Cimkék: Chulin  podcast

Egy lyukas koponya, egy zöldre égett máj és a római trükkje

Köves Slomó rabbi mai előadásában a Talmud az állatok belső szervi sérülései után a madarak világára tér át. A kérdés ugyanaz, de a test más: mikor mondjuk egy szárnyasra, hogy tereifah (טרפה), és mikor marad kóser? A menyét harapása, az agyhártya vékonysága, a tűzben megperzselődött belső szervek színe, a hasfalon kibújt belek és a begy sérülése mind azt mutatják: a Talmud nemcsak kategóriákat állít fel, hanem vizsgálati módszereket is ad. A végén pedig egy meghökkentő római történet zárja a tanulást: egy ember kizuhant a tetőről, kifordultak a belei, és egy megrendezett sokk hatására visszakerültek a helyükre.

A madarak tréfli sérülései

A Misna új témát nyit: miután a fejezet végigvette, hogy nagytestű állatoknál milyen belső szervi sérülések teszik az állatot tréflinek, most ugyanezt a szárnyasokra alkalmazza.

A Misna szerint a madár tereifah (טרפה) lesz, ha kilyukad a nyelőcsöve, vagyis a veshet (ושט), illetve ha elvágódik a légzőcsöve, a gargeret (גרגרת). Ugyancsak tréfli, ha egy menyét, chuldah (חולדה), olyan helyen harapja meg a fejét, ahol a sérülés a koponyán keresztül az agyhártyát is érintheti.

A felsorolás további esetei: ha kilyukad a zúzája, vagyis a kurkevan (קורקבן), ha kilyukadnak a vékonybelei, vagy ha a madár tűzbe esik, és belső szervei megperzselődnek. Ha ezek a szervek zölddé válnak, az madár tréfli; ha vörösek maradnak, kóser. Ugyancsak veszélyes sérülés, ha valaki megtapossa a madarat, falhoz csapja, vagy egy állat összezúzza. Ha azonban a madár huszonnégy órát túlél, és csak utána vágják le, akkor kósernek tekinthető.

A menyét harapása és az agyhártya vizsgálata

Köves Slomó rabbi részletesen ismertette a menyét által fejen harapott madár vizsgálatát. A kérdés az: a harapás csak a koponyát sértette, vagy az agyhártyát is átlyukasztotta?

Rav, Shmuel és Levi szerint a vizsgálat úgy történik, hogy a madár levágása után az ember benyúl a madár szájába, megnyomja belülről az agy környékét, és figyeli, hogy az agyvelő kibuggyan-e a koponya sérülésénél. Ha igen, akkor az agyhártya is sérült, és a madár tréfli. Ha nem, akkor kóser.

A Talmud ezt összeköti a korábbi vitával az agyhártyáról. Az agyhártya két rétegből áll: egy felső és egy alsó hártyából. Volt olyan álláspont, amely szerint csak akkor tréfli az állat, ha mindkettő átszakadt; más vélemény szerint már a felső hártya átszakadása is elég. A vizsgálat még az utóbbi vélemény szerint is működhet, mert az alsó hártya annyira puha, hogy nyomásra kiszakadna, és az agyvelő megjelenne a lyukon.

Ujj, tű vagy szög: hogyan vizsgálunk?

Rabbi Zeira eleinte azt mondta, hogy ilyen madarat nem lehet megbízhatóan vizsgálni. A menyét foga ugyanis vékony és görbe, ezért a koponyán, illetve az agyhártyán keletkezett lyukak nem feltétlenül esnek pontosan egymás fölé. Így a vizsgálat félrevezető lehet.

Később Rabbi Zeira visszavonta ezt az állítását, és azt üzente a bölcseknek: tévedett. A helyes szabály az, hogy a madarat lehet ujjal vizsgálni, de nem lehet szöggel vagy tűvel úgy átszúrni, mintha a lyukat keresnénk. A szög ugyanis maga is sérülést okozhatna.

Ez a vita két gyakorlati módszerben is megjelent. Az egyik rabbi ujjal vizsgálta a madarat, a másik tűvel. Az ujjat használó fél azzal vádolta a tűt használót, hogy fölöslegesen eltréflizi a zsidók vagyonát, mert a vizsgálat közben maga okozhat lyukat. A tűt használó viszont azt vetette a másik szemére, hogy neveilah (נבלה) jellegű, tilos állati tetemmel eteti a zsidókat, mert nem elég alapos a vizsgálata.

Köves Slomó rabbi megjegyezte: szigorúan véve itt nem neveilah-ról, hanem tréfli madárról lenne szó, hiszen a madarat levágták. A Talmud mégis erős nyelvet használ, hogy érzékeltesse a hibás vizsgálat súlyát.

Miért különlegesek a vízimadarak?

A Talmud látszólagos ellentmondást old fel. Egy helyen azt tanuljuk, hogy ha a madár koponyája megsérült, de az agyhártya nem lyukadt ki, akkor kóser. Máshol viszont az áll, hogy madárnál már a koponyacsont törése is tréfli lehet, még akkor is, ha az agyhártya ép.

A megoldás: ez utóbbi szabály a vízimadarakra vonatkozik. A vízimadarak agyhártyája annyira vékony és sérülékeny, hogy szinte úgy számít, mintha nem is lenne. Ezért náluk már a koponya sérülése is elég ahhoz, hogy az állatot tréflinek tekintsük.

Köves Slomó rabbi idézte azt is, hogy Rav Ashi szerint „a mi libáink” olyanok, mint a vízimadarak. Mivel sokat vannak vízben, agyhártyájuk nagyon vékony, ezért koponyasérülés esetén szigorúbban ítélik meg őket.

Fény, víz és búzaszál mint vizsgálati módszer

A Talmud több alternatív vizsgálati módszert is felsorol. Volt, aki a sérült agyhártyát a napfény felé tartva vizsgálta meg. Más vizet öntött a koponyába, és figyelte, hogy kiszivárog-e. Megint más egy búzaszálat, gila de-chittei (גילא דחיטתא), húzott végig a hártyán, hogy beleakad-e egy apró lyukba.

Ezek a módszerek mind ugyanarra szolgálnak: olyan sérülést kell kimutatni, amely szemmel alig látható, de halachikusan döntő jelentőségű.

A tűzbe esett madár és a belső szervek színe

A Misna szerint ha a madár tűzbe esett, és belső szervei megpörkölődtek, akkor a színek alapján döntünk. Ha a szervek zölddé váltak, az madár tréfli; ha vörösek maradtak, kóser.

Rabbi Jochanan pontosítása szerint a zölddé válás mértéke olyan, mint a lyukadásé. Vagyis ahol a legkisebb lyuk is tréflinek számít, ott a legkisebb zöld elszíneződés is elég.

A vita a májra különösen élesen vonatkozott. Ha a májnak az a része zöldül meg, amely befelé, a belek felé néz, akkor a madár tréfli. Hiába tudjuk máshonnan, hogy a májból akár nagyon kevés is elég az állat kóser státuszához, itt a zöldülés azt mutatja, hogy a tűz az egész szervet károsította.

Mely szerveknél számít a zöldülés?

A Talmud pontosítja: nem minden belső szervnél mondjuk, hogy a zöldülés tréfli. Három fő szervnél döntő ez: a zúza, kurkevan (קורקבן), a szív és a máj. Ezek természetes állapotukban vörösek; ha zölddé válnak, az égési sérülést jelez.

Köves Slomó rabbi elmondta azt az esetet is, amikor egy tűzbe esett tyúk belső szerveit zöldnek találták, mégis kósernek nyilvánították, mert nem a döntő szervek zöldültek el.

Ugyanakkor fordított színváltozás is számít. Ha egy természetesen vörös szerv zölddé válik, vagy egy természetesen zöldes szerv pirossá válik, az tréfli jele lehet. A lényeg nem önmagában a szín, hanem az, hogy a tűz hatására a szerv eltért-e természetes állapotától.

Főzés után derül ki az igazság

A Talmud egy további diagnosztikai elvet is tanít. Ha a vörös szervek zölddé váltak, de főzés után visszanyerték vörös színüket, akkor kóserek. Ez azt mutatja, hogy nem égtek meg valójában, csak a füst színezte el őket.

Ha viszont a szervek vágáskor még vörösnek látszottak, de főzés után zölddé váltak, akkor tréflinek számítanak. A főzés ilyenkor feltárja a rejtett sérülést.

Rabbi Nachman ezért azt mondta: aki biztos akar lenni, főzze meg a madár belső szerveit, és nézze meg, zölddé válnak-e. A Talmud azonban korlátozza ezt: nem feltételezünk ok nélkül hibát. Ha nincs jel arra, hogy a madár tűzbe esett volna, nem kell külön főzéssel vizsgálni.

Taposták, falhoz csapták, összezúzták

A Misna szerint ha a madarat megtaposták, falhoz csapták vagy egy állat összezúzta, és még rángatózik, akkor tréfli gyanúja áll fenn. Ha viszont huszonnégy órán át életben marad, majd ezután levágják, akkor kóser.

Rabbi Elazar ben Antigonosz nevében elhangzott: az ilyen esetek mind vizsgálatot igényelnek. A huszonnégy óra túlélése önmagában fontos jel, de a belső sérülések lehetőségét ellenőrizni kell.

A madarak kóser sérülései

A következő Misna azokat az eseteket sorolja, amelyeknél a madár kóser marad. Ilyen, ha a légzőcső kilyukadt vagy hosszában megrepedt, de nem szakadt el teljesen; ha a menyét olyan helyen harapta meg a fejét, amely nem teszi tréflinek; ha a begy, vagyis a zefek (זפק) kilyukadt.

Rabbi Yehudah HaNasi, röviden Rabbi (רבי), még tovább megy: szerinte akkor is kóser, ha a begyet teljesen eltávolították.

Kóser marad a madár akkor is, ha a belei kibújtak a hasfalon, de nem lyukadtak ki; ha letörtek a szárnyai; ha eltörtek a lábai; vagy ha kitépték a tollait. Rabbi Yehudah szerint azonban ha a finom pehelytollakat is eltávolították, a madár tréfli.

A begy teteje és a nyelőcső határa

A begy kapcsán Köves Slomó rabbi idézte a további pontosítást: a begy teteje olyan, mint a nyelőcső. Ez azt jelenti, hogy ha a begynek az a része lyukad ki, amely szorosan kapcsolódik a veshet (ושט), vagyis a nyelőcső vonalához, akkor a sérülés már tréflinek számít.

A begy tehát önmagában nem olyan súlyos, mint a nyelőcső, de van egy átmeneti zónája, ahol már a nyelőcső szigorúbb szabályai érvényesek.

Kibújt belek: a sorrend is számít

A Misna szerint ha a madár belei kijöttek a hasfalon, de nem lyukadtak ki, a madár kóser. Rabbi Shmuel bar Rav Yitzchak azonban pontosította: ez csak akkor igaz, ha a beleket megfelelő sorrendben és helyzetben teszik vissza. Ha összekeverednek, vagy nem a természetes helyükre kerülnek vissza, az állat nem marad életben, ezért tréfli.

Ezt a Talmud egy bibliai verssel támasztja alá: „Ő alkotott téged és megszilárdított.” A magyarázat szerint az Örökkévaló minden szervnek megadta a maga helyét. Ha ezek a helyek felcserélődnek, az élet rendje sérül.

A zsidó nép mint teljes város

Ugyanerről a versről Rabbi Eliezer azt tanítja, hogy a zsidó nép olyan, mint egy teljes város, amelyben minden szükséges szerep megtalálható: papok, próféták, fejedelmek és királyok. Ahogy a vers mondja: „belőle származik a szegletkő, belőle a sátorcövek, belőle a harci íj, belőle minden uralkodó.”

Köves Slomó rabbi ezzel jelezte, hogy a Talmud anatómiai témából is képes közösségi-teológiai tanítást kibontani: ahogy a test szervei a helyükön alkotnak életképes egészet, úgy a nép is akkor teljes, ha minden szerep betölti a maga funkcióját.

A római és a kizuhant ember története

A tanulás végén a Talmud egy különös történetet hoz. Egy római látott egy embert, aki leesett a tetőről, hasa megrepedt, és a belei kifordultak. A római odahozta az illető fiát, és úgy tett, mintha az apja szeme láttára levágná.

Az apa a döbbenettől hatalmas levegőt vett, és a belei visszacsúsztak a hasába. A római ezután összevarrta a hasfalat, az ember felépült, majd a római elárulta neki, hogy valójában nem ölte meg a fiát, csak a sokkot akarta kiváltani.

A történet a kibújt belek témájához kapcsolódik: ha a belek nem sérültek meg, és visszakerülnek a helyükre, az élet helyreállhat. A Talmud ezt drámai, szinte filmszerű példán keresztül mutatja be.

Elhangzott példák röviden

• Kilyukadt nyelőcső, veshet (ושט): madárnál tréfli.
• Elvágott légzőcső, gargeret (גרגרת): madárnál tréfli.
• Menyét, chuldah (חולדה), harapása a fej veszélyes pontján.
• Koponya és agyhártya vizsgálata ujjal.
• Tűvel vagy szöggel végzett vizsgálat vitája.
• Vízimadarak és libák vékony agyhártyája.
• Fény, víz és búzaszál mint vizsgálati módszer.
• Kilyukadt zúza, kurkevan (קורקבן).
• Kilyukadt vékonybelek.
• Tűzbe esett madár zölddé vagy vörössé vált belső szervei.
• Máj belső, belek felé néző oldalának zöldülése.
• Zúza, szív és máj mint döntő szervek az égési sérülésnél.
• Főzés után visszaváltozó vagy éppen elzöldülő szervek.
• Megtaposták, falhoz csapták vagy állat összezúzta a madarat.
• Huszonnégy órás túlélés és utólagos vágás.
• Kilyukadt vagy megrepedt légzőcső kóser esete.
• Menyét harapása nem veszélyes helyen.
• Kilyukadt vagy eltávolított begy, zefek (זפק).
• Begy teteje mint a nyelőcsőhöz hasonló zóna.
• Kibújt, de nem lyukas belek.
• Letört szárnyak, eltört lábak, kitépett tollak.
• Pehelytollak eltávolításáról szóló Rabbi Yehudah-vélemény.
• Kibújt belek helyes sorrendben való visszatétele.
• A test szerveinek rendje és a zsidó nép mint teljes város.
• A római története a tetőről leesett emberrel és visszacsúszó belekkel.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud