Cimkék: Chulin  podcast

A madár lehet kóser — de csak ha tudod, mi a neve

Köves Slomó rabbi a betegség miatti kihagyás után a Chulin traktátus madárkósersági témájához tért vissza. A Tóra az állatoknál és halaknál világos jeleket ad: hasított pata, kérődzés, pikkely és uszony. A madaraknál viszont más a rendszer: nem kóser jeleket sorol, hanem huszonnégy tiltott madarat. A mai tanulás ezért nemcsak arról szól, hogy van-e a madárnak begye, többletujja vagy hámozható zúzógyomra, hanem arról is, hogy ismerjük-e a nevét, fajtáját és helyi hagyományát. Egy ismeretlen madárnál ugyanis a biológiai jel kevés lehet: a kóserságot végül a mesorah (מסורה), a megbízható hagyomány dönti el.

Négy jel, de huszonnégy kivétel

Köves Slomó rabbi az előző lapok anyagát összefoglalva emlékeztetett arra, hogy a madarak kósersági ismertetőjelei nincsenek olyan közvetlenül kimondva a Tórában, mint az állatoknál. A Misna mégis négy jelet ad.

A kóser madár nem dores (דורס), vagyis nem ragadja meg karmával a zsákmányát, és nem emeli így a szájához. Van etzba yeteirah (אצבע יתירה), azaz többletujja; van zefek (זפק), vagyis begye; és a kurkevan (קורקבן), a zúzógyomor belső hártyája könnyen lehámozható.

A Talmud azonban azt is tanítja, hogy a Tórában szereplő huszonnégy tiltott madár közül huszonháromnál van legalább egy ilyen kóser jel. Ezért önmagában az, hogy egy madárnál van egy kóser jel, még nem elég, ha fennáll a lehetőség, hogy a tiltott listához tartozik.

Egy jel: csak akkor elég, ha nem keselyű

A mai tanulás egyik gyakorlati alapelve az volt, hogy ha valaki talál egy ismeretlen madarat, amelynek csak egyetlen kóser jele van, akkor csak akkor eheti meg, ha biztosan tudja, hogy az nem a peres (פרס) vagy az ozniyah (עזניה). Ezek azok a tiltott madarak, amelyeknek egy-egy kóser ismertetőjelük van.

Köves Slomó rabbi ezt úgy magyarázta: ha valaki felismeri, hogy az adott madár nem szakállas keselyű vagy barátkeselyű típusú madár, akkor az egy kóser jel alapján megengedhető. Ha viszont nem ismeri eléggé ezeket a fajokat, akkor nem mondhatja biztosan, hogy a talált madár kóser.

Ezért van jelentősége a helyi előfordulásnak is. Olyan helyen, ahol ezek a keselyűfélék nem élnek, kisebb a kétség. Ahol viszont előfordulhatnak, ott a puszta jel nem elegendő.

Sekitna: a szín és testalkat dönt

A Talmud ezután konkrét madárneveket sorol. Rav Yehudah beszél a sekitna (שקיטנא) nevű madárról, amelynek három típusa van.

Az a sekitna, amelynek vörös a combja és vörös a teste, kóser. Ennek emlékeztetője egy ismert kóser madár, a moromita (מורמיטה). Az a sekitna viszont, amelynek rövid a lába, bár vörös a teste, tréfli. Az emlékeztető: a törpe kohén nem szolgálhatott a Szentélyben, ezért a „törpe” madár sem kóser. A harmadik típus, amelynek hosszú a lába, de zöld a teste, szintén tréfli. Itt az emlékeztető a korábban tanult szabály: ha a tűzbe esett madár belső szervei zölddé válnak, az tréfli jele.

Kárókatona és búbos banka

A tiltott madarak között szerepel a shalach (שלך) és a dukhifat (דוכיפת). Rav Yehudah szerint a shalach az a madár, amely a tengerből halászik ki halakat; Köves Slomó rabbi ezt kárókatonaként magyarázta. A dukhifat a búbos banka, amelynek fején koronához hasonló tollazat van. A Chulin 63a szövege is úgy magyarázza a shalachot, mint amely halat emel ki a tengerből, a dukhifatot pedig koronás fejű madárként írja le.

A dukhifat kapcsán elhangzott az is, hogy ez hozta a shamir (שמיר)-t, azt a különleges lényt vagy eszközt, amellyel a Szentély köveit faragták. A vas használata helyett ezzel lehetett megmunkálni a köveket.

Rabbi Jochanan, amikor shalachot látott, a zsoltárt idézte: „ítéleteid a nagy mélységek”. A kárókatona ugyanis mélyre merül a tengerbe, és még az ott rejtőző halakat is eléri az isteni ítélet. Amikor hangyát látott, azt mondta: „igazságod olyan, mint Isten hegyei”, mert az Örökkévaló még a legkisebb teremtmény megélhetéséről is gondoskodik.

Hagyomány nélkül nem minden madár ehető

Mar Ukva szerint a Perzsiában lakni (לקני) és batni (בטני) néven ismert madarak kóserek. A hozzájuk hasonló nevű saknai (שקנאי) és batnai (בטנאי) madarakat viszont csak ott lehet enni, ahol erre hagyomány van.

Köves Slomó rabbi itt hangsúlyozta: a madaraknál a kóserság gyakran nem pusztán anatómiai jel kérdése. Ha a madár beazonosítása bizonytalan, akkor szükség van helyi vagy szakmai hagyományra. Ez különbözik az állatoktól: ott egyetlen jel, például a hasított pata önmagában nem elég. A madaraknál viszont egy jel elég lehet — de csak akkor, ha nem keverhető össze a tiltott huszonnégy egyikével.

Kui, kakui és a helyi tiltás ereje

Abaye további madarakat említ: a kui (קוי) és a kakui (קקוי) tilosak, míg a kakvata (קקואתא) megengedett. Izraelben azonban a kakuit tiltották, és tachvasa (תחוותא) néven ismerték.

Ez a helyi hagyomány annyira erős volt, hogy aki ott evett belőle, úgy számított, mintha tiltott madarat evett volna. A Talmud ezzel azt mutatja, hogy az azonosításnál a név, a hely és a hagyomány együtt számít.

Tinshemet: ugyanaz a szó, kétféle állat

A tinshemet (תנשמת) különleges szó, mert a Tórában a tiltott madarak között is szerepel, és a tiltott csúszómászók között is. A madarak listájában fülesbagolyként értelmezik, a csúszómászók listájában pedig föld alatt élő lényként, például vakondként.

A kulcs a davar ha-lamed me-inyano (דבר הלמד מעניינו) elve: a szót a szövegkörnyezetéből kell értelmezni. Ha a madarak között szerepel, akkor madár; ha a csúszómászók között, akkor csúszómászó vagy föld alatt élő állat. Abaye ennek megfelelően különbséget tesz a repülő változat, kipuf (קיפוף), és a földi változat, kurpadai (קורפדאי) között.

Racham: a könyörület madara és a hamis messiási jel

A ka’at (קאת) madarat Köves Slomó rabbi pelikánként, a racham (רחם) madarat egyiptomi keselyűként magyarázta. A racham neve a könyörületre utal. Amikor ez a madár megjelenik Izraelben, az eső közeledtét jelzi: mintha könyörület érkezne a világra.

Ha a racham fára ül és serakrak (שרקרק) hangot ad, akkor jön az eső. Ha viszont a földre ülne és úgy fütyülne, az már a megváltás jele lenne. Zakariás próféta szavával: „fütyülök nekik, és összegyűjtöm őket.”

A Talmud azonban hozzátesz egy ironikus történetet: egyszer egy ilyen madár a földre ült és fütyült, mintha a Messiás jövetelét jelezné, de a Messiás nem jött. Ekkor kő esett a madár fejére, mert hamis jelet adott.

Hollók: fekete, fehér és galambfejű

A Tóra a hollót így tiltja: orev le-mino (עורב למינו), vagyis „a hollót a maga fajtája szerint”. Ebből további hollóféléket tanulunk.

Az alap orev (עורב) fekete holló, ahogy az Énekek éneke is a holló feketeségéhez hasonlítja a haj színét. A orev ha-emeki (עורב העמקי), a „völgybeli holló” fehér holló. A Talmud ezt azzal magyarázza, hogy a fehérség olyan, mintha mélyedést mutatna, ahogy a leprás fehér seb is mélyebbnek látszik a bőrben.

A harmadik típus elsőre úgy hangzik, mintha a galambok előtt repülő hollóról lenne szó, de a Talmud inkább úgy értelmezi: olyan madár, amelynek feje galambfejre hasonlít. Ezt a zarzir (זרזיר), vagyis seregély irányába magyarázzák.

Karvaly, gólya és dája

A netz (נץ), amelyet Köves Slomó rabbi karvalyként fordított, szintén „a maga fajtája szerint” szerepel. Az alaptípus mellett ide tartozik a fehér karvaly, bar chirya (בר חיריא), amelyet a Talmud a shurinka (שורינקא) nevű madárral azonosít.

A chasidah (חסידה), vagyis a gólya neve a chesed (חסד), kegyesség szóból ered. Azért hívják így, mert gondoskodik társairól, táplálja őket. Köves Slomó rabbi hozzátette: a Talmud hangsúlyozza, hogy csak a saját fajtájával tesz jót — ezért ez a „kegyesség” korlátozott.

Az anafah (אנפה) egy mérges dájaféle. Nevét a Talmud a ni’uf (ניאוף), paráznaság szavával kapcsolja össze, mert paráználkodó természetet tulajdonít neki.

Hogyan lesz húszból, huszonegyből és négyből huszonnégy?

A Talmud részletesen számolja a tiltott madarak számát. Mózes harmadik könyve húsz madarat sorol fel, Mózes ötödik könyve huszonegyet. Elsőre úgy tűnik, hogy a két lista eltér. A magyarázat szerint a da’ah (דאה), ra’ah (ראה) és ayah (איה) ugyanannak a madárnak — a kányának — különböző nevei.

Erre azért van szükség, mert Mózes ötödik könyve Mishneh Torah (משנה תורה), a Tóra ismétlése, nem új lista. Nem tehet hozzá új tiltott madárfajt, amely korábban nem szerepelt. Ezért a különböző nevek ugyanarra a fajra vagy fajcsoportra utalnak.

A Tóra azért használ több nevet, hogy senki ne mondhassa: ez nem ra’ah, hanem da’ah, tehát ehető; vagy nem ayah, hanem más néven ismert madár. A több név ugyanazt a tiltott madarat fedi le.

A végső számítás így áll össze: húsz alapmadár, plusz négy „a maga fajtája szerint” kiterjesztés, összesen huszonnégy tiltott madárkategória.

A kánya messzelátása

Abaye szerint a ra’ah (ראה) neve a látásból ered. Ez a madár olyan messzire lát, hogy ha Babilóniában repül, Izrael földjén is észreveszi a zsákmányt. Jób könyvének verse is arra utal, hogy van olyan ösvény, amelyet még az ayah (איה) szeme sem látott.

Végül azonban a Talmud ismét arra jut, hogy a da’ah, ra’ah és ayah egy madár különböző nevei. A tanulság: a Tóra nem zoológiai tankönyvként sorol, hanem úgy, hogy a különböző helyi megnevezések ne vezessenek tévedéshez.

Miért a rövidebb listát tanítja a Tóra?

Köves Slomó rabbi kiemelte a Talmud pedagógiai következtetését. Az állatoknál kevés a kóser faj, ezért a Tóra a kóser jeleket mondja el. A madaraknál viszont sokkal több a kóser faj, ezért a Tóra a kevesebb tiltott madarat sorolja fel.

Ebből Rabbi Meir nevében azt tanuljuk: az ember mindig röviden és pontosan tanítson. A Tóra is így tesz: mindig azt sorolja, amiből kevesebb van. Nem terheli fölöslegesen a tanulót, hanem a legáttekinthetőbb utat választja.

Mesorah: a vadász tanúsága

A lap vége a mesorah (מסורה), a hagyomány szerepével zárul. Rabbi Yitzchak szerint kóser madarat lehet enni hagyomány alapján: ha valaki azt mondja, hogy a mestere tanította neki, hogy ez a madár kóser, akkor ez elfogadható. A Chulin 63b szövege szerint kóser madár hagyomány alapján ehető, Rabbi Jochanan viszont csak akkor fogadja el ezt, ha az illető jártas a madarakban és neveikben.

Köves Slomó rabbi tisztázta: itt a „mester” nem feltétlenül rabbit jelent, hanem vadászmestert. Egy rabbi tudhatja a halachát, de nem biztos, hogy felismeri a madárfajt a terepen. A vadász viszont gyakorlati fajismerettel rendelkezik. Ezért a megbízható tanúság feltétele, hogy az illető ismerje a madár nevét és típusát.

Elhangzott példák röviden

• A kóser madár négy jele: nem dores (דורס), van etzba yeteirah (אצבע יתירה), van zefek (זפק), hámozható a kurkevan (קורקבן).
• Huszonnégy tiltott madár a Tórában.
• Egy kóser jel csak akkor elég, ha a madár nem peres (פרס) vagy ozniyah (עזניה).
• Sekitna (שקיטנא) három típusa.
• Vörös combú és vörös testű sekitna: kóser.
• Rövid lábú, vörös testű sekitna: tréfli.
• Hosszú lábú, zöld testű sekitna: tréfli.
• Shalach (שלך), kárókatona, amely halat emel ki a tengerből.
• Dukhifat (דוכיפת), búbos banka.
• Shamir (שמיר), a Szentély köveinek megmunkálására.
• Rabbi Jochanan zsoltáridézete a shalach láttán.
• Hangya mint Isten gondviselésének példája.
• Lakni (לקני) és batni (בטני): kóser madarak.
• Saknai (שקנאי) és batnai (בטנאי): csak hagyomány alapján ehetők.
• Kui (קוי) és kakui (קקוי): tilos.
• Kakvata (קקואתא): megengedett.
• Izraelben a kakui tiltott, tachvasa (תחוותא) néven.
• Tinshemet (תנשמת) madárként: fülesbagoly.
• Tinshemet (תנשמת) csúszómászóként: vakond vagy föld alatti lény.
• Davar ha-lamed me-inyano (דבר הלמד מעניינו): jelentés a szövegkörnyezetből.
• Ka’at (קאת), pelikán.
• Racham (רחם), egyiptomi keselyű.
• Serakrak (שרקרק) hang és az eső közeledte.
• Földre ülő serakrak mint hamis messiási jel.
• Orev (עורב), fekete holló.
• Orev ha-emeki (עורב העמקי), fehér holló.
• Galambfejű holló, illetve zarzir (זרזיר).
• Netz (נץ), karvaly.
• Bar chirya (בר חיריא), fehér karvaly.
• Shurinka (שורינקא).
• Chasidah (חסידה), gólya, amely saját fajtájával tesz jót.
• Anafah (אנפה), paráznaságra utaló névmagyarázattal.
• Mózes harmadik könyve húsz, Mózes ötödik könyve huszonegy madarat sorol.
• Da’ah (דאה), ra’ah (ראה) és ayah (איה) mint ugyanazon madár nevei.
• Mishneh Torah (משנה תורה): Mózes ötödik könyve ismétel, nem új tiltott madarat ad.
• A kánya messzelátása Babilóniából Izrael földjéig.
• Több a kóser madár, ezért a Tóra a tiltottakat sorolja.
• Rabbi Meir tanítása: röviden és pontosan kell tanítani.
• Mesorah (מסורה) alapján ehető madár.
• Vadászmester tanúsága, ha ismeri a madár nevét és fajtáját.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud