Cimkék: Chulin  podcast

A lyukat betömi a zsír — de ki tömi be a félreértést?

Köves Slomó rabbi a Chulin (חולין) 50. lapján továbbviszi a belső szervek sérüléseiről szóló fejezetet: a központi kérdés most az, mikor számít egy lyuk valóban végzetesnek, és mikor mondhatjuk, hogy a test maga „megjavította” a problémát. Ha zsiradék, bélnedv, csont vagy más szövet eltakarja a sérülést, az állat vajon kóser marad? A lap második felében a rabbi innen jut el a gyász szabályához, a rabbinikus hagyomány félrehallásához, majd a belek, a légzőcső, a végbél és a bendő pontos anatómiai határaihoz.

A kalap alakú zsír nem tömít

Az előző napi tanulásból indult a kérdés: ha egy belső szerven lyuk van, de valamilyen zsiradék, chelev (חלב), rátapad, az eltorlaszolhatja-e a lyukat. A Talmud most azt mondja: ha a zsiradék kalap alakú, vagyis nem szorosan simul rá a szervre, hanem kissé eláll tőle, akkor nem számít valódi tömítésnek.

Köves Slomó rabbi a szív körüli zsiradékot hozta példaként: van olyan zsír, amely inkább sapkaszerűen ül a szerv fölött. Ez nem olyan, mint a ruha, amely szorosan rátapad a testre, ezért nem képes halachikusan lezárni a lyukat.

Chimtza és bar chimtza: a fiú erősebb az apánál

Rav Nachman (רב נחמן) két zsiradéktípusról beszél: chimtza (חימצא) és bar chimtza (בר חימצא). Az egyik eltömíti a lyukat, a másik nem. A hagyomány szerint a bar chimtza, vagyis „a chimtza fia” tömít, a chimtza pedig nem. A Talmud emlékeztető jele: „szép az, amikor a fiú ereje nagyobb az apjáénál.”

A rabbi képen mutatta a belek körüli kétféle zsiradékot: az egyik hosszabb, ívszerű rész, a másik rövidebb. A Talmud más nevekkel is leírja őket: kashta (קשתא), az íj, és yitra (ייתרא), a húr vagy kiegészítő rész. A kérdés az, melyik tapad annyira szorosan a bélhez, hogy valóban lezárja a lyukat.

Izrael földje és Babilónia eltérő gyakorlata

Rav Nachman megjegyzése szerint Izrael földjén bizonyos zsiradékot megettek, Babilóniában viszont nemcsak hogy nem ették meg, hanem még azt sem fogadták el, hogy elzárja a lyukat. Ez visszavisz az előző lap nagy kérdéséhez: milyen zsír ehető, és milyen zsír kerülne az oltárra?

A logika így áll össze: az a zsiradék, amely az áldozati állatból az oltárra kerülne, emberi fogyasztásra tiltott. Ez rendszerint lazábban fekvő, hártyaszerű zsiradék. Ami viszont szorosan tapad a szervhez, az nem oltári chelev, ezért ehető lehet — és éppen szoros tapadása miatt alkalmas lehet a lyuk eltömítésére is.

A vita tehát nem pusztán arról szól, hogy meg lehet-e enni egy zsírdarabot, hanem arról is, hogy anatómiailag mennyire zárja el a sérülést.

Lekaparni a felsőt, megenni az alsót

Rabbi Abba (רבי אבא) Rabbi Chiya bar Abba (רבי חייא בר אבא) nevében azt tanította, hogy bizonyos zsiradéknál a felső, lazább réteget le kell kaparni, mert az tiltott; az alatta lévő, erősebben tapadó rész viszont ehető.

A rabbi egy történetet is idézett: Rabbi Ammi (רבי אמי) szolgája hallotta, hogy mestere azt mondja, kaparjanak le egy keveset a zsiradékból, a maradékot pedig adják neki enni. Amikor látta, hogy a szolga bizonytalan, azt mondta: „te babilóniai vagy”, vagyis a szigorúbb babilóniai gyakorlathoz szoktál — akkor inkább dobjuk ki. Nem erőltette rá az izraeli enyhébb gyakorlatot arra, aki más hagyomány szerint élt.

Bélnedv, amely elzárja a lyukat

A következő esetben nem zsír, hanem bélnedv vagy belső váladék torlaszolja el a belek, dakin (דקין), lyukát. Rabban Shimon ben Gamliel (רבן שמעון בן גמליאל) szerint ha a bélben lévő váladék elzárja a lyukat, az állat kóser.

Rabbi Jochanan (רבי יוחנן) nevében azt idézték, hogy a halacha Rabban Shimon ben Gamlielt követi a treifah (טרפה) kérdésében, és Rabbi Shimont (רבי שמעון) követi a gyász, avelut (אבלות), kérdésében. Ez elsőre úgy tűnt, hogy a bélnedvvel elzárt lyuk esetében is megengedő a végső döntés.

De később kiderül: félrehallás történt. A héber–arámi „igen” és „nem” közti apró hangzásbeli különbség — hen (הן) és ein (אין) — megváltoztatta a hagyomány értelmét. Valójában nem Rabban Shimon ben Gamlielt követjük ebben a treifah-kérdésben.

Rabbi Shimon és a gyász hetedik napja

A másik ügy a gyász szabálya. Ha valaki csak később értesül közeli rokona haláláról, mikor kezdi a shivaht (שבעה), a hétnapos gyászt?

Az általános vélemény szerint ha az első három napon belül hallja meg, és helyben van, csatlakozhat a család többi tagjához. Ha távolról érkezik, vagy három nap után hallja meg, saját hét napot kezd. Rabbi Shimon enyhébb: ha helybeli, akár a hetedik napon is csatlakozhat a család gyászához, ül velük röviden, és velük együtt be is fejezheti a shivaht.

Ebben az esetben a halacha valóban Rabbi Shimont követi. Köves Slomó rabbi magyarázata szerint ennek oka Shmuel (שמואל) általános elve: gyászügyekben a vitákban rendszerint az enyhébb véleményt követjük.

Lehet-e lyukat lyukkal összehasonlítani?

A Talmud ezután visszatér az anatómiai vizsgálathoz. Ha lyukat találunk a bélben, nem tudjuk, hogy az állat életében keletkezett-e, vagy csak a vágás után, a hentes munkája közben. Felmerül: csináljunk mellette egy új lyukat, és hasonlítsuk össze a kettőt.

Elsőre azt mondják: a belek esetében nem lehet így hasonlítgatni. Aztán egy történet mégis árnyalja ezt. Rav elé hoztak egy belet, ő új lyukat ejtett mellette, de a két lyuk nem hasonlított. A fia, Rav Mesharshiya (רב משרשיא), megdörzsölte az új lyukat, és így már hasonló lett az eredetihez.

A fiú magyarázata egyszerű: az eredeti lyukat már sok kéz fogdosta, mielőtt Rav elé került. Ez megváltoztatta a szövet kinézetét. Ha az új lyukat is megdörzsöljük, ugyanazt az állapotot hozzuk létre. Köves Slomó rabbi ezt az almához hasonlította: ha egy megvágott almát sokan megfogdosnak, megbarnul; az érintetlen vágás másképp néz ki.

Tüdő, légzőcső és összehasonlíthatóság

A tüdő, re’ah (ריאה), esetében lehet lyukat lyukkal összehasonlítani, de csak megfelelő módon. Ha a jobb oldalon van a kérdéses lyuk, a másik lyukat is ugyanazon az oldalon érdemes ejteni. A Talmud végül finomít: jobb és bal oldal is összehasonlítható, de csak hasonló méretű lebenyek között. Nagy lebenyt nagy lebenyhez, kis lebenyt kis lebenyhez lehet hasonlítani, mert a különböző részek eltérően reagálnak.

A légzőcsőnél, gergeret (גרגרת), szintén lehet összehasonlító lyukat ejteni, de nem akárhol. A chulya (חוליא), vagyis gyűrűszakasz fogalma kerül elő. A légzőcső gyűrűkből áll, és egy chulya három gyűrűnek felel meg. Ezen belül biztosabban lehet összehasonlítani, de a légzőcső tetejét és alját nem lehet egymással mérni, mert más a falvastagságuk és szerkezetük.

A végbél lyuka és a csont támasza

A végbél, chalcholet (חלחולת), különleges eset. Ha a végbél ott lyukad ki, ahol a csontok szorosan körülveszik és megtámasztják, az állat kóser maradhat. A csont ugyanis fizikailag megtartja, nem engedi, hogy a lyuk valódi életveszélyes szivárgást okozzon.

A rabbi képpel mutatta: a tehén hátsó részén a végbél egy szakaszát csontos szerkezet támasztja. Ahol szorosan ül a csontban, ott még nagyobb hiány sem feltétlenül végzetes, amíg marad annyi, hogy meg lehessen fogni. Ahol viszont már lazábban kapcsolódik, ott kisebb lyuk is problémát okozhat.

Rav Nachman (רב נחמן) élesen elutasított egy túl enyhe idézetet: „ne hagyatkozzatok üres kancsókra” — vagyis ne fogadjatok el olyan hagyományt, amely biztosan pontatlanul adja vissza a tanítást.

A belső és külső gyomor rejtélye

A misna azt mondta: ha a belső gyomor, keres hapenimit (כרס הפנימית), kilyukad, az treifah; a külső gyomor, keres hachitzonah (כרס החיצונה), csak akkor teszi treifahvá az állatot, ha nagyobb része elszakad.

De mi a „belső gyomor”? A Talmud több véleményt sorol. Az egyik szerint ez a vakbélszerű rész, amelyet még a farkas is undorítónak találna. A rabbi úgy magyarázta: ez olyan zsákutca a bélrendszerben, ahol a béltartalom hosszan áll, ezért különösen visszataszító.

Más vélemény szerint a belső gyomor a bendő nyílása. Megint más szerint a bendő egy vékony része, amelynek pontos azonosítása maga is nehéz: ha nem tudjuk, mire gondolt, akkor nem jutottunk előrébb. További vélemény szerint az a szakasz, ahol a gyomor összeszűkül és a vékonybél felé fordul; mások szerint a nyelőcsőnek az első gyomorhoz csatlakozó utolsó tefachnyi (טפח) része.

Izrael földjén egy átfogóbb magyarázatot követtek: a teljes belső gyomorrendszer minden olyan része ide tartozik, amelynek lyukadása veszélyes lehet.

A külső gyomor: a hasfal, ahol a hentes nyit

A külső gyomrot egyesek nem magával a gyomorral, hanem azzal a hússal azonosítják, amely a gyomor alatt, a hasfalban van. Ez az a rész, amelyet a hentes felvág, amikor az állat belső szerveit kiemeli.

A különbség lényege: ha ezen a külső hasfali részen nagy szakadás van, a belső szervek kiömlésének veszélye miatt az állat treifah lehet. De az, hogy pontosan melyik anatómiai rész számít belső vagy külső gyomornak, több bölcsi vélemény vitája marad.

A végső irány az, hogy Rav Huna (רב הונא) tágabb értelmezése sok korábbi véleményt magában foglal. Más véleményekkel viszont nem értünk egyet, különösen azokkal, amelyek a nyelőcső végére vagy más szűkebb azonosításra korlátoznák a fogalmat.

A lap fő tanulsága

A Chulin 50 azt mutatja meg, hogy a treifah döntés nem egyszerűen anatómiai leltár. Egy lyuk önmagában nem mindig végzetes: számít, hogy zsír, bélnedv, csont vagy más szövet zárja-e; számít, hogy a zárás szoros-e; számít, hogy a szerv melyik pontján történt; és számít, hogy a hagyomány pontosan mit mondott — „igen” vagy „nem”.

Köves Slomó rabbi magyarázata szerint a lap egyik fő üzenete az, hogy a halacha nagyon pontosan figyel a test működésére, de ugyanilyen pontosan figyel a hagyomány nyelvére is. Egy rosszul hallott szó, egy rosszul azonosított bélrész vagy egy rosszul összehasonlított lyuk ugyanúgy téves döntéshez vezethet, mint egy rosszul értelmezett anatómiai kép.

Az elhangzott példák röviden

• Kalap alakú zsiradék, amely nem tömíti el a lyukat.
• Szív körüli sapkaszerű zsiradék.
• Chimtza (חימצא) és bar chimtza (בר חימצא).
• „A fiú erősebb az apánál” emlékeztető.
• Belek körüli hosszabb és rövidebb zsírrész.
• Kashta (קשתא), az íj, és yitra (ייתרא), a húr vagy kiegészítő rész.
• Izrael földjén fogyasztott, Babilóniában tiltott zsiradék.
• Oltárra kerülő és fogyasztható chelev (חלב).
• Lazán fekvő és szorosan tapadó zsiradék különbsége.
• Felső zsír lekaparása, alsó rész elfogyasztása.
• Rabbi Ammi szolgája, aki babilóniai szigorúság szerint bizonytalanodik el.
• Béllyuk, amelyet bélnedv vagy váladék zár el.
• Rabban Shimon ben Gamliel megengedő véleménye.
• Rabbi Jochanan nevében idézett döntés.
• Hen (הן) és ein (אין), az igen–nem félrehallása.
• Rabbi Shimon enyhítő véleménye a gyásznál.
• Shivah (שבעה), hétnapos gyász.
• Helybeli rokon, aki három napon belül csatlakozik a gyászhoz.
• Távolról érkező rokon, aki saját gyászt kezd.
• Rabbi Shimon: helybeli akár a hetedik napon is csatlakozhat.
• Shmuel elve: gyászügyben az enyhébb véleményt követjük.
• Bélben talált lyuk életben vagy halál után.
• Új lyuk ejtése összehasonlítás céljából.
• Rav és fia, Rav Mesharshiya esete.
• Sok kéz által megfogdosott lyuk.
• Megvágott alma barnulásának példája.
• Tüdőlyukak összehasonlítása azonos vagy hasonló lebenyen.
• Jobb és bal tüdőlebeny összehasonlításának határai.
• Nagy lebeny nagy lebenyhez, kis lebeny kis lebenyhez.
• Légzőcső, gergeret (גרגרת), összehasonlító vizsgálata.
• Chulya (חוליא), három gyűrűből álló szakasz.
• Légzőcső tetejének és aljának eltérő falvastagsága.
• Végbél, chalcholet (חלחולת), lyuka.
• Csont által megtámasztott végbélszakasz.
• Nagy lyuk, amely még nem okoz működési bajt, ha a csont tartja.
• „Ne hagyatkozzatok üres kancsókra” figyelmeztetés.
• Keres hapenimit (כרס הפנימית), belső gyomor.
• Keres hachitzonah (כרס החיצונה), külső gyomor.
• Vakbélszerű rész, amelyet még a farkas is utál.
• Bendő nyílása.
• Bendő vékony része.
• Gyomor összeszűkülő szakasza a vékonybél felé.
• Nyelőcső utolsó tefachnyi szakasza az első gyomor előtt.
• Külső gyomor mint hasfali hús, ahol a hentes nyitja az állatot.
• A hasfal nagyobb szakadásának veszélye.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud