Cimkék: Chulin  podcast

A kóser állat titka: fog, pata, szarv — vagy egy oroszlánordítás Róma falainál?

Köves Slomó rabbi mai előadásában a Talmud lezárja a sérülések és mérgek témáját, majd új fejezetet nyit: honnan ismerhető fel, hogy egy állat, madár, sáska vagy hal kóser-e. A beteg, füstöt kapott, mérgező növényt evett vagy kígyómarásos állat esete után a tanulás átlép az ismertetőjelek világába: kérődzés, hasított pata, felső fogak hiánya, madarak karmai, sáskák lábai, halak pikkelyei és vadállatok szarvai kerülnek elő. A végén pedig a Talmud kozmikus méretű történetekkel érzékelteti, hogy még a legnagyobb oroszlán is csak halvány hasonlat az Örökkévaló hatalmához képest.

Betegségek, mérgek és veszélyes fogyasztás

A Misna azokat az eseteket sorolja, amikor az állat valamilyen betegséget vagy mérgezést szenved el, de ettől még nem válik tereifah (טרפה) státuszúvá. Köves Slomó rabbi példaként említette: ha az állat vérrel telítődik, füstöt kap, megfázik, mérgező leandert eszik, csirkék ürülékét fogyasztja, vagy poshadt vizet iszik, az állat továbbra is kóser lehet.

Más a helyzet, ha olyan mérget evett, amely az emberre nézve is halálos, vagy ha kígyó marta meg. Ilyenkor az állat önmagában nem feltétlenül tréfli, de fogyasztása tilos, mert sakkanah (סכנה), vagyis életveszély áll fenn. A méreg az emberre is átterjedhet a fogyasztáson keresztül.

A büdös hunyor és a halálos méreg különbségei

Shmuel azt tanította, hogy ha az állat büdös hunyort, vagyis tura (תורא) növényt eszik, az tréflinek számít, mert ez a növény kilyukasztja a beleit. A brájta viszont a büdös hunyort azok között sorolja fel, amelyek után az állat még kóser marad.

A Talmud feloldása szerint nem ugyanarról a részről van szó. Ha az állat a növény leveleit eszi, az nem feltétlenül halálos és nem teszi tréflinek. Shmuel viszont a gyökérről beszélt, amely már képes átszakítani a beleket.

Ugyanez a különbségtétel áll a halálos méregnél is. A Misna akkor tiltja az állat fogyasztását, ha olyan mérget evett, amely emberre is veszélyes. A brájta viszont olyan méregről beszél, amely az állatra nézve halálos, de emberre nem jelent veszélyt. Ebben az esetben az állat halachikus szempontból kóser maradhat.

Növények, hőség és szélsőséges testi hatások

A Talmud kitér a büdös hunyor emberre gyakorolt hatására is. Rabbi Yehudah szerint aki három se’ah (סאה) mennyiségű ilyen növényt eszik üres gyomorra, annak a láz következtében lehámlik a bőre. Köves Slomó rabbi idézte azt a személyes történetet is, amely szerint valaki egy se’ah mennyiséget evett belőle, és ha nem ült volna azonnal vízbe, hogy lehűtse magát, a bőre lehámlott volna. Erre mondja a vers: a bölcsesség életben tartja azt, aki rendelkezik vele.

A Talmud egy másik extrém példát is hoz: ha valaki nyáron, a Tammuz (תמוז) időszakában üres gyomorra megeszik tizenhat tojást, negyven diót, hét kapribogyót vagy kapricserje-termést, és megiszik egy negyed log (לוג) mészlevet, annak kiszakadhatnak a szívhúrjai. A példák azt mutatják, hogy a Talmud a testi veszélyt nemcsak halachikus, hanem orvosi-biológiai realitásként is kezeli.

A kígyómarásos szarvas és a forró sütő próbája

A Misna kígyómarásról szóló szabályához Köves Slomó rabbi egy történetet kapcsolt. Egy fiatal szarvast vittek a diaszpóra fejének házába. Levágták a hátsó lábait, Ráv megvizsgálta az inakat, és mivel sértetlennek találta őket, kósernek nyilvánította az állatot.

Ráv félig megsütve akart enni belőle, de Shmuel megkérdezte: nem tart-e attól, hogy a szarvast kígyó marta meg, és a méreg veszélyes lehet az emberre is? A vizsgálathoz forró sütőbe tették a húst. A hús darabonként lehullott a csontról, ami annak jele volt, hogy valóban kígyómarás érhette az állatot.

Shmuel erre azt mondta Rávnak: az Örökkévaló megmentette őt, mert az igazakat nem éri baj. Ráv pedig Shmuel bölcsességét dicsérte: semmilyen titok nem okoz neki gondot, ahogy Dániel könyvében is szerepel a rejtett dolgok feltárásának képessége.

Új Misna: kóser jelek állatoknál, madaraknál, sáskáknál és halaknál

A következő Misna új témát nyit: milyen jelek alapján ismerhetők fel a kóser élőlények. A háziállatok és vadállatok esetében a Tóra maga mondja meg a jeleket: hasított pata és kérődzés. A madaraknál azonban a Tóra nem általános ismertetőjelet ad, hanem a tiltott madarakat sorolja fel; a bölcsek ezért állapítottak meg gyakorlati jeleket.

A Misna szerint minden madár, amely dores (דורס), vagyis zsákmányát karmával ragadja meg, nem kóser. Ha viszont van etzba yeteirah (אצבע יתירה), azaz többletujja, van zefek (זפק), vagyis begye, és a kurkevan (קורקבן), vagyis zúzógyomor belső hártyája könnyen lehámozható, akkor a madár kóser jeleket mutat.

Rabbi Elazar ben Rabbi Tzadok még egy jelet adott: ha a madár a zsinórra ülve két ujját előre és kettőt hátra tesz, az tréfli madárra utal.

Sáskák és halak ismertetőjelei

A sáskák esetében a Misna négy fő jelet ad. A kóser sáskának négy lába, négy szárnya és két ugrólába van, továbbá a szárnyai befedik testének nagy részét. Rabbi Josi hozzáteszi: mindez csak akkor elegendő, ha az adott sáska neve chagav (חגב), vagyis a hagyomány szerint is sáskának számít.

Köves Slomó rabbi megjegyezte, hogy éppen a nevek bizonytalansága miatt sok közösségben ma nem esznek sáskát, bár Jemenben és Marokkóban voltak közösségek, ahol a sáskafogyasztás hagyománya tovább élt. A halaknál a Tóra jelei egyértelműek: snapir (סנפיר), vagyis uszony, és kaskeset (קשקשת), vagyis pikkely. Rabbi Yehudah szerint legalább két pikkely és egy uszony szükséges.

A Misna magyarázza is: a pikkely az, ami a hal bőréhez rögzül, az uszony pedig az, amellyel a hal úszik és halad a vízben.

Felső fogak hiánya mint terepi jel

A háziállatok kóser jeleit a Tóra a hasított patához és kérődzéshez köti. A bölcsek azonban egy gyakorlati terepi jelet is adtak: minden állat, amelynek nincsenek felső elülső fogai, kérődző és hasított patájú, tehát kóser.

A Talmud először ellenvetéseket hoz. A teve kérődző, mégsem kóser; a fiatal tevénél ráadásul még a felső fogak sem feltétlenül látszanak. A nyúl és a szirti borz is kérődzőként szerepel a tórai listában, mégsem kóser. A Talmud végül pontosít: a fogvizsgálat akkor használható, ha nem tudjuk megvizsgálni az állat patáit, például mert levágták őket.

Ilyenkor, ha az állat felső elülső fogak nélkül van, és felismerjük, hogy nem teve, akkor kósernek tekinthető. A Tóra ugyanis úgy fogalmaz a tevéről, hogy „az” tisztátalan, ami a Talmud szerint arra utal: a világ Teremtője tudja, hogy nincs más olyan állat, amely kérődző, de nem hasított patájú, csak a teve.

Hasított pata, de nem kérődzik: a disznó kivétele

A fordított eset is előkerül. Mi van, ha az állat szája sérült, és nem lehet megvizsgálni a fogait, de a patái láthatók? Ha hasított patájú, akkor kósernek tekinthető, feltéve, hogy felismerjük: nem disznó.

A disznó az egyetlen olyan állat, amely hasított patájú, de nem kérődzik. A Tóra itt is hangsúlyosan fogalmaz: „az” tisztátalan nektek. A Talmud ebből azt tanulja, hogy nincs más ilyen állat. Ha tehát látunk egy hasított patájú állatot, és tudjuk, hogy nem disznó, akkor biztosak lehetünk benne, hogy kérődzik is, és kóser.

Ha sem száj, sem pata nem vizsgálható: a hús rostjai

A Talmud egy harmadik terepi módszert is hoz. Ha sem a szájat, sem a patákat nem lehet megvizsgálni, akkor a hús rostozatát kell nézni. Ha a hús rostjai hosszanti és keresztirányban is futnak, az kóser állatra utal.

Egy kivételt kell felismerni: a vadszamár, arod (ערוד), amelynek húsrostjai hasonló módon futhatnak, mégsem kóser. A vizsgálat helye a farok környékén, a farokcsontnál van. A Talmud itt is feltételezi, hogy van hagyomány arról: más ilyen nem kóser állat nincs.

Vadállat vagy háziállat: miért számít?

A Talmud ezután a vadállatok, chayah (חיה), ismertetőjeleiről beszél. Elsőre furcsa, miért kell külön jel: hiszen a kóser vadállatnak ugyanúgy kérődzőnek és hasított patájúnak kell lennie.

A különbség nem a fogyaszthatóságban van, hanem a chelev (חלב), vagyis a faggyú fogyaszthatóságában. Háziállatnál a chelev tilos profán fogyasztásra, vadállatnál viszont megengedett. A vadállat jelei tehát arra szolgálnak, hogy eldöntsük: az állat háziállatnak vagy vadnak számít-e.

A brájta szerint amelyik állatnak szarva és hasított patája van, az vadállatnak tekinthető. Rabbi Dosa szerint ha szarva van, már nem kell a patát vizsgálni; ha csak patája van, akkor még meg kell nézni, van-e szarva. A keresh (קרש) nevű állatnak, bár csak egy szarva van, a chelevje megengedett.

Milyen szarv bizonyítja, hogy vadállat?

A Talmud gyorsan pontosítja: nem minden szarv elég. Hiszen a kecskének és a bikának is van szarva, mégis háziállatnak számítanak. Ezért a vadállati szarvnak több ismertetője lehet: réteges, rovátkolt, elágazó, illetve bizonyos esetekben kerekített formájú.

Köves Slomó rabbi összefoglalása szerint ha az állat szarva elágazó, akkor nincs vita: biztosan vadállat. Ha nem elágazó, akkor további formai jelekre van szükség: rétegezettségre, kerekítettségre és olyan rovátkákra, amelyek egymásba olvadnak.

Pont ez okozta a bizonytalanságot a kárkozi kecske esetében. A száműzetés fejedelmének házában levágtak egy ilyen állatot, és egy teljes kosárnyi chelevet távolítottak el belőle. Abaye megtiltotta, mert háziállatnak tartotta. Rav Acha bar Rav Ika viszont evett belőle, mert vadállatnak tekintette. Izraelből végül azt üzenték: a halacha Rav Acha bar Rav Ika szerint van, a chelev megengedett, de Abaye véleményét tisztelettel kell kezelni, mert nagy rabbi, aki megvilágítja a diaszpóra népének szemét.

A keresh, a bei Ilai oroszlán és az isteni nagyság

A keresh (קרש) kapcsán Rabbi Yehudah azt mondta: ez a Bei Ilai erdejében élő gazella. Ugyanott él a híres arei de-vei Ilai (אריא דבי עילאי), vagyis a Bei Ilai oroszlánja is, amelynek hatalmas méreteit a Talmud érzékletesen írja le.

Köves Slomó rabbi elmondta a történetet a római császárról, aki gúnyosan kérdezte Rabbi Yehoshuától: ha Isten olyan, mint az oroszlán, ahogy Ámosz könyve mondja, mi ebben a nagy dolog? Hiszen egy lovas katona is megölhet egy oroszlánt.

Rabbi Yehoshua azt válaszolta: a hasonlat nem közönséges oroszlánról szól, hanem a Bei Ilai hatalmas oroszlánjáról. A császár látni akarta. Rabbi Yehoshua imádkozott, az oroszlán elindult Róma felé. Amikor még négyszáz parsa (פרסה) távolságra volt, ordított egyet: a terhes nők elvetéltek, Róma falai megremegtek. Háromszáz parsa távolságnál újabb ordítása után az emberek fogai kihullottak, és maga a császár is leesett trónjáról. Ekkor kérte Rabbi Yehoshuát, hogy imádkozzon: az oroszlán térjen vissza.

A napba sem tudsz nézni — hogyan látnád Istent?

Egy másik történetben a császár azt kérte Rabbi Yehoshuától, hogy mutassa meg neki Istent. Rabbi Yehoshua azt mondta: ez lehetetlen. Amikor a császár mégis ragaszkodott hozzá, Rabbi Yehoshua a forró nyári, Tammuz-napi déli nap elé állította, és azt mondta: nézzen bele a napba.

A császár azt válaszolta, hogy nem tud. Rabbi Yehoshua erre mondta: ha a napba, amely csak az Örökkévaló egyik szolgája, nem tudsz belenézni, akkor magát az Örökkévalót hogyan tudnád látni?

A történet a kósersági jelek gyakorlati világából hirtelen teológiai távlatba emel: a teremtett világ jeleit lehet vizsgálni, de a Teremtő maga nem redukálható látható formára.

Elhangzott példák röviden

• Vérrel telítődött állat.
• Füstöt kapott állat.
• Megfázott állat.
• Leandert evett állat.
• Csirkeürüléket evett állat.
• Poshadt vizet ivott állat.
• Emberre is halálos mérget evett állat.
• Kígyómarásos állat.
• Büdös hunyor levele és gyökere.
• Keserű zöldséggyökér, taya (תיאה).
• Három se’ah (סאה) büdös hunyor üres gyomorra.
• Egy se’ah hunyor után vízbe ülő ember.
• Tizenhat tojás, negyven dió, hét kapribogyó és negyed log (לוג) mészlé.
• Kígyómarásos fiatal szarvas a diaszpóra fejének házában.
• Inak vizsgálata a levágott hátsó lábaknál.
• Forró sütőben lehulló hús mint kígyóméreg jele.
• Kóser madár jelei: nem dores (דורס), van etzba yeteirah (אצבע יתירה), zefek (זפק) és hámozható kurkevan (קורקבן).
• Két ujj előre, két ujj hátra zsinóron ülve.
• Kóser sáska jelei: négy láb, négy szárny, két ugróláb, test nagy részét fedő szárnyak, chagav (חגב) név.
• Kóser hal jelei: snapir (סנפיר) és kaskeset (קשקשת).
• Rabbi Yehudah szerint két pikkely és egy uszony.
• Felső elülső fogak hiánya mint kóser állati jel.
• Fiatal teve kivétele.
• Nyúl és szirti borz mint problémás példák.
• Levágott patájú állat fogvizsgálata.
• Hasított patájú, de szájon nem vizsgálható állat.
• Disznó mint egyetlen hasított patájú, de nem kérődző kivétel.
• Húsrostok vizsgálata, ha sem száj, sem pata nem látható.
• Vadszamár, arod (ערוד), mint kivétel.
• Vadállat és háziállat különbsége a chelev (חלב) fogyaszthatósága miatt.
• Szarvak vizsgálata: elágazó, réteges, rovátkolt, kerekített formák.
• Kárkozi kecske és a kosárnyi chelev.
• Abaye tiltása és Rav Acha bar Rav Ika engedélyezése.
• Izraelből küldött halachikus üzenet.
• Keresh (קרש), az egyszarvú vadállat.
• Bei Ilai gazellája és oroszlánja.
• Római császár és a Bei Ilai oroszlán ordítása.
• Római császár kérése, hogy lássa Istent.
• Rabbi Yehoshua napba nézető példája.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud