Cimkék: Chulin  podcast

Meddig bizonyít egy túlélő tyúk, és mikor hazudik a kísérlet?

Köves Slomó rabbi mai előadása a madarak sérüléseinek határkérdéseit vitte tovább: eltört láb, kificamodott comb, megsérült szárny, vékony tüdő, visszanőtt toll, sőt egy hangyakirályságot vizsgáló talmudi kísérlet is előkerült. A központi dilemma az volt, hogy egy-egy látványos eset — egy túlélő juh, egy nádszállal megtámasztott madárláb, vagy a pehelytoll nélkül is újratollasodó tyúk — vajon képes-e megváltoztatni a halachikus szabályt. A Talmud válasza óvatos: az egyedi túlélés nem feltétlenül bizonyítja, hogy az állat hosszú távon életképes, és a halacha nem épülhet puszta kísérletezgetésre, ha a hagyományos szabály már adott.

Eltört lábak és sértetlen inak

A tanulás a szárnyasok olyan sérüléseivel folytatódott, amelyek önmagukban nem teszik tereifah (טרפה) státuszúvá a madarat. A Misna szerint ha a madár lábai eltörtek, attól még kóser maradhat.

Köves Slomó rabbi egy történetet idézett: egy teljes kosárnyi madarat vittek Rava elé, amelyeknek a lábai el voltak törve. Rava nem egyszerűen a csonttörést vizsgálta, hanem az inakat, vagyis a tzomet ha-gidin (צומת הגידין) területét. Mivel az inak sértetlenek voltak, a madarakat kósernek nyilvánította.

Ez fontos különbség: nem minden lábsérülés döntő. A csonttörés önmagában még nem feltétlenül tréfli, de ha az inak elszakadnak, az már súlyosabb halachikus státuszt eredményezhet.

Kificamodott láb: állatnál és madárnál

Rav Yehudah Ráv nevében azt tanította, hogy nagytestű állatnál különbséget kell tenni az első és hátsó láb között. Ha az állat első lába ficamodik ki, az állat kóser. Ha viszont a hátsó lába ficamodik ki, az már tréfli lehet.

A madaraknál a kérdés másképp merül fel. Köves Slomó rabbi elmondása szerint madárnál, ha a lába kificamodik, tréflinek tekintik. A szárny kificamodása is súlyos, mert attól tartunk, hogy a szárny töve, a gerinc és a bordák közelsége miatt a sérülés átszúrhatta vagy felsérthette a tüdőt. Ugyanakkor ebben az esetben a tüdő vizsgálható: ha kiderül, hogy nem sérült meg, a döntés ennek megfelelően alakulhat.

Van-e a madárnak tüdeje?

A szárny sérülése kapcsán a Talmud a madár tüdejéről kezd vitát. Chizkiyah azt a meglepő állítást mondta, hogy a madárnak „nincs tüdeje”. Rabbi Jochanan viszont ezzel szemben azt tanította, hogy igenis van tüdeje, méghozzá olyan, mint egy rózsaszirom, és a szárnyak között, a gerinc környékén helyezkedik el.

Köves Slomó rabbi magyarázata szerint elsőre úgy lehetne érteni Chizkiyah szavait, hogy nem szó szerint tagadja a tüdő létezését, hanem azt mondja: a madár tüdeje nem teszi tréflinek a madarat olyan módon, mint nagytestű állatnál. Ez azonban nehezen tartható, mert Levi általános elve szerint minden olyan tréfli sérülés, amely állatoknál érvényes, madaraknál is érvényes, csak madaraknál még további speciális esetek is vannak.

A végső értelmezés ezért keményebb: Izraelben Rabbi Josi bar Rabbi Chanina nevében azt mondták, hogy Chizkiyah itt egyszerűen nem ismerte pontosan a madarak anatómiáját. A Talmud nem fél kimondani, ha egy nagy tekintély egy természettudományos részletben tévedett.

A védett helyen lévő tüdő

A Talmud ugyanakkor megpróbálja finomítani a kérdést. Lehetséges, hogy Chizkiyah nem minden tüdősérülésről beszélt, hanem csak bizonyos traumákról: például leesésből vagy megpörkölődésből eredő sérülésekről.

A madár tüdeje ugyanis rendkívül védett helyen van. A bordák többsége befedi, ezért nem minden külső behatás érinti ugyanúgy, mint más szerveket. Ez a magyarázat azt sugallná, hogy a tüdő létezik, csak kevésbé sérülékeny bizonyos tréfli szempontok szerint. A Talmud azonban Rabbi Jochanan ellenvéleménye miatt végül mégis úgy kezeli Chizkiyah mondását, mint anatómiai tévedést.

A combcsont ficamodása: kóser vagy tréfli?

A lap egyik fő vitája arról szól, hogy mi a státusza annak a madárnak, amelynek kificamodott a combcsontja, vagyis a felső lábízülete.

Rav Huna Ráv nevében azt tanította, hogy ha a madár combcsontja kificamodott, a madár kóser. Ezzel szemben a pumbeditai bölcsek Rabbi Yehudah nevében Rávára hivatkozva azt mondták, hogy az ilyen madár tréfli.

Amikor Rav Huna véleményét szembesítették ezzel az ellentétes hagyománnyal, azt válaszolta: „folyó és folyó, mindegyiknek megvan a maga medre”. Köves Slomó rabbi magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy Rava Pumbeditában tiszteletben tartotta a helyi tanítást, és nem vitatta nyilvánosan a közösség gyakorlatát, de saját álláspontja szerint a kificamodott combú madár kóser.

Levágott láb és kificamodott láb különbsége

A vita tovább éleződik, amikor Rava vizsgálta a madarak inait a comb és az alsó lábszár találkozásánál. Megkérdezték tőle: ha Ráv szerint a teljesen kificamodott combú madár is kóser, akkor miért kell vizsgálni az inakat?

Rava azt válaszolta, hogy ő a Misnát ismeri: ha egy állat lábát a lábízülettől lefelé vágták le, akkor kóser, ha onnan fölfelé, akkor tréfli. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az inak elszakadtak. Ráv ezt a szabályt madarakra is alkalmazta.

A kérdés az volt: hogyan mondhatja Ráv egyszerre, hogy a kificamodott combú madár kóser, de a levágott lábú madár tréfli? A válasz: különbség van ficam és levágás között. A kificamodott csont még nem feltétlenül pusztító sérülés, a levágás vagy az inak elszakadása viszont már olyan anatómiai veszteség, amely tréfli státuszt hozhat létre.

Izraeli és babilóniai hagyományok ütközése

A Talmud több szereplőn keresztül mutatja, hogyan vándorolnak és ütköznek a tanítások Babilónia és Izrael között. Amikor egy babilóniai tanítvány Izraelbe ment, Rabbi Zeiránál másképp hallotta Ráv véleményét, mint ahogy Rav Hunától ismerte.

Köves Slomó rabbi elmondása szerint a vita nem pusztán elméleti volt. Rabbi Zeira maga azt mondta: ha olyan helyen lett volna, ahol a közösség megengedte a kificamodott combú madarat, nem tiltakozott volna. Ennek oka, hogy komoly tekintélyek is megengedték az ilyen madarat.

Erre példa Rabbi Chanina madara: kificamodott a combja, elvitte Rabbi Yehudah HaNasi, vagyis Rabbi (רבי) elé, és Rabbi megengedte. Rabbi Chanina ezután tartósította a combot, és hosszú ideig mutatta tanítványainak: ilyen madarat engedett meg neki Rabbi.

A végső döntés és a tizenkét hónap próbája

A tanulás végső iránya mégis szigorúbb: a kificamodott combú madarat tréflinek tekintjük. Köves Slomó rabbi ezt egy másik eseten keresztül magyarázta.

Rav Yirmeyah bar Abba Levihez fordult azzal a kérdéssel, hogy mekkora lyuk teszi tréflinek a légzőcsövet. Levi a Misnára hivatkozott: amíg a lyuk nem éri el az issar ha-Italki (איסר האיטלקי), vagyis itáliai issar pénzérme méretét, addig kóser. Rav Yirmeyah azonban elmondott egy történetet egy juhról, amelynek ennél nagyobb lyuk volt a légzőcsövén, nádhéjból készült tapaszkötést tettek rá, és életben maradt.

Levi erre azt válaszolta: nem lehet egyetlen történetre bizonyítékot építeni. Ugyanez történt Rabbi Shimon ben Chalafta madarával is, amelynek kificamodott a combja. Ő nádszálból támasztékot készített neki, és a madár életben maradt. Ez azonban nem bizonyítja, hogy nem tréfli. Lehet, hogy csak tizenkét hónapnál rövidebb ideig maradt életben, és a tréfli állat halachikus értelemben épp arról ismerhető fel, hogy hosszú távon nem életképes.

Rabbi Shimon ben Chalafta, a kísérletező

Köves Slomó rabbi külön kiemelte Rabbi Shimon ben Chalafta alakját, aki több helyen is kísérletező megfigyelőként jelenik meg. Nemcsak a kificamodott combú madárral próbált érvelni, hanem Rabbi Yehudah véleményét is igyekezett cáfolni a pehelytollak ügyében.

Rabbi Yehudah szerint ha a madárról eltávolították a finom pehelytollakat, akkor az madár tréfli. Rabbi Shimon ben Chalafta viszont vett egy ilyen tyúkot, meleg kemencébe tette, rézműves köténnyel betakarta, mintha mesterségesen pótolná a hiányzó pehelytoll védelmét, és a tollak később visszanőttek.

Ez látványos kísérlet volt, de a Talmud szerint nem feltétlenül cáfolja Rabbi Yehudah álláspontját. Lehet, hogy egy tréfli állat átmenetileg javul, vagy bizonyos funkciói helyreállnak, de ettől még halachikus értelemben nem bizonyított a hosszú távú életképessége.

A hangyák királyságának vizsgálata

Rabbi Shimon ben Chalafta kísérletező hajlama egy egészen más témában is megjelent. Salamon király a Példabeszédekben azt mondja: „Menj a hangyához, te lusta, nézd meg útjait, és légy bölcs.” A vers szerint a hangyának nincs vezére, felügyelője vagy uralkodója, mégis nyáron megszerzi kenyerét.

Rabbi Shimon ben Chalafta meg akarta vizsgálni, valóban nincs-e királyuk. A legforróbb nyári időszakban, amikor a hangyák kerülik a napot, köpenyt terített a hangyaboly fölé, hogy árnyékot adjon. Egy hangya kijött, meglátta az árnyékot, Rabbi Shimon ben Chalafta megjelölte, majd az visszament, és hívta a többieket. Amikor a hangyák kijöttek, Rabbi Shimon felemelte a köpenyt, a nap rájuk sütött, és a hangyák megölték azt a társukat, amely félrevezette őket.

Ebből Rabbi Shimon ben Chalafta arra következtetett, hogy nincs királyuk: ha lenne, királyi engedély kellett volna a kivégzéshez.

Miért nem elég a kísérlet?

A Talmud azonban itt is óvatos. A hangyás kísérlet sem bizonyít véglegesen. Lehet, hogy a király éppen ott volt közöttük. Lehet, hogy már korábban általános felhatalmazást adott ilyen esetekre. Lehet, hogy éppen átmeneti király nélküli időszak volt, mint amikor Izraelről azt mondja a vers: „azokban a napokban nem volt király Izraelben, mindenki azt tette, amit helyesnek látott a saját szemében.”

Köves Slomó rabbi ezzel a tanulás lényegi tanulságát emelte ki: nem minden empirikus kísérlet elégséges halachikus bizonyíték. Ha Salamon király mond valamit, arra lehet támaszkodni; nem szükséges, és nem is mindig lehetséges a teljes bizonyítás. Ugyanígy a tréfli szabályoknál sem dönthet el mindent egy túlélő állat vagy egy ügyes beavatkozás.

Elhangzott példák röviden

• Kosárnyi törött lábú madár Rava előtt.
• Inak, tzomet ha-gidin (צומת הגידין) vizsgálata.
• Első és hátsó láb ficamodása nagytestű állatnál.
• Kificamodott láb és kificamodott szárny madárnál.
• Szárnyficam és a tüdő sérülésétől való félelem.
• Chizkiyah állítása: „nincs tüdeje” a madárnak.
• Rabbi Jochanan leírása: a madár tüdeje olyan, mint egy rózsaszirom.
• A madár tüdeje védett helyen, a bordák alatt.
• Kificamodott combcsontú madár vitája.
• Rav Huna és a pumbeditai bölcsek eltérő hagyománya.
• „Minden folyónak megvan a maga medre” mint helyi halachikus gyakorlatra utaló mondás.
• Rava inakat vizsgáló gyakorlata.
• Levágott láb és kificamodott láb különbsége.
• Rabbi Chanina kificamodott combú madara, amelyet Rabbi megengedett.
• Itáliai issar, issar ha-Italki (איסר האיטלקי), mint légzőcső-lyuk mértéke.
• Lyukas légzőcsövű juh nádhéjból készült tapasszal.
• Rabbi Shimon ben Chalafta kificamodott combú madara nádszálas támasztékkal.
• Tizenkét hónap mint a tréfli állat életképességének kérdése.
• Pehelytoll nélküli tyúk meleg kemencében és rézműves köténnyel.
• Rabbi Yehudah véleménye a pehelytollak eltávolításáról.
• Hangyakísérlet Salamon király mondásának vizsgálatára.
• Megjelölt hangya, árnyék, félrevezetett hangyák és kivégzés.
• A kísérlet korlátai: lehetett király, felhatalmazás vagy király nélküli átmeneti állapot.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud