Cimkék: Chulin  podcast

Honnan tudod, hogy nem hollót eszel?

Köves Slomó rabbi betegség miatti néhány nap kihagyás után az Óbudai Zsinagógában folytatta a Chulin traktátus tanulását, és visszatért a kóser és nem kóser madarak kérdéséhez. A Tóra az állatoknál egyértelmű jeleket ad — hasított pata és kérődzés —, a halaknál pikkely és uszony, a madaraknál viszont nem ismertetőjeleket mond, hanem huszonnégy tiltott madarat sorol fel. A mai lap azt mutatja meg, milyen nehéz ezt a listát a gyakorlatban alkalmazni: a hollónak több fajtája van, a kányának több neve, a fecske, seregély, gólya, pelikán, kárókatona és búbos banka mind más-más talmudi problémát nyit meg. A végső kérdés nem pusztán zoológiai: mit ér egy jel, ha nincs hozzá hagyomány?

Három sekitna: vörös comb, rövid láb, zöld test

Köves Slomó rabbi a lap elején Rav Yehudah tanítását idézte a sekitna (שקיטנא) nevű madárról. Ennek három típusa van, és a kósersági státusz a testalkattól, illetve a színtől függ.

Az a sekitna, amelynek combja és teste is vörös, kóser. Emlékeztetőül a Talmud egy másik, ismerten kóser madárhoz hasonlítja, a moromita (מורמיטה)-hoz. Az a sekitna viszont, amelynek rövid a lába, bár a teste vörös, tréfli. Ennek emlékeztetője a törpe kohén, aki nem szolgálhatott a Szentélyben. A harmadik típus, amelynek hosszú a lába, de a teste zöld, szintén tréfli; erre az a korábbi szabály emlékeztet, hogy a tűzbe esett madár zölddé vált belső szervei tréfli státuszt jeleznek.

Kárókatona, búbos banka és a samir

A Tóra tiltott madarai között szerepel a shalach (שלך) és a dukhifat (דוכיפת). Rav Yehudah szerint a shalach olyan madár, amely halakat emel ki a tengerből; Köves Slomó rabbi ezt kárókatonaként magyarázta. A dukhifat a búbos banka, amelynek „koronája” van a fején.

A Talmud a dukhifatot azzal a hagyománnyal is összekapcsolja, hogy ez hozta a shamir (שמיר)-t a Szentély építéséhez. A shamir az a különleges lény vagy eszköz, amellyel a köveket úgy lehetett megmunkálni, hogy vasat nem használtak hozzá.

Rabbi Jochanan, amikor shalachot látott, a zsoltár versét idézte: „Ítéleteid a nagy mélységek.” A kárókatona ugyanis olyan mélyre merül, hogy a tenger mélyén élő halakat is eléri az isteni ítélet. Amikor pedig hangyát látott, azt mondta: „Igazságod olyan, mint Isten hegyei”, mert az Örökkévaló még a legkisebb teremtmény megélhetéséről is gondoskodik.

Lákni, batni — és amikor a hagyomány dönt

Mar Ukva azt tanította, hogy Perzsiában két madarat lakni (לקני) és batni (בטני) néven ismertek, és ezek kóserek. Két hasonló nevű madár, saknai (שקנאי) és batnai (בטנאי) esetében azonban csak ott szabad enni őket, ahol erre hagyomány van.

Köves Slomó rabbi itt elmagyarázta a madarak kóserságának egyik fontos sajátosságát. A korábbi lapokon tanult négy jel — nem dores (דורס), van etzba yeteirah (אצבע יתירה), van zefek (זפק), és hámozható a kurkevan (קורקבן) — önmagában nem mindig elég. Mivel a Tóra huszonnégy tiltott madarat sorol fel, és ezek között vannak olyanok, amelyeknek egy, kettő vagy három kóser jelük is van, az ismeretlen madaraknál a hagyomány döntő.

Ha egy madárnak csak egy kóser jele van, és olyan helyen vagyunk, ahol a peresz és az ozniyah nem fordul elő, könnyebb megengedni. De ahol ezek vagy más kétes fajok előfordulhatnak, ott a puszta jel nem elég.

Kui, kakui és kakvata

A Talmud további madárneveket sorol. A kui (קוי) és a kakui (קקוי) tilos, a kakvata (קקואתא) viszont megengedett. Izraelben azonban a kakuit is tiltották, és tachvasa (תחוותא) néven ismerték. Köves Slomó rabbi hangsúlyozta: ahol a hagyomány tiltottként kezelte, ott aki evett belőle, úgy számított, mintha tréfli madarat evett volna, akár botütés is járhatott érte.

Ez ismét azt mutatja, hogy ugyanaz vagy hasonló nevű madár különböző helyi hagyományokban eltérő státuszt kaphatott, és a Talmud ezt komolyan veszi.

Tinshemet: bagoly vagy vakond?

A tinshemet (תנשמת) különös eset, mert a Tórában a tiltott madarak között is szerepel, és a tiltott csúszómászók között is. Köves Slomó rabbi elmondása szerint a madarak között a tinshemetet fülesbagolyként magyarázzák, míg a csúszómászók között vakondként vagy föld alatt élő lényként értelmezik.

A Talmud itt a kontextus elvét alkalmazza: davar ha-lamed me-inyano (דבר הלמד מעניינו), vagyis egy szó jelentését a szövegkörnyezet alapján kell meghatározni. Ha a madarak listájában áll, madárként kell érteni; ha a csúszómászók között áll, akkor föld alatt mozgó lényként.

Abaye ennek megfelelően különbözteti meg a repülő „vakondot”, vagyis baglyot, és a földi változatot. Ez a példa jól mutatja, hogy azonos héber szó különböző kategóriákban eltérő állatra utalhat.

Ka’at, racham és az esőt hozó madár

A tiltott madarak között szereplő ka’at (קאת)-ot a Talmud kuk (קוק) néven azonosítja; Köves Slomó rabbi ezt pelikánként említette. A racham (רחם), amelyet egyiptomi keselyűként magyarázott, arámiul serakrak (שרקרק).

Miért hívják rachamnak, ami könyörületet jelent? Mert amikor ez a madár megjelenik Izraelben, az a könyörület, vagyis az eső közeledtét jelzi. Ha fára ül és „srák-srák” hangot ad, akkor jön az eső.

A hagyomány szerint ha a földre ülne és úgy fütyülne, az a messiási megváltás jele lenne. Zakariás próféta szavaival: „fütyülök nekik, és összegyűjtöm őket.” Egyszer azonban egy ilyen madár földre ült és fütyült, mintha a Messiás jövetelét jelezné — de nem jött el. Erre kő esett a fejére, mert „hazudott”: hamis messiási jelet adott.

A holló fajtái: fekete, fehér és galambfejű

A Tóra nemcsak a hollót, orev (עורב) említi, hanem úgy fogalmaz: „minden holló a maga neme szerint”. A Talmud ebből további hollóféléket tanul.

Az alap holló fekete, ahogy az Énekek éneke mondja: a szeretett haja fekete, mint a holló. A orev ha-emeki (עורב העמקי), a „völgybeli holló” fehér hollót jelent. Köves Slomó rabbi magyarázata szerint a fehér szín a leprás sebhez hasonlóan olyan, mintha mélyebben ülne, ezért kapcsolódik a „völgy” képéhez.

A másik típus, amelyet elsőre úgy lehetne érteni, hogy „a galambok előtt jár”, valójában olyan madár, amelynek a feje galambfejhez hasonlít. A héber kifejezés, rashei yonim (ראשי יונים), értelmezhető „galambok fejeiként” is. Köves Slomó rabbi ezt a seregélyhez, zarzir (זרזיר), kapcsolta.

Karvaly, fehér karvaly és surika

A tiltott madarak listájában szerepel a netz (נץ), amelyet Köves Slomó rabbi karvalyként magyarázott. A Tóra itt is hozzáteszi: „a maga neme szerint”, ebből pedig a Talmud további fajtákat von be.

A netz az alap karvaly. A bar chirya (בר חיריא) egy fehér karvalyfajta, amely szintén a tiltott körbe tartozik. Ezt a Talmud a shurinka (שורינקא) nevű madárral azonosítja.

A szerkezet ugyanaz, mint a hollónál: a Tóra nemcsak egyetlen fajt tilt, hanem annak rokon, hasonló fajtáit is.

Gólya: kegyes, de csak a sajátjaihoz

A chasidah (חסידה), vagyis a gólya neve a chesed (חסד), kegyesség, jóindulat szóból ered. Köves Slomó rabbi elmondta: azért hívják így, mert jót tesz a társaival, táplálja és segíti őket.

A Talmud azonban keserű iróniával értelmezi ezt: csak a saját társaival tesz jót. Ezért marad tiltott madár. A szeretet és gondoskodás önmagában nem elég, ha kizárólag a saját körre korlátozódik.

A anafah (אנפה), amelyet mérges dájaként vagy ragadozó madárként magyaráztak, a Talmud szerint azért kapta nevét, mert paráználkodik, a ni’uf (ניאוף) szóval rokonítva.

Miért csak huszonnégy tiltott madár van?

Köves Slomó rabbi kitért arra, hogy a modern madártan sok ezer madárfajt ismer, a Tóra mégis csak huszonnégy tiltott madárkategóriát említ. A talmudi számítás azonban elsőre nem egyszerű. Mózes harmadik könyve húsz tiltott madarat sorol, Mózes ötödik könyve huszonegyet. Emellett több helyen szerepel a „fajtája szerint” kifejezés.

A Talmud végül úgy számol, hogy a da’ah (דאה), a ra’ah (ראה) és az ayah (איה) ugyanarra a madárra, a kányára utaló különböző nevek. Nem mondhatjuk, hogy Mózes ötödik könyve új tiltott madarat adna hozzá, mert a Devarim, vagyis Mózes ötödik könyve Mishneh Torah (משנה תורה), a Tóra ismétlése: nem új kósersági listát hoz, hanem megismétli és magyarázza a korábbit.

A Tóra azért használ több nevet ugyanarra a madárra, hogy senki ne mondhassa: ez nem ra’ah, hanem da’ah, vagy nem ayah, tehát ehető. A több név ugyanannak a tiltott fajnak a különböző elnevezéseit zárja le.

A kánya mindent lát

Abaye szerint a ra’ah (ראה) neve a látásból ered. Ez a madár olyan messzire lát, hogy ha Babilóniában repül, Izrael földjén is észreveszi a zsákmányt. Jób könyvének verse is erre utal: van olyan ösvény, amelyet még az ayah (איה) szeme sem látott.

A Talmud végül mégis egybevonja a da’ah (דאה), ra’ah (ראה) és ayah (איה) neveket, mert máskülönben Mózes ötödik könyve új madarat adna hozzá Mózes harmadik könyvéhez. A több név mögött tehát egy tiltott madárkategória áll, amelynek számos helyi vagy leíró neve lehetett.

Több a kóser madár, mint a tréfli madár

Köves Slomó rabbi a lap egyik fontos elvét is kiemelte: az Örökkévaló mindig a rövidebb listát írja le. Az állatoknál kevés a kóser faj, ezért a Tóra a kóser állatokat sorolja vagy azok ismertetőjeleit adja meg. A madaraknál viszont a kóser fajok sokkal többen vannak, ezért a Tóra a tiltott huszonnégy kategóriát sorolja fel.

Ebből Rav nevében Rabbi Meir tanítását idézi a Talmud: az ember mindig röviden és pontosan tanítson a tanítványának. A Tóra maga is így tesz: ahol a tiltottból van kevesebb, azt sorolja; ahol a megengedettből, azt.

Mesorah: kóser madár hagyomány alapján

A lap vége a gyakorlat szempontjából döntő szabályt hozza. Rabbi Yitzchak szerint kóser madarat lehet enni mesorah (מסורה), vagyis hagyomány alapján. Ha egy vadász azt mondja: „a mesteremtől tanultam, hogy ez a madár kóser”, akkor el lehet hinni neki.

Rabbi Jochanan azonban korlátozza ezt: csak akkor, ha látjuk, hogy az illető valóban jártas a madarakban, ismeri a fajtákat és a neveket. Köves Slomó rabbi hangsúlyozta: itt a „mester” nem feltétlenül tóramestert jelent, hanem vadászmestert. Egy rabbi meg tudja mondani a halachát, de nem biztos, hogy felismeri a madárfajt a természetben. A vadász viszont a fajazonosításban lehet szakértő.

A mai lap végső tanulsága ezért az, hogy a madarak kóserságánál a jelek fontosak, de a hagyomány és a fajismeret nélkül nem mindig döntőek.

Elhangzott példák röviden

• A kóser madár négy jele: nem dores (דורס), van etzba yeteirah (אצבע יתירה), van zefek (זפק), hámozható a kurkevan (קורקבן).
• Sekitna (שקיטנא) három típusa.
• Vörös combú és vörös testű sekitna: kóser.
• Rövid lábú, vörös testű sekitna: tréfli, emlékeztetője a törpe kohén.
• Hosszú lábú, zöld testű sekitna: tréfli, emlékeztetője a zölddé vált belső szerv.
• Shalach (שלך), kárókatona, amely halat emel ki a tengerből.
• Dukhifat (דוכיפת), búbos banka, koronával a fején.
• Shamir (שמיר), a Szentély köveinek megmunkálására szolgáló különleges lény vagy eszköz.
• Rabbi Jochanan zsoltáridézete a shalach láttán.
• Hangya mint Isten igazságosságának példája.
• Lakni (לקני) és batni (בטני): kóser madarak.
• Saknai (שקנאי) és batnai (בטנאי): csak hagyomány alapján ehetők.
• Egy kóser jelű madár csak akkor ehető, ha nem lehet peres (פרס) vagy ozniyah (עזניה).
• Kui (קוי) és kakui (קקוי): tilos.
• Kakvata (קקואתא): megengedett.
• Izraelben a kakui tiltott, tachvasa (תחוותא) néven.
• Tinshemet (תנשמת) madarak között: fülesbagoly.
• Tinshemet (תנשמת) csúszómászók között: vakond vagy föld alatti lény.
• Davar ha-lamed me-inyano (דבר הלמד מעניינו): a jelentést a kontextusból tanuljuk.
• Ka’at (קאת), pelikánként magyarázva.
• Racham (רחם), egyiptomi keselyű, arámiul serakrak (שרקרק).
• A racham megjelenése mint esőjel.
• A földre ülő és fütyülő serakrak mint hamis messiási jel.
• Orev (עורב), fekete holló.
• Orev ha-emeki (עורב העמקי), fehér vagy völgybeli holló.
• Galambfejű holló vagy zarzir (זרזיר).
• Netz (נץ), karvaly.
• Bar chirya (בר חיריא), fehér karvaly.
• Shurinka (שורינקא) mint a fehér karvaly azonosítása.
• Chasidah (חסידה), gólya, amely csak saját társaival gyakorol jót.
• Anafah (אנפה), paráználkodásra utaló névmagyarázattal.
• Mózes harmadik könyve húsz, Mózes ötödik könyve huszonegy tiltott madarat sorol.
• Da’ah (דאה), ra’ah (ראה) és ayah (איה) mint ugyanazon madár külön nevei.
• Mishneh Torah (משנה תורה): Mózes ötödik könyve nem ad új tiltott madarat.
• A kánya messzelátása: Babilóniából Izrael földjére lát.
• Több a kóser madár, ezért a Tóra a kevesebb tiltottat sorolja.
• Rabbi Meir tanítása: mindig röviden és pontosan kell tanítani.
• Mesorah (מסורה) alapján ehető kóser madár.
• Vadász tanúsága, ha ismeri a madár nevét és fajtáját.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud