Cimkék: Chulin  podcast

A tüdő titkai: mikor csak folt, és mikor halálos ítélet?

A Chulin (חולין) 47. lapján Köves Slomó rabbi tovább mélyíti az Elu Trefot (אלו טרפות) anatómiai fejezetét: most szinte végig a tüdő, re’ah (ריאה), áll a középpontban. Egy elszíneződött folt, egy letapadt lebeny, egy extra „rózsalebeny”, egy fekete vagy sárga tüdőrész, egy hangot adó, de nem bugyborékoló lyuk — mind olyan jel, amelyről el kell dönteni, hogy valódi életveszélyt mutat-e, vagy csak ijesztő, de gyógyuló elváltozás. A lap különösen erős dilemmája, hogy amit látunk, az jelenlegi lyuk, múltbeli heg vagy jövőbeli szakadás előjele-e.

Varasodás, ciszta és a tüdő felszíne

Köves Slomó rabbi azzal kezdte, hogy Rava (רבא) szerint ha a tüdőn különféle varasodások, hegek vagy elszíneződött foltok vannak, attól önmagában a tüdő még kóser lehet. Nem minden felszíni rendellenesség jelent lyukat, és nem minden folt mutat halálos sérülést.

Ezzel kapcsolatban a rabbi felidézte az előző napi alapelvet: nem lehet különböző lyukakat, cisztákat vagy sebeket egymással mechanikusan összehasonlítani. Ha nem tudjuk, hogy egy folt valódi lyukból keletkezett-e, nem elég egy másik ponton mesterségesen lyukat ejteni, majd a kettőt összevetni. A tüdő különböző pontjai eltérően reagálnak, és másképp viselkedik az élő állatban keletkezett sérülés, mint a vágás utáni elváltozás.

Sircha: amikor a lebenyek összeragadnak

A tüdő egyik fő problémája a letapadás, sircha (סירכא). Köves Slomó rabbi képeken mutatta, hogy a tüdő lebenyei, unei (אוני), olykor egymáshoz ragadnak. Ennek oka lehet, hogy valamilyen váladék jön ki az egyik lebenyből, rácsöppen a másikra, majd idővel hegszerűen összeragasztja őket.

A gond az, hogy ez a letapadás lyukra utalhat: vagy már volt alatta lyuk, amelyből a váladék kijött, vagy a jövőben okozhat lyukat, amikor az állat nagy levegőt vesz, a tüdő kitágul, és a két lebeny közötti ragadás elszakad.

De nem minden sircha probléma. Ha két közvetlenül egymás melletti lebeny tapad össze, az a tüdő természetes működéséhez közelebb áll, és nem feltétlenül hoz létre veszélyes feszülést. Ha viszont távolabbi, nem egymás melletti lebenyek ragadnak össze, ott nagyobb a szakadás és lyukadás veszélye.

Két ciszta vagy egy kettős dudor?

A Talmud következő esete a tüdőn lévő két egymás melletti ciszta, bu’a (בועא). Ha valóban két külön ciszta van közvetlenül egymás mellett, az gyanús: úgy tekintjük, hogy a tüdő lyukadása miatt keletkeztek, és az állat treifah (טרפה).

De mi van akkor, ha kívülről kettőnek látszik, valójában azonban egyetlen, kétpúpú ciszta? A vizsgálat egyszerű: az egyiket megnyitják vagy megnyomják, és figyelik, hogy a váladék a másik részből is kijön-e. Ha igen, ez egyetlen ciszta, és az állat kóser lehet. Ha nem, két külön elváltozásról van szó, és az állat treifah.

Öt lebeny: három jobb, kettő bal oldalon

Rava tanítása szerint a marha tüdejének öt fő lebenye van: három a jobb oldalon és kettő a bal oldalon. Köves Slomó rabbi hangsúlyozta, hogy az irányokat úgy kell érteni, hogy a marha fejjel lefelé lóg, szemben a vizsgálóval, ahogy a vágás utáni vizsgálatnál látják.

Ha egy lebeny hiányzik, ha eggyel több van, vagy ha a három–kettő elrendezés felcserélődik, az első megközelítés szerint treifah. A Talmud azonban finomítja ezt a szabályt.

Egy történetben extra lebenyes tüdőt vittek Mereimar (מרימר) elé, aki kósernek nyilvánította. Rav Acha (רב אחא), aki az ajtónál ült, visszaküldte az állatot újabb vizsgálatra, mert Rava szerint az extra lebeny problémás. Mereimar azonban azt üzente neki: ebben nem követjük Rava véleményét. Vagyis az extra lebeny önmagában nem feltétlenül teszi treifahvá az állatot.

A rózsalebeny: rendellenesség vagy normális változat?

Az extra lebeny csak akkor elfogadható, ha a lebenyek rendes sorában, d’ra d’unei (דרא דאוני), helyezkedik el. Ha viszont középen, „a sorok között”, beini beini (ביני ביני), jelenik meg, az már problémás lehet.

Egy ilyen eset Rav Ashi (רב אשי) elé került, és ő először treifahnak akarta minősíteni. Ekkor figyelmeztették, hogy a jól táplált mai marháknál gyakori egy középső, kis extra lebeny, amelyet rózsalebenynek neveznek: inunita de-varda (ענוניתא דוורדא). Ez nem rendellenesség, hanem normálisnak tekintett anatómiai változat.

A rabbi képen is mutatta ezt a kis „rózsát”. A döntő különbség: ha a belső oldalon, a föld felé néző részen van, az elfogadható. Ha viszont a külső, hát felőli oldalon nő ki akár egy mirtuszlevél méretű kis lebeny, az már rendellenes, és treifah.

A tüdő, amely olyan, mint egy fa

Rav Efrám (רב אפרים) szerint ha a tüdő olyan, mint egy fa, az treifah. A Talmudban többféle magyarázat jelenik meg arra, mit jelent ez. Lehet, hogy a tüdő kinézete faszerű: elszíneződött, duzzadt, kérges hatású. Lehet, hogy az érintése olyan, mint a fakéreg. Mások szerint arról van szó, hogy hiányoznak a természetes lebenybevágások, és a tüdő egy tömbben, tagolatlanul áll, mint egy fatörzs.

A közös pont: a tüdő természetes szerkezete sérül. Nem egyszerű színhibáról van szó, hanem olyan formaváltozásról, amely a szerv rendes működését kérdőjelezi meg.

Színek: kék, fekete, zöld, vörös és sárga

A tüdő színe külön döntési kérdés. Rava szerint ha a tüdő kékes, mint a szemfesték, az kóser. Ha viszont fekete, mint a száraz tinta, az treifah. A fekete a Talmud felfogása szerint romlott vörös: olyan bevérzés vagy elváltozás, amely már nem fog visszagyógyulni.

A zöldes és vörös tüdő azonban kóser lehet, mert ezek a színek átmeneti, gyógyuló állapotot is jelezhetnek. Ennek bizonyítékaként Köves Slomó rabbi Rabbi Natan (רבי נתן) két történetét idézte a körülmetélésről, milah (מילה).

Az egyik esetben egy asszony két fiát már körülmetélték, és mindketten meghaltak. A harmadik gyermeket Rabbi Natan elé hozta. A gyermek nagyon vörös volt, ezért Rabbi Natan azt mondta: várjanak, amíg a vér felszívódik, és csak akkor metéljék körül. Így tettek, és a gyermek életben maradt.

A másik esetben a gyermek zöldes volt, vagyis kevés vér látszott benne, nem lett volna megfelelő dam brit (דם ברית), a szövetség vére. Rabbi Natan azt mondta, várjanak, amíg „megjön” a vére. Vártak, körülmetélték, és a gyermek életben maradt. Mindkét gyermeket Rabbi Natan tiszteletére Natan Bavlinak, „babilóniai Natannak” nevezték.

Milyen zöld kóser, és milyen sárga nem?

A Talmud pontosítja a színeket. Ha a tüdő olyan zöld, mint a póréhagyma, karti (כרתי), az kóser. Ha viszont sárgás, mint a tojássárgája, a sáfrány vagy az aranka/komlóként azonosított növény, az treifah.

Köves Slomó rabbi megjegyezte, hogy a talmudi nyelvben a „zöld” és „sárga” színkategóriák sokszor közel állnak egymáshoz; még a későbbi halachikus nyelvben is előfordul, hogy a sárgulást „zöldülésként” írják le. Ezért kell pontosítani, milyen árnyalatról van szó.

Ha egy lebeny nem fújódik fel

Ha a tüdőt felfújják vizsgálatra, és az egyik lebeny nem telik meg levegővel, akkor meg kell vizsgálni, miért. Ha felvágják, és genny jön ki belőle, akkor a genny zárta el a levegő útját. Ha nincs genny, tovább kell vizsgálni: vízbe teszik, és nézik, buborékol-e.

Itt a logika fordított, mint a lyukas tüdőnél. Ha a levegő átjut és buborékol, az azt mutatja, hogy van átjárás, tehát a lebeny légútja működhet. Ha nem jut át levegő, az a tüdő működési hibáját jelezheti.

A sebhelyből nőtt hártya nem valódi hártya

Rav Huna (רב הונא) szerint a seb miatt keletkezett hártya nem számít valódi, védő hártyának. Ha egy sircha vagy var egy korábbi lyukat fed be, nem mondhatjuk, hogy a lyuk „meggyógyult”, és minden rendben van. Ez a hártya leeshet, felszakadhat, és alatta ott lehet a valódi sérülés.

Ez fontos elv a tüdővizsgálatban: a felszíni fedés nem mindig bizonyít gyógyulást. Néha éppen a mögöttes lyuk jele.

Hangot adó tüdő és a vízpróba

Ha a felfújt tüdő furcsa hangot ad, meg kell keresni, honnan jön a hang. Ha a gyanús ponthoz tollat tesznek, és a toll megrezdül, akkor levegő szökik ki: ez lyukat jelez, és az állat treifah.

Ha nem tudják pontosan, hol jön a hang, langyos vízbe kell tenni a felfújt tüdőt. Nem szabad sem forró, sem hideg vizet használni. A forró víz összehúzhatja vagy elzárhatja a lyukat, a hideg víz pedig megkeményítheti a tüdőt, és új repedést okozhat.

Ha a vízben buborékok jelennek meg, a tüdő lyukas. Ha nincs buborék, akkor lehet, hogy a hang csak abból ered, hogy az alsó réteg sérült, de a felső réteg még zárva tartja a levegőt. Ilyenkor az állat kóser lehet.

A tüdő, amelyből úgy ömlik a víz, mint kancsóból

Rabbi Jochanan (רבי יוחנן) szerint ha a tüdőt felvágják, és a belsejéből folyadék ömlik ki, mint egy kancsóból, az még kóser lehet. Ebből úgy tűnik, hogy a belső hiány vagy belső feloldódás önmagában nem számít olyan hiányosságnak, amely treifahvá teszi az állatot.

A kérdés azért nehéz, mert a misna azt mondja: a tüdő, amely kilyukadt vagy hiányos lett, treifah. Ha a „hiányos” csak külső lyukat jelentene, az látszólag ugyanaz lenne, mint a „kilyukadt”. Ezért felmerül: talán a misna belső hiányra gondol.

A Talmud azonban úgy válaszol: a misna kifejezése Rabbi Shimon (רבי שמעון) véleményével is érthető. Rabbi Shimon szerint a tüdő lyukadása csak akkor treifah, ha egészen a hörgőkig, simponot (סימפונות), hatol. De ha nem egyszerű lyukról, hanem valódi anyaghiányról van szó, az már korábban is problémás lehet.

A hörgők vizsgálata

Rava pontosítja Rabbi Jochanan enyhítő szabályát: a folyadékos, kancsószerű tüdő csak akkor kóser, ha a hörgők épek. Ha a belső folyadékosodás a hörgőket is feloldotta vagy tönkretette, az már treifah.

Hogyan lehet ezt megvizsgálni? Rav Ashi (רב אשי) szerint a tüdő tartalmát mázas agyagedénybe kell önteni. Ha fehér csíkok, shuraykei chivrei (שורייקי חיורי), látszanak benne, azok a feloldódott hörgők maradványai, és az állat treifah. Ha nincsenek ilyen fehér csíkok, akkor a hörgők megmaradtak, és a tüdő kóser lehet.

A lap fő tanulsága

A Chulin 47 tüdővizsgálata azt mutatja, hogy a treifah szabályai nem pusztán azt kérdezik: „szép-e” vagy „csúnya-e” a szerv. Egy csúnya, foltos, vörös vagy zöld tüdő lehet kóser; egy apró, rossz helyen lévő lyuk vagy letapadás viszont végzetes lehet.

Köves Slomó rabbi magyarázatában a döntő kérdés mindig a működés: eljut-e a levegő, szökik-e a levegő, sérültek-e a hörgők, valódi lyukat fed-e a hártya, természetes változat-e az extra lebeny, vagy halálos szerkezeti rendellenesség. A halacha itt nem pusztán lát, hanem vizsgál, felfúj, vízbe tesz, megnyom, különbséget tesz, és csak ezután dönt.

Az elhangzott példák röviden

• Varasodások és különböző színű foltok a tüdőn.
• Tüdőciszták és sebek összehasonlíthatatlansága.
• Tüdőlebenyek, unei (אוני), egymáshoz tapadása.
• Sircha (סירכא), letapadás két lebeny között.
• Váladék, amely két lebenyt összeragaszt.
• Nagy levegővételkor elszakadó letapadás.
• Közvetlenül egymás melletti lebenyek természetesebb letapadása.
• Távoli lebenyek közötti veszélyes letapadás.
• Két egymás melletti ciszta, bu’a (בועא).
• Kettőnek látszó, de valójában egyetlen ciszta.
• Ciszta megnyomása: kijön-e mindkét oldalon a váladék.
• A marhatüdő öt lebenye: három jobb, kettő bal oldalon.
• Fejjel lefelé lógó állat irányai.
• Hiányzó, extra vagy felcserélt lebenyek.
• Mereimar és Rav Acha esete az extra lebenyes tüdővel.
• Extra lebeny a lebenyek sorában, d’ra d’unei (דרא דאוני).
• Extra lebeny középen, beini beini (ביני ביני).
• Rózsalebeny, inunita de-varda (ענוניתא דוורדא).
• Jól táplált marhák rózsalebenye.
• Belső oldalon lévő rózsalebeny.
• Külső, hát felőli oldalon kinövő kis lebeny.
• Fára hasonlító tüdő.
• Faszerű kinézet, kérges tapintás vagy lebenyek nélküli tüdő.
• Kékes tüdő, mint szemfesték.
• Fekete tüdő, mint száraz tinta.
• Fekete mint romlott vörös.
• Zöldes és vörös tüdő mint gyógyulható állapot.
• Rabbi Natan története a vörös újszülöttel.
• Rabbi Natan története a zöldes újszülöttel.
• Milah (מילה), körülmetélés elhalasztása.
• Dam brit (דם ברית), a szövetség vére.
• Natan Bavli névadás mindkét történetben.
• Póréhagymához, karti (כרתי), hasonló zöld tüdő.
• Tojássárgájához, sáfrányhoz vagy arankához hasonló sárga tüdő.
• Egy lebeny, amely nem fújódik fel.
• Genny miatt elzáródó lebeny.
• Tüdő felfújása és vízbe tétele.
• Sebből nőtt hártya, amely nem valódi hártya.
• Hangot adó tüdő.
• Tollpróba a szökő levegő kimutatására.
• Langyos vízpróba.
• Forró víz, amely lezárhatja a lyukat.
• Hideg víz, amely repedést okozhat.
• Bugyborékolás mint valódi lyuk jele.
• Tüdő, amelyből folyadék ömlik, mint kancsóból.
• Belső hiányosság kérdése.
• Rabbi Shimon véleménye a hörgőkig hatoló lyukról.
• Hörgők, simponot (סימפונות), épségének vizsgálata.
• Mázas agyagedénybe öntött tüdőtartalom.
• Fehér csíkok, shuraykei chivrei (שורייקי חיורי), mint feloldódott hörgőmaradványok.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud