Cimkék: Chulin  podcast

Melyik ín tilos — és miért fontosabb Jákob pora az angyalok énekénél?

Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 91. lapján a gid ha-nasheh (גיד הנשה) tilalmának egyik alapvető vitáját tisztázza: mindkét hátsó comb ina tiltott, vagy csak az egyik? Rabbi Yehudah szerint csak egy, és a Talmud hosszasan vizsgálja, vajon biztosan tudta-e, hogy a jobb oldali az, vagy csupán valószínűnek tartotta. A halachikus elemzésből fokozatosan Jákob angyallal vívott küzdelméhez jutunk: a felcsapó por a dicsőség trónjáig ért, a hátrahagyott apró edényekért visszatérő Jákob pedig azt tanítja, hogy az igaz ember azért becsüli meg vagyonát, mert nem nyúl máséhoz. A lap végén az is kiderül, hogy Izrael éneke még az angyalok dicsőítésénél is kedvesebb Isten előtt.

Rabbi Yehudah csak az egyik ínt tiltja

A Misna szerint a gid ha-nasheh (גיד הנשה) tilalma a jobb és a bal hátsó combra egyaránt vonatkozik. Ez egyértelműen nem Rabbi Yehudah véleménye, mert szerinte csak az egyik oldali ín tórailag tiltott.

Rabbi Yehudah azt is mondja, hogy „a logika azt diktálja”, hogy a jobb oldali ínról van szó. A Talmud azonban megkérdezi: mit jelent ez?

Két lehetőség van:

• Rabbi Yehudah biztosan tudta, hogy a jobb oldali ín tiltott, és ezt tórai levezetéssel állította;
• nem tudta teljes bizonyossággal, melyik oldalról van szó, csak emberi logika alapján tartotta valószínűbbnek a jobbat.

A lap első fele ezt a kérdést próbálja eldönteni.

A pészahi áldozat megmaradt inai

A Talmud a Pesachim traktátus egyik Misnájából próbál bizonyítani. A pészahi áldozat megmaradt részeit niszán 16-án el kell égetni. A felsorolásban csontok, inak és maradék hús szerepelnek.

Milyen inakról van szó?

Ha közönséges, ehető inakról, meg kellett volna enni őket. Ha nem ették meg, egyszerű maradék húsnak számítanak.

Ha viszont kemény, ehetetlen nyaki inakról, akkor nem húsok, ezért elégetni sem kellene őket.

Rav Chisda szerint a Misna a két gid ha-nashehről beszél Rabbi Yehudah véleménye alapján. Ha Rabbi Yehudah bizonytalan volt, melyik a tiltott, egyiket sem lehetett megenni. Ugyanakkor az egyik biztosan megengedett húsrész lett volna, ezért mindkettőt a megmaradt áldozati részekkel együtt el kellett égetni.

Ez arra utalhatna, hogy Rabbi Yehudah nem tudta biztosan, melyik ín tiltott.

Más magyarázatok: összekeveredés és rabbinikus tilalom

A Talmud azonban elutasítja a bizonyíték erejét.

Lehet, hogy Rabbi Yehudah pontosan tudta, melyik ín tiltott, csak a két oldal összekeveredett. Ezért nem tudták, melyiket szabad megenni, és mindkettőt elégették.

Rav Ashi szerint talán nem is magukról az inakról van szó, hanem a körülöttük lévő faggyúról. Ez tórai szinten megengedett, de Izrael népe önként tartózkodott tőle. Mivel ez csak vállalt szigorítás, a faggyú továbbra is ételnek számít, ezért a pészahi áldozat megmaradt részeként elégetendő.

Ravina pedig egy másik különbséget hoz: van belső és külső ín. A csonthoz közel futó belső ín tórailag tiltott, a húshoz közelebb lévő külső csak rabbinikus tilalom alatt áll. A Misna akár erről a külső ínról is beszélhet.

Így a pészahi áldozat maradékából még nem lehet eldönteni Rabbi Yehudah bizonyosságát.

Két ínból evett, mégis csak egy büntetés

A következő bizonyíték egy olyan Misnából származik, amely szerint ha valaki mindkét comb inából eszik egy-egy kezayit (כזית) mennyiséget, az első vélemény szerint két adag malkot (מלקות) jár neki. Rabbi Yehudah szerint csak egy.

Ez elsőre azt bizonyítja, hogy Rabbi Yehudah tudta, melyik a tiltott. Ha bizonytalan lett volna, akkor egyik evésnél sem lehetett volna biztosan figyelmeztetni az illetőt, márpedig Rabbi Yehudah másutt úgy tartja: a hasra’at safek (התראת ספק), kétes figyelmeztetés nem érvényes figyelmeztetés.

A példaként idézett esetben valakinek két lehetséges apja van. Ha mindkettőt egyszerre üti meg, biztos, hogy apját is megütötte, ezért büntethető. Ha külön-külön üti meg őket, egyik figyelmeztetés sem biztos, mert nem tudjuk, hogy éppen az apját üti-e.

Ez alapján, ha Rabbi Yehudah bizonytalan lett volna a jobb és bal ín között, botütést sem szabhatott volna ki.

Rabbi Yehudah és a kétes figyelmeztetés

A Talmud ezt is megpróbálja megkerülni. Lehet, hogy az adott Misna olyan hagyományt követ, amely szerint Rabbi Yehudah igenis elfogadta a kétes figyelmeztetést.

Erre a notar (נותר), az áldozati hús reggelig való meghagyásának tilalma szolgál példával. Rabbi Yehudah szerint azért nem jár botütés a notarért, mert a tilalom után cselekvő parancs következik: a maradékot el kell égetni. Ez lav ha-nitak la-aseh (לאו הניתק לעשה), pozitív paranccsal helyrehozható tilalom.

Ebből úgy tűnik: ha nem volna az elégetés parancsa, Rabbi Yehudah botütést adna, pedig a figyelmeztetés szükségképpen kétes. Hajnal előtt még nem bizonyos, hogy az illető valóban meghagyja-e az ételt.

Ez arra utalhat, hogy Rabbi Yehudah bizonyos esetekben mégis figyelmeztetésnek tekinti a hasra’at safeket.

A döntő bizonyíték: két állat jobb combja

Egy brájta azonban végül egyértelmű bizonyítékot hoz. Ha valaki két külön állat azonos oldali combjának inából eszik, az első vélemény szerint két adag botütést kap, Rabbi Yehudah szerint csak egyet.

Itt már világos, hogy ugyanarról az oldalról van szó mindkét állatnál. Rabbi Yehudah tehát biztosan tudta, melyik oldali ín tiltott.

Miért csak egy botütés jár két állat után?

Mert az illető egyik ínból sem evett külön egy teljes kezayitot. A két állatból elfogyasztott mennyiség együtt tett ki egy kezayitot. Az első vélemény szerint kisebb mennyiség után is létrejöhet a büntetés, Rabbi Yehudah szerint viszont csak teljes kezayit után. Ezért nála egyetlen büntetés jár.

Miért éppen a jobb oldal?

Rabbi Yehudah a Tóra kifejezéséből tanulja:

kaf ha-yarekh (כף הירך) — a comb kanálszerű része.

A ha-yarekh, „a comb” szerinte a különlegesebb, erősebb combra utal, vagyis a jobb oldalira.

A bölcsek viszont máshogy értelmezik a hangsúlyt. Szerintük a vers nem a jobb és bal comb között választ, hanem a két ín közül jelöli ki a tórailag tiltottat: azt a belső ínt, amely végigfut a csont mellett. A külső ín csak rabbinikus szinten tiltott.

Hogyan érintette meg az angyal Jákob jobb combját?

Rabbi Yehudah álláspontját a Jákob és az angyal közötti küzdelem képe is támogatja.

Rabbi Yehoshua ben Levi szerint úgy birkóztak, mint két ember, akik szemből átölelik egymást. Ebben a helyzetben az angyal Jákob jobb combját érte el.

A magyarázat szerint Jákob pogánynak látta ellenfelét. Ha valaki veszélyes pogánnyal megy együtt, annak bal oldalán haladjon, hogy saját bal keze közel legyen a másik jobb kezéhez, és támadás esetén le tudja fogni. Ebben a helyzetben az ellenfél Jákob jobb combjához került közel.

Egy másik vélemény szerint Jákob tóratudósnak látta az angyalt, ezért annak bal oldalán haladt. Ez is a jobb comb sérüléséhez vezethetett.

A bölcsek szerint azonban az angyal hátulról támadta meg Jákobot, és mindkét combját megütötte. Ezért mindkét gid tiltott.

A por a dicsőség trónjáig emelkedett

A bölcsek a birkózásra használt szóban a avak (אבק), por kifejezést hallják ki.

A tanítás szerint Jákob és az angyal küzdelme során olyan por szállt fel, amely egészen a kise ha-kavod (כסא הכבוד), az isteni dicsőség trónjáig ért.

Ez nem fizikai meteorológiai állítás, hanem a küzdelem kozmikus jelentőségét fejezi ki. Jákob nem egyszerűen egy támadóval harcolt: Izrael egész későbbi sorsáért vívott szellemi küzdelmet.

Miért nevezik gid ha-nashehnek?

A nasheh (נשה) szó elmozdulást, helyének elhagyását jelenti. Az ín kimozdult, felhúzódott természetes helyéről.

A Talmud egy másik bibliai szóhasználattal kapcsolja össze: „erejük elhagyta őket”. Ugyanaz a gyök fejezi ki, hogy valami elveszti eredeti helyzetét vagy erejét.

Ézsaiás mondata — Isten igét küldött Jákobnak, és az Izraelre hullott — midrásosan a gid ha-nashehre utal: a Jákobbal történt esemény tilalomként az egész Izraelre kiterjedt.

József konyhájában is eltávolították az ínt

Amikor József fogadta testvéreit, azt mondta háza gondnokának: vigye be a férfiakat, vágjon állatot, és készítse el az ételt.

A Talmud így magyarázza:

• „vágj” — tedd szabaddá az állat nyakának helyét, hogy a testvérek lássák a szabályos shechitah-t;
• „készítsd el” — távolítsd el előttük a gid ha-nasheht.

József azt akarta, hogy testvérei biztosak legyenek az étel kóserságában.

Ez a tanítás ahhoz a véleményhez illik, amely szerint a gid tilalma már a tóraadás előtt, Noé fiainak idején is érvényben volt.

Miért maradt Jákob egyedül?

A Tóra szerint Jákob egyedül maradt a folyó túloldalán, és ekkor támadta meg az angyal.

Rabbi Elazar szerint Jákob néhány apró edényért, pachim ketanim (פכים קטנים) tért vissza.

A Talmud ebből azt tanítja: az igazak vagyona kedvesebb számukra, mint saját testük. Nem azért, mert kapzsik, hanem mert nem nyújtják ki kezüket más tulajdonára. Amit tisztességesen megszereztek, azt ezért nagy becsben tartják.

Tóratudós ne induljon egyedül éjszaka

Jákob történetéből több rabbi azt tanulja, hogy tóratudós ne induljon egyedül éjszakai útra.

Az egyik ezt Jákob éjszakai megtámadásából vezeti le.

Más Rút könyvéből: Boáz nem éjszaka indult haza, hanem ott maradt szolgáival.

Egy harmadik Ábrahámból: Izsák megkötözéséhez korán reggel kelt, és nem éjszaka indult útnak.

Mások József elküldéséből tanulják: Jákob azt mondta, menjen és „nézze meg” testvéreit, ami nappali útra utal.

Rava pedig abból, hogy Jákob számára felkelt a nap: egész éjjel a helyén maradt, és csak világosban folytatta útját.

A nap, amely Jákobért nyugodott le és kelt fel

A Tóra úgy fogalmaz: „felkelt számára a nap”. Vajon csak Jákobnak kelt fel?

A midrás szerint igen, különleges értelemben. Korábban, amikor Jákob elindult Beér-Sevából Haránba, elhaladt az ősatyák imádkozóhelye mellett. Amikor ezt felismerte, vissza akart térni, és a föld csodás módon összehúzódott alatta.

Miután megérkezett a szent helyre, Isten azt mondta: igaz ember érkezik szállásomra, és ne maradjon itt éjszakára? Ezért a nap idő előtt lenyugodott.

A küzdelem után pedig ugyanez a nap idő előtt felkelt számára, mintegy helyreállítva a korábbi időeltolódást, és gyógyító fényt hozva sérült csípőjére.

A kövek egyetlen kővé váltak

Jákob először több követ vett, és a feje köré helyezte őket. Később a Tóra már egyetlen kőről beszél.

A midrás szerint a kövek vitatkozni kezdtek, melyikükön nyugodjon az igaz ember feje. Isten ezért egyetlen kővé egyesítette őket.

A kép azt tanítja: ami az igaz ember közelségéért verseng, végül egységben találhatja meg helyét.

Mekkora volt Jákob létrája?

Jákob álmában angyalok mentek fel és le a létrán. A többes szám alapján legalább ketten mentek fel és ketten jöttek le, vagyis négy angyalnak kellett egyszerre elférnie rajta.

Dániel látomásában egy angyal teste olyan, mint Tarshish (תרשיש). A midrás Tarshish méretét kétezer parsah (פרסה) távolsággal azonosítja.

Négy ilyen angyal számára a létra nyolcezer parsah széles lett volna. Köves Slomó rabbi számítása szerint, ha egy parsah körülbelül négy kilométer, ez mintegy harminckétezer kilométeres kép.

Ez természetesen aggadikus nagyságrend: a látomás kozmikus jellegét fejezi ki.

Jákob képmása fent és lent

Az angyalok felmentek, és megnézték Jákob égi képmását, amely a dicsőség trónjába volt vésve. Ezután lejöttek, és összehasonlították azzal a Jákobbal, aki lent feküdt.

Féltékenységükben veszélyeztetni akarták az életét. Ekkor mondja a Tóra:

ve-hineh Hashem nitzav alav (והנה ה׳ נצב עליו) — az Örökkévaló ott állt fölötte.

Reish Lakish szerint, ha a Tóra nem írná, ember nem merne ilyen képet használni: Isten úgy állt Jákob fölött, mint aki gyermeke fölé hajol, hogy megvédje.

Izrael földje Jákob alatt

Isten azt mondta Jákobnak: a földet, amelyen fekszik, neki és utódainak adja.

A midrás szerint Isten az egész Erec Jiszráélt összehajtotta Jákob alatt, mintha az egész ország matracként feküdt volna alatta.

Ennek célja az volt, hogy spirituálisan előkészítse utódai számára a föld könnyebb meghódítását.

Az angyalnak most kellett énekelnie

A küzdelem után az angyal azt mondta Jákobnak: engedje el, mert feljött a hajnal.

Jákob megkérdezte: talán tolvaj vagy szerencsejátékos, aki fél a világosságtól?

Az angyal azt válaszolta: teremtése óta most érkezett el először az ideje, hogy dicsőítő éneket mondjon Isten előtt. Ezért kellett visszatérnie az égi szolgálathoz.

Izrael éneke kedvesebb az angyalokénál

A szolgáló angyalok három csoportban mondják:

kadosh, kadosh, kadosh Hashem Tzevaot (קדוש קדוש קדוש ה׳ צבאות).

Az első csoport egy „szentet”, a második kettőt, a harmadik pedig a teljes mondatot mondja, és csak a negyedik szóban említi Isten nevét.

Izrael azonban a Shema (שמע) első három szavában már eljut Isten nevéhez:

Shema Yisrael Hashem (שמע ישראל ה׳).

A zsidók ráadásul bármikor mondhatnak éneket, míg egyes angyalok csak naponta, hetente, havonta, évente, hétévente, ötvenévente vagy akár egész létezésük során egyszer jutnak szóhoz.

Az angyalok éneke is Izrael imájától függ. A vers szerint előbb énekelnek a hajnalcsillagok — ez Izrael —, és csak utána ujjonganak Isten fiai, vagyis az angyalok.

Mi a helyzet az „áldott legyen” énekkel?

Felmerül: Jechezkél látomásában az angyalok azt mondják:

barukh kevod Hashem mi-mekomo (ברוך כבוד ה׳ ממקומו) — áldott legyen az Örökkévaló dicsősége helyéről.

Itt Isten neve már a harmadik szóban szerepel, ugyanúgy, mint Izrael imájában.

Az egyik válasz szerint ezt nem ugyanazok az angyalok, hanem az ofanim (אופנים) mondják.

A másik szerint csak külön engedély után mondhatják így. Izrael viszont rendszeresen és közvetlenül említheti Isten nevét a harmadik szóban.

A mai lap tanulsága

A Chulin 91 halachikus kérdése azzal kezdődik, hogy Rabbi Yehudah tudta-e, melyik oldali gid tiltott. A válasz végül a jobb combhoz, Jákob testhelyzetéhez és az angyallal vívott harc részleteihez vezet. Innen a lap aggadikus panorámává tágul: vagyon megbecsülése, éjszakai óvatosság, csodás naplemente, egyesülő kövek, kozmikus létra és az angyalok éneke követik egymást.

Köves Slomó rabbi előadásából a lap központi gondolata így rajzolódik ki: Jákob földi küzdelme égi jelentőségű volt. A por felért a dicsőség trónjáig, sérülése egész Izrael számára micvává vált, imája pedig megelőzi az angyalok énekét.

Elhangzott példák röviden

• Gid ha-nasheh (גיד הנשה) a jobb és bal combban.
• Rabbi Yehudah szerint csak az egyik ín tiltott.
• Kérdés: biztos tudás vagy logikai valószínűség.
• Pészahi áldozat megmaradt csontjai, inai és húsa.
• Megmaradt részek elégetése niszán 16-án.
• Kemény nyaki inak.
• Két gid összekeveredése.
• Gid körüli, önként tiltott faggyú.
• Belső, tórailag tiltott ín.
• Külső, rabbinikusan tiltott ín.
• Két combból evett egy-egy kezayit (כזית).
• Hasra’at safek (התראת ספק).
• Két lehetséges apa megütése.
• Notar (נותר) és reggelig meghagyott áldozati hús.
• Lav ha-nitak la-aseh (לאו הניתק לעשה).
• Két állat azonos oldali inából evés.
• Két kisebb mennyiségből összeálló egy kezayit.
• Kaf ha-yarekh (כף הירך) mint jobb comb.
• Belső és külső gid különbsége.
• Jákob szemből birkózik az angyallal.
• Jákob pogánynak látja az angyalt.
• Veszélyes pogány bal oldalán való haladás.
• Jákob tóratudósnak látja az angyalt.
• Angyal hátulról támadja meg Jákobot.
• Mindkét comb sérülése a bölcsek szerint.
• Birkózás pora a dicsőség trónjáig emelkedik.
• Nasheh (נשה) mint elmozdult ín.
• József szabályos vágást mutat testvéreinek.
• Gid eltávolítása a testvérek jelenlétében.
• Gid tilalma Noé fiainál.
• Jákob visszatér az apró edényekért.
• Pachim ketanim (פכים קטנים).
• Az igazak megbecsülik vagyonukat.
• Tóratudós ne menjen egyedül éjszaka.
• Boáz éjjel a mezőn marad.
• Ábrahám reggel indul Izsákkal.
• József nappali elküldése testvéreihez.
• Jákob megvárja a napfelkeltét.
• Nap idő előtti lenyugvása Bétélben.
• Föld csodás összehúzódása Jákob alatt.
• Nap korai felkelése Jákob gyógyítására.
• Több kő egyetlen kővé válik.
• Jákob létrája.
• Négy angyal egyszerre a létrán.
• Angyal teste Tarshish méretű.
• Nyolcezer parsah széles létra.
• Jákob égi képmása a dicsőség trónján.
• Angyalok féltékenysége.
• Isten Jákob fölé áll, hogy megvédje.
• Izrael földje összehajtva Jákob alatt.
• Angyal hajnali éneke.
• Három angyali csoport.
• Kadosh, kadosh, kadosh (קדוש קדוש קדוש).
• Izrael Isten nevét már a Shema harmadik szavában mondja.
• Angyalok eltérő időközönként mondott éneke.
• Izrael éneke megelőzi az angyalokét.
• Barukh kevod Hashem mi-mekomo (ברוך כבוד ה׳ ממקומו).
• Ofanim (אופנים) éneke.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud