Cimkék: Chulin  podcast

Amikor a tyúk védekezik, a macska mérgesebb lesz: mitől halálos egy karmolás?

Köves Slomó rabbi a Chulin (חולין) 53. lapján a derusah (דרוסה), vagyis a ragadozó karmolásának szabályait bontotta tovább. A kérdés nem egyszerűen az, hogy egy állat megkarcolt-e egy másikat, hanem az, hogy a karmolás hordoz-e olyan mérget, fertőzést vagy életveszélyes hatást, amely az áldozatot treifahvá (טרפה) teszi. A macska, a görény/mongúz, a patkány, a héja, a róka, a kutya és az oroszlán mind külön mércét kap: nem mindegy, ki karmol, kit karmol, védekezik-e az áldozat, és a ragadozó elülső manccsal, foggal, élve, halva vagy éppen haldoklás közben ejti-e a sebet.

Macska, görény és patkány: a ragadozó mérete számít

A tanulás elején Köves Slomó rabbi azt magyarázta, hogy Rav Chisda (רב חסדא) szerint a macska, chatul (חתול), és a görény/mongúz, nemiyah (נמייה), képes életveszélyes karmolást ejteni kis kecskegidán vagy kis bárányon. Nagyobb állaton azonban már nem feltétlenül. A kisebb ragadozó csak kisebb áldozatnál számít veszélyesnek.

A patkányként említett chuldah (חולדה) még korlátozottabb: az csak madaraknál, szárnyasoknál számít olyan ragadozónak, amelynek karmolása derusah lehet. A lap alapelve így fokozatos: minél kisebb a támadó, annál kisebb áldozatnál jelent halachikus veszélyt a karmolása.

A brájtá ellentmondása: van karmolásuk vagy nincs?

A Talmud rögtön nehézséget vet fel: egy baraita (ברייתא) szerint a macska, a héja, netz (נץ), és a görény/mongúz karmolása csak akkor számít, ha ténylegesen a test belső üregéig hatol. Ez látszólag azt jelenti, hogy puszta karmolásuk nem számít derusahnak.

A héjánál a válasz egyszerűbb: a misna madarakról is beszél, és ott a héja kis madárnál valóban veszélyes. A baraita viszont kistestű négylábú állatról szólhatott. A macska és a görény esetében azonban valódi feszültség marad: hogyan mondhatja Rav Chisda, hogy karmolásuk veszélyes, ha a baraita szerint nem?

Ha védekeznek, durvább lesz a karmolás

A Talmud válasza szerint nem mindegy, milyen helyzetben karmol a ragadozó. Ha a ragadozó látja, hogy valaki megpróbálja megvédeni az áldozatot, erősebben, agresszívebben karmol. Ez a védekezés paradoxona: a mentési kísérlet miatt a támadás súlyosabb lehet.

Köves Slomó rabbi ezt úgy foglalta össze: a megvédés olykor „visszaüt”. Ha senki nem védekezik, a macska vagy görény karmolása nem feltétlenül hordozza azt a halálos hatást, amelyről a derusah szól. Ha viszont ember vagy maga az áldozat védekezik, a ragadozó támadása sokkal durvább lesz.

A tyúk, a macska és az ajtón maradt öt csepp

A Talmud történetet hoz Rav Kahana házából: egy tyúkot megtámadott egy macska. A tyúk bemenekült a házba, az ajtó rácsapódott a macskára, a macska pedig karmával kaparta az ajtót. Az ajtón öt cseppet találtak — vért vagy a Talmud értelmezése szerint mérget.

Ez bizonyítja, hogy a macska karmában lehet veszélyes anyag. De itt a tyúk maga védekezett, ezért ez olyan, mintha valaki meg akarta volna menteni. A védekezés váltotta ki a súlyosabb karmolást.

A bölcsek, akik vitatkoznak ezzel, másképp látják: szerintük lehet, hogy a macska valóban karmol, de nincs benne olyan méreg, mint a nagy ragadozók karmában. A karmolás ténye és a derusah halachikus ereje nem ugyanaz.

Rav Kahana kérdései: macska, görény és a kérdésfeltevés művészete

Rav Kahana többször is kérdezte Ravot: van-e derusah macskánál? Rav egyszer úgy válaszolt: még a görénynél is van. Máskor Rav Kahana a görényre kérdezett rá, és Rav azt mondta: még a macskánál sincs. Harmadszor együtt kérdezte: macska és görény esetén van-e derusah? Rav ekkor azt mondta: macskánál van, görénynél nincs.

Köves Slomó rabbi a cigarettázás és Talmud-tanulás viccével érzékeltette, hogy a válasz attól is függ, mire kérdezünk rá. A Talmud feloldása szerint mindhárom válasz igaz, csak más esetre vonatkozik:

• madaraknál még a görény/mongúz is számíthat;
• nagyobb báránynál vagy kecskénél még a macska sem;
• kis gidánál vagy kis báránynál a macska igen, a görény már nem.

Nagy ragadozó madarak és a héja különlegessége

A misna a héját, netzet (נץ), említi kis madárnál. Felmerül: mi a helyzet a többi nagy, nem kóser ragadozó madárral — sassal, sólyommal, más nagy madárral?

A Talmud szerint a többi ragadozó madárnál is lehet derusah. A héját azért emeli ki a misna, mert különleges: van olyan vélemény, hogy a héja akár vele azonos méretű madarat is veszélyesen karmolhat, míg a többi ragadozó csak kisebbet. Más vélemény szerint a héja még nála nagyobbat is képes veszélyesen megtámadni, míg a többi legfeljebb azonos méretűt.

Róka vagy kutya?

Rav Kahana nevében elhangzik, hogy a rókánál nincs derusah. Ezt egy történettel kérdőjelezik meg: egy fürdőnél róka karmolt meg egy kis bárányt, és a bölcsek problémásnak tekintették az esetet. A válasz szerint az valójában nem róka volt, hanem macska.

Más változat szerint Rav Kahana épp ellenkezőleg azt mondta, hogy a rókánál van derusah. Ekkor egy másik történet kerül elő, ahol egy állatot rókának hittek, de a magyarázat szerint valójában kutya volt. A kutyánál, kelev (כלב), nincs derusah: haraphat, sérthet, de nem tartozik ebbe a karmolásos, mérges kategóriába.

Milyen karmolás számít derusahnak?

A Talmud ezután felsorolja a derusah feltételeit. A ragadozónak az elülső mancsával kell karmolnia, nem a hátsóval. A karmaival, nem a fogával. Szándékosan, nem véletlenül. Élve, nem halott állapotban.

A „halva” kizárása elsőre fölöslegesnek tűnik: ha halott, hogyan karmolhatna szándékosan? A Talmud válasza finom: a derusah nem a karom belemélyedésekor áll be, hanem amikor a ragadozó kihúzza a karmait. Ha közben pusztul el, vagy levágják a mancsát, akkor ez már nem ugyanaz a hatás.

Oroszlán az ökrök között: karmolt vagy csak ijesztett?

A következő nagy eset: oroszlán, ari (ארי), megy be az ökrök közé. Később az egyik ökör hátában oroszlánkörmöt találnak. Mit feltételezzünk? Megkarmolta az oroszlán, vagy az ökör a falhoz dörgölőzött, és egy ott lévő letört karom fúródott a hátába?

Rav szerint nem kell rögtön derusaht feltételezni. Az állat alapestben kóser státuszban van, és a köröm önmagában nem bizonyítja a támadást. Ha viszont karmolásnyom is látszik, az már más. Száraz, régi karom kevésbé gyanús; friss karom komolyabb jel. Egyetlen karom még magyarázható, három karom megfelelő sorrendben már sokkal inkább támadásra utal.

Safek derusah: kétséges karmolás

A lap egyik fő vitája a safek derusah (ספק דרוסה), a kétséges karmolás. Rav szerint nem kell tartani tőle, Shmuel (שמואל) szerint igen.

A Talmud több helyzetet különböztet meg. Ha nem is biztos, hogy az oroszlán bement az ökrök közé, az nem valódi kétség: az állat kóser. Ha kutya vagy macska lehetett, akkor a kevésbé problémás lehetőséget választjuk. Ha az oroszlán csendben ül az ökrök között, lehet, hogy csak jelenlétével félemlített, nem támadt.

Ha az oroszlán is ordít, és az ökrök is ordítanak, az félelmet mutat, de nem bizonyít karmolást. A gyanús eset az, amikor az ökrök ordítanak, az oroszlán viszont csendben van: lehet, hogy azért hallgat, mert már megtámadta őket. Itt Shmuel szigorúan jár el.

Shmuel és a folyóba dobott tyúkok

Egy történet szerint tyúkoknál merült fel safek derusah. Ravhoz vitték őket, de ő Shmuel városában volt, ezért a helyi rabbi tiszteletéből Shmuelhez küldte az ügyet. Shmuel megfojtotta a tyúkokat, és a folyóba dobta őket.

A Talmud sorra kérdez: miért nem várt tizenkét hónapot, hogy kiderüljön, valóban treifah voltak-e? Miért nem adta el őket nem zsidónak? Miért nem dobta oda a kutyáknak? A válaszok mind a félreértés megelőzéséről szólnak. Nehogy valaki megegye őket, ne kerüljenek vissza zsidóhoz, és menjen híre a döntésnek. Shmuel szokatlan eljárása pedagógiai jelzés is volt: itt komoly kétségről van szó.

A liba a nádasban

A lap végén Köves Slomó rabbi egy különösen képszerű esetet idézett: egy liba bement a nádasba, majd véres nyakkal jött ki. Két lehetőség van: a nád éle sebezte meg, vagy ragadozó állat karmolta meg.

A döntés a megengedő irányba hajlik: ahogy más esetben is a kevésbé problémás magyarázatot választjuk, itt is mondhatjuk, hogy a nád vágta meg. Így nem kell automatikusan derusaht feltételezni.

Mit kell vizsgálni derusah után?

Ha valóban derusah gyanúja merül fel, meg kell vizsgálni, hova hatolt a karmolás. Rabbi Chiya fiai szerint a belső szervekkel szembeni területet kell vizsgálni: ha a méreg vagy sérülés oda jutott, az problémás.

Ilfa (אילפא) megkérdezte: ha a nyakát karmolták meg, kell-e tartani attól, hogy a simanim (סימנים), vagyis a nyelőcső, veshet (וושט), és a légzőcső, kaneh (קנה), sérültek? A válasz: igen, egy derusah esetében ezeket is vizsgálni kell.

Felmerül az is, mi van, ha a simanim kiakadnak a helyükről. A korábbi szabály szerint csak akkor treifah, ha nagyobb részük kimozdul.

Lerohadt hús és széteső tüdő

A végén a Talmud az elrohadt testrészekre tér át. Ha a karmolás vagy más sérülés helyén elvörösödik a hús a belső szervek vonalában, az problémás. Ha viszont nem életfontosságú részen rohad le hús, akkor azt kell kérdezni: ha ez a testrész hiányozna, az állat treifah lenne-e? Egy fül lerohadása például nem olyan, mint egy létfontosságú végtagé.

A lerohadás mércéje az, amit az állatorvos levágna egészen az egészséges húsig, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább.

A tanulás egy tüdőesettel zárul: hoztak egy tüdőt, amely elsőre megállt, de amikor felemelték, darabok hullottak belőle. Úgy nézett ki, mintha elrohadt volna. A döntés: treifah, mert ha a tüdő ilyen mértékben szétesik, az nem működőképes szerv.

A lap fő tanulsága

A Chulin 53 azt mutatja meg, hogy a derusah nem pusztán harapás, karmolás vagy seb. A halacha azt vizsgálja, milyen ragadozó okozta, milyen áldozaton, milyen helyzetben, volt-e védekezés, milyen manccsal történt, és a nyomok valóban támadásra utalnak-e.

Köves Slomó rabbi magyarázatában ez a lap szinte nyomozás: a karom, a vércsepp, a liba véres nyaka, az oroszlán csendje és az ökrök ordítása mind bizonyíték vagy ellenbizonyíték. A treifah döntés itt nem automatikus félelem, hanem annak pontos mérlegelése, hogy a seb mögött valódi életveszélyes ragadozóhatás áll-e.

Az elhangzott példák röviden

• Macska, chatul (חתול), karmolása kis kecskegidán vagy kis bárányon.
• Görény/mongúz, nemiyah (נמייה), karmolása kisállaton.
• Patkányként említett chuldah (חולדה), amely csak madaraknál lehet veszélyes.
• Héja, netz (נץ), karmolása kis madáron.
• Kistestű állatok és szárnyasok eltérő megítélése.
• Ragadozó, amely erősebben karmol, ha védekezést lát.
• Tyúk, amely bemenekül Rav Kahana házába.
• Macska, amely az ajtót karmolja.
• Öt vér- vagy méregcsepp az ajtón.
• A tyúk saját védekezése mint súlyosbító körülmény.
• Rav Kahana három kérdése Ravhoz macskáról és görényről.
• Cigarettázás és Talmud-tanulás vicce mint kérdésfeltevési példa.
• Macska és görény különbsége madárnál, nagy báránynál és kis gidánál.
• Nagy ragadozó madarak: sas, sólyom, turul példaként említve.
• Héja, amely akár vele azonos vagy nagyobb madarat is veszélyesen támadhat.
• Róka, amelynél vita van, van-e derusah.
• Fürdőnél megkarmolt kis bárány története.
• Macskának vagy rókának hitt támadó.
• Kutyának tulajdonított eset, ahol nincs derusah.
• Elülső mancs karmolása.
• Hátsó mancs kizárása.
• Karom és fog különbsége.
• Szándékos és véletlen karmolás.
• Élő és halott ragadozó különbsége.
• Karmolás akkor áll be, amikor a ragadozó kihúzza a karmait.
• Oroszlán, ari (ארי), az ökrök között.
• Oroszlánköröm az ökör hátában.
• Ökör, amely falhoz dörgöli a hátát.
• Friss köröm és száraz köröm különbsége.
• Egy köröm és három köröm különbsége.
• Három köröm megfelelő sorrendben.
• Safek derusah (ספק דרוסה), kétséges karmolás.
• Oroszlán, amely csendben ül az ökrök között.
• Oroszlán, amely már leharapta az egyik állat fejét.
• Oroszlán és ökrök együttes ordítása.
• Ökrök ordítása, miközben az oroszlán hallgat.
• Rav és Shmuel vitája a kétes karmolásról.
• Tyúkok, amelyeket Shmuel megfojtott és folyóba dobott.
• Tizenkét hónap várakozás lehetősége.
• Nem zsidónak való eladás kockázata.
• Folyóba dobás mint figyelemfelkeltő döntés.
• Liba, amely bement a nádasba és véres nyakkal jött ki.
• Nád okozta seb vagy ragadozó karmolása.
• Belső szervekkel szembeni karmolás vizsgálata.
• Nyak karmolása és a simanim (סימנים) vizsgálata.
• Nyelőcső, veshet (וושט), és légzőcső, kaneh (קנה), ellenőrzése.
• Simanim nagyobb részének kimozdulása.
• Lerohadt hús, amelyet az állatorvos levágna.
• Fül lerohadása mint nem életveszélyes példa.
• Létfontosságú rész lerohadása mint treifah.
• Tüdő, amely felemeléskor darabokra hullik.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud