlett magzatra is vonatkozik. Rabbi Yehudah szerint nem.

Ez összefügg a ben pekuah (בן פקועה) státuszával. Rabbi Meir szerint a levágott anyaállatban talált kifejlett magzat önálló állat, ezért külön shechitah szükséges hozzá, gidje és tiltott faggyúja pedig tilos.

Rabbi Yehudah szerint a magzat az anya része, ezért az anya vágása megengedi, és a gid, illetve a chelev (חלב) tilalma sem vonatkozik rá ugyanúgy.

Az ín körüli zsiradék

Felmerül, hogy Rabbi Meir és Rabbi Yehudah talán egyetértenek az ín körüli zsiradék megengedettségében. Ez azonban csak tórai szinten igaz.

Rabbi Meir szerint a gidet úgy kell eltávolítani, hogy az ember körülötte teljesen kikaparja a zsiradékot. Rabbi Yehudah szerint elég a hús felszínével egy szintben kivágni, nem szükséges mélyen belevágni a combba.

A brájta mégis azt mondja: az ín körüli zsiradékot a Tóra megengedi, de Izrael szent népe magára vállalta, hogy nem eszik belőle. Vagyis Rabbi Meir szigorúsága is rabbinikus, nem tórai.

Mi a valódi tiltott rész?

Rav szerint nem maga a kemény, ehetetlen főideg a tilalom tárgya, hanem azok a vékony, ínszerű rostok, amelyek a gidből ágaznak ki és a húsban futnak. Ezek ehetőbbek, ezért fogyasztási tilalom kapcsolódhat hozzájuk.

Ula ezzel szemben azt mondja: még ha a főideg olyan kemény is, mint egy fadarab, a Tóra kifejezetten azt tiltotta meg. Ezért maga a gid a tilalom tárgya, és elfogyasztásáért büntetés jár.

Rav Sheshet Ula logikáját tartja erősebbnek. A tiltott faggyúban futó erek ugyan tilosak lehetnek, de elfogyasztásukért nincs ugyanaz a büntetés, mert a Tóra a faggyút tiltotta, nem az ereket. Ugyanígy, ha a Tóra a gid ha-nashehet nevezte meg, akkor a főideg a tórai tilalom tárgya, nem a belőle kiágazó apró rostok.

A mai lap tanulsága

A Chulin 92 egymás mellé helyezi a közösségi élet és a testi anatómia részleteit. A szőlőtő példázatában minden elemnek szerepe van: vezetőnek, tudósnak, támogatónak és egyszerű embernek. A gid ha-nasheh esetében pedig minden szövetet külön kell azonosítani: főideget, mellékrostot és körülötte lévő zsiradékot.

Köves Slomó rabbi előadásából a közös alapelv így fogalmazható meg: egy rendszer valódi működését nem lehet pusztán a leglátványosabb részek alapján megérteni. A szőlőfürt levelek nélkül elpusztul, a gid tilalma pedig nem tisztázható anélkül, hogy pontosan megkülönböztetnénk az ínt, a rostokat és a zsiradékot.

Elhangzott példák röviden

• Jákob győzelme az angyal felett.
• Az angyal sír és könyörög Jákobnak.
• Shalcheni ki alah ha-shachar (שלחני כי עלה השחר).
• Babilóniai reish galuta (ריש גלותא).
• Izraeli nasi (נשיא).
• A fáraó pohárnokának három szőlővesszője.
• Három vezető minden nemzedékben.
• Három Izrael mellett érvelő angyal.
• Szőlőtő mint világ.
• Ábrahám, Izsák és Jákob.
• Ősanyák és tizenkét törzs.
• Szőlőtő mint Tóra.
• Mózes, Áron és Mirjám.
• Sanhedrin és nemzedékenkénti igazak.
• Jeruzsálem, Szentély, király és főpap.
• Kút, felhőoszlop és manna.
• Három zarándokünnep.
• Izrael megsokasodása Egyiptomban.
• Egyiptom három büntetési pohara.
• Szőlővesszők mint közösségi támogatók.
• Fürtök mint tóratudósok.
• Levelek mint egyszerű emberek.
• A fürtök imádkozzanak a levelekért.
• Negyvenöt igaz ember.
• Harminc Izraelben, tizenöt Babilóniában.
• Harminc igaz ember a nemzetek között.
• Noé fiainak harminc vállalt micvája.
• Gid ha-nasheh (גיד הנשה) madárnál.
• Kaf ha-yarekh (כף הירך), kanálszerű comb.
• Rendellenes combú állat vagy madár kérdése.
• Magzati gid ha-nasheh.
• Ben pekuah (בן פקועה).
• Magzati chelev (חלב).
• Gid körüli zsiradék kikaparása.
• Izrael önkéntes szigorítása.
• Kemény főideg és vékony mellékrostok.
• Ula szerint maga a főideg a tórai tilalom tárgya.
• Tiltott faggyúban futó erek párhuzama.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud