Cimkék: Chulin  podcast

Lyukas szív, törött gerinc, karmoló farkas: mikor halálos a kóser állat hibája?

Köves Slomó rabbi a Chullin (חולין) 42. lapján új fejezetet nyit: a treifah (טרפה), vagyis a halálos sérülés miatt tiltott állat világát. Itt már nem arról van szó, hogy a vágás technikailag sikeres volt-e, hanem arról, hogy az állatban volt-e olyan belső vagy külső sérülés, amely miatt egy éven belül elpusztult volna. A misna brutálisan konkrét listával kezd: átfúrt nyelőcső, elvágott légcső, lyukas szív, elszakadt gerincvelő, hiányzó máj, sérült tüdő, átszakadt gyomor, lezuhanás, törött bordák, farkas vagy oroszlán karmolása. A Talmud ezután azt kérdezi: honnan tudjuk, hogy a treifah lényege éppen az életképtelenség?

A misna listája: ezek teszik treifahvá az állatot

A misna első mondata felsorolásszerűen meghatározza, milyen sérülések számítanak treifahnak. Köves Slomó rabbi kiemelte: a treifah nem egyszerűen „nem kóser” állatot jelent, hanem olyan állatot, amelynek sérülése halálos természetű.

Az első eset a lyukas nyelőcső: nikav haveshet (ניקב הוושט), amikor a lyuk áthatol a nyelőcső falán. A második az elvágott légzőcső: pesukat hagergeret (פסוקת הגרגרת). Ide tartozik a lyukas agyhártya, nikav krum shel moach (ניקב קרום של מוח), valamint a szív olyan átfúródása, amely egészen a belső kamráig hatol: nikav halev lebeit chalalo (ניקב הלב לבית חללו).

A gerincoszlop törése önmagában nem elég: akkor treifah, ha a gerincvelő is elszakadt. Ugyanígy a máj eltávolítása is csak akkor végzetes, ha semmi nem marad belőle. Köves Slomó rabbi megjegyezte: ha akár egészen kevés májrész marad, az állat még működhet, mert a máj regenerálódik.

Tüdő, gyomrok, belek és bendő

A tüdő sérülése a misna egyik klasszikus esete: ha a tüdő kilyukad vagy hiányos, az állat treifah. Rabbi Shimon (רבי שמעון) szerint azonban csak akkor, ha a lyuk egészen a hörgőkig, simponot (סימפונות), hatol.

A gyomorrendszernél több szerv szerepel. Ha az oltógyomor, keivah (קיבה), vagy az epehólyag, marah (מרה), kilyukad, az treifah. Ugyanígy, ha a vékonybelek, dakin (דקין), átfúródnak.

A bendőnél különbség van a belső és külső rész között. Ha a belső bendő kilyukad, az probléma. Ha a külső bendő nagyobb része elszakad, az is treifah. Rabbi Yehuda (רבי יהודה) szerint nagytestű állatnál már egy tefach (טפח), tenyérnyi szakadás is elég; kistestű állatnál a nagyobb rész elszakadása számít.

A százrétű gyomor, hemses (המסס), és a recés gyomor, beit hakosot (בית הכוסות), akkor teszi treifahvá az állatot, ha kifelé, a hasüreg felé lyukad át. Ha a lyuk csak a két egymás mellett fekvő gyomorrész között van, az nem végzetes, mert nem nyílik ki a hasüreg felé.

Lezuhanás, törött bordák és ragadozók

A misna nemcsak szervi lyukadásokat sorol. Ha az állat leesik a tetőről — nafla min hagag (נפלה מן הגג) —, akkor akkor is gyanús, ha kívülről nem látszik sérülés. Lehet belső vérzése vagy olyan rejtett sérülése, amelybe belehalna. Ezért várni kell, hogy kiderüljön, valóban nincs halálos károsodása.

A bordák többségének törése szintén treifah. Ugyanígy a ragadozó karmolása, derusah (דרוסה), mert a karmolással valamiféle méreg vagy halálos hatás kerülhet az állatba.

Rabbi Yehuda szerint különbséget kell tenni állatfajok és ragadozók között. Kistestű állatnál a farkas karmolása, derusat hazeev (דרוסת הזאב), már treifah. Nagytestű állatnál csak az oroszlán, ari (ארי), karmolása számít ennyire súlyosnak. Madaraknál kismadár esetében a héja vagy sólyomszerű ragadozó, netz (נץ), karmolása is elég; nagy madárnál nagyobb ragadozó madár kell ehhez.

Az alapelv: ami ilyen sérüléssel nem él tovább

A misna végén általános szabályt mond: minden olyan állat, amely ilyen sérülés után nem tudna hosszabb ideig életben maradni, treifah. Ez a zárómondat fontos, mert nem csupán listát ad, hanem elvet is: a treifah lényege az életképtelenség.

A Talmud innen indul tovább: honnan tudjuk, hogy a treifah fogalma valóban ahhoz kötődik, hogy az állat nem maradna életben?

Hol van a Tórában a treifah életképtelenségi elve?

Reish Lakish (ריש לקיש) kérdése elsőre furcsán hangzik: hol találunk utalást a Tórában a treifah tilalmára? Hiszen van egy nyílt vers: „a mezőn széttépett állat húsát ne egyétek” — ez a treifah klasszikus forrása.

A kérdés azonban nem a tilalom puszta létezésére vonatkozik. A Talmud azt kérdezi: honnan tudjuk, hogy a széttépett, sérült állat akkor treifah, ha nem tudna életben maradni?

A válasz egy másik versből jön: „ezek azok az élőlények, amelyeket megehettek” — zot hachayah asher tochelu (זאת החיה אשר תאכלו). A chayah (חיה) szó élőt, életképes lényt jelent. Ebből az első vélemény szerint azt tanuljuk: csak olyan állatot ehetünk, amely valóban „élő”, vagyis sérülése ellenére életben maradhatna. Ami sérülése miatt életképtelen, az treifah.

A másik vélemény: lehet treifah akkor is, ha élne

Van azonban egy másik álláspont is. Eszerint a treifah akkor is lehet tiltott, ha az állat a sérüléssel akár életben maradna. Ez a vélemény ugyanabból a versből más tanítást olvas ki. A „ezek” szó — zot (זאת) — azt jelzi: ezeket az élőlényeket ehetitek, de vannak más élőlények, amelyeket nem ehettek. Vagyis még olyan állat is lehet tiltott treifah, amely biológiailag tovább élne.

Az első vélemény szerint viszont a „zot” szó másra kell: Rabbi (רבי) tanítására, amely szerint az Örökkévaló ténylegesen megmutatta Mózesnek a kóser és nem kóser állatfajokat. Mivel a sivatagban nem volt jelen minden állatfaj, Isten mintegy a világ négy sarkából odahozta őket, és rámutatott: ezt ehetitek, ezt nem.

Tizennyolc treifah Mózes hagyományában

A másik vélemény nem a „zot” szóból, hanem Rabbi Elazar (רבי אלעזר) tanításából vezeti le, hogy a treifah nem feltétlenül jelent életképtelenséget. A vers így fogalmaz: különbséget kell tenni a megehető és a nem megehető élőlény között. Mivel a nem megehető is „élőlényként” szerepel, ebből az következhet, hogy a treifah még élőképes állat is lehet.

Rabbi Elazar szerint tizennyolc treifah-típust tanítottak Mózesnek. A Talmud ezután azt vizsgálja, hogyan jön ki ez a tizennyolcas szám. A misna ugyan körülbelül tizennyolc sérülést sorol fel, de nem nevezi meg számként. Rabbi Elazar viszont számot mond, ezért minden további eset nehézséget jelent: ha tényleg tizennyolc van, hogyan férnek bele a később tanult további sérülések?

A „szeger” négy esete

A Talmud először a szeger emlékeztetőszó alá tartozó négy további sérülést hozza. Ezek közül az első a hátsó láb levágása az ízülettől lefelé. Felmerül, hogy ez is treifah lehetne.

A Talmud válasza: Rabbi Elazar talán nem számolja ezt, mert elfogadja azt a véleményt, amely szerint a levágott lábú állat kóser maradhat, ha a sebet el lehet égetni és a vérzés eláll. Pontosabban nem az a lényeg, hogy tovább él-e, hanem hogy ez a sérülés egyáltalán bekerül-e a treifah kategóriába.

A következő eset a gerinc hiánya. A holttest tisztátalanságánál vita van, hogy egy vagy két hiányzó csigolya miatt nem számít-e már teljes testnek. Rav Yehuda (רב יהודה) Shmuel (שמואל) nevében azt mondja, ugyanez a vita a treifah kérdésére is vonatkozik. Ha tehát egy vagy két csigolya hiánya treifah, az újabb esetet adna a listához.

Egyesítés és csere a tizennyolc megtartásához

A Talmud megpróbálja megőrizni a tizennyolcas számot. A százrétű gyomor és a recés gyomor kilyukadását, mivel nagyon hasonló, egy esetnek lehet számolni. Így felszabadul egy hely, ahová bekerülhet a hiányzó csigolya esete.

Ezután jön a gludah (גלודה), a lenyúzott állat. Ez is treifah lehetne. A válasz: Rabbi Meir (רבי מאיר) szerint a lenyúzott állat kóser, ezért Rabbi Elazar nem feltétlenül számolja.

De van még a zsugorodott tüdő esete. Erre a Talmud azt mondja: vegyük ki a listából az epehólyagot, mert az Rabbi Yehuda véleménye szerint szerepel, és tegyük be helyette a zsugorodott tüdőt. Így tovább próbálható fenntartani a tizennyolcas szám.

A „beit Shammai–Shmuel” hét esete

A Talmud ezután újabb hét sérülést hoz, amelyeket más tanításokból ismerünk. Ilyen a combcsont fejének kificamodása. Ilyen az egyik vese súlyos megbetegedése. Ilyen a lép sérülése: ha a lépet eltávolították, az állat kóser lehet, de ha kilyukadt, treifah.

További eset, ha a légzőcső és a nyelőcső nagy része levált. Shmuel szerint treifah az is, ha egy borda a tövéből kiszakad a hozzá tartozó csigolya felével együtt. Ugyancsak ide tartozik a nagyrészt bezúzódott koponya, valamint az, ha a bendőt borító hús nagy része elszakad.

Ezek mind újabb treifah-eseteknek tűnnek. Hogyan maradhat akkor a tizennyolcas szám?

Nyolc lyukadás egy kategóriában

A Talmud válasza: Rabbi Yishmael iskolája a misnában szereplő sokféle lyukadást egyetlen kategóriának számolja. Ha a nyelőcső, szív, tüdő, gyomor, epe, belek és más szervek kilyukadnak, ezek mind „lyukas szerv” típusú treifahként számolhatók. Így több hely felszabadul a további hét eset számára.

A Talmud azonban rögtön nehezít: ha a lyukadásokat összevonjuk, akkor miért ne vonnánk össze az elvágott szerveket is, például a gerincvelőt és a légcsövet? És ha a lyukas szervek egy kategória, akkor a lyukas lépet is oda kellene sorolni, amelyet külön hoztunk be. Így megint elcsúszik a szám.

Végül a Talmud úgy rendezi, hogy bizonyos korábban kivett eseteket — például a levágott lábú állatot és a lenyúzott állatot — visszateszünk a listába, és így újra kijön a tizennyolc.

A lap fő tanulsága

A Chullin 42 nem pusztán állatorvosi felsorolás. A lap arról szól, hogyan válik a halacha diagnosztikai rendszerré. A kérdés nem csak az, „mi sérült meg”, hanem az is, hogy a sérülés milyen életjogi státuszt ad az állatnak. A treifah egyszerre testi állapot, tórai kategória és hagyományos számbeli rendszer.

Köves Slomó rabbi gondolatmenete végig azt mutatta: a misna listája nem önmagában áll, hanem mögötte ott van a kérdés, hogy mi számít életnek, mi számít életképtelenségnek, és hogyan lehet a sokféle sérülést egy zárt, tizennyolcas hagyományba rendezni.

Az elhangzott példák röviden

• Lyukas nyelőcső, nikav haveshet (ניקב הוושט).
• Elvágott légzőcső, pesukat hagergeret (פסוקת הגרגרת).
• Lyukas agyhártya, nikav krum shel moach (ניקב קרום של מוח).
• Szív átfúródása a belső kamráig, nikav halev lebeit chalalo (ניקב הלב לבית חללו).
• Törött gerincoszlop elszakadt gerincvelővel.
• Teljesen eltávolított máj.
• Lyukas vagy hiányos tüdő.
• Rabbi Shimon véleménye: tüdőlyuk csak hörgőkig hatolva treifah.
• Lyukas oltógyomor, keivah (קיבה).
• Lyukas epehólyag, marah (מרה).
• Lyukas vékonybelek, dakin (דקין).
• Lyukas belső bendő.
• Külső bendő nagyobb részének szakadása.
• Rabbi Yehuda: nagy állatnál tenyérnyi, kicsinél többségi szakadás.
• Százrétű gyomor, hemses (המסס), és recés gyomor, beit hakosot (בית הכוסות), kifelé lyukadása.
• Tetőről leesett állat.
• Belső vérzés vagy rejtett sérülés gyanúja.
• Bordák többségének törése.
• Farkas karmolása kistestű állatnál.
• Oroszlán karmolása nagytestű állatnál.
• Héja vagy sólyomszerű ragadozó karmolása kismadárnál.
• Nagy ragadozó madár karmolása nagy madárnál.
• A treifah általános szabálya: olyan sérülés, amellyel az állat nem maradna életben.
• A Tóra nyílt tilalma: „a mezőn széttépett állat húsát ne egyétek”.
• Zot hachayah asher tochelu (זאת החיה אשר תאכלו), az életképes állat levezetése.
• Rabbi tanítása: Isten megmutatta Mózesnek az állatfajokat.
• Rabbi Elazar tanítása: tizennyolc treifah adatott át Mózesnek.
• Levágott hátsó láb az ízülettől lefelé.
• Hiányzó csigolya egy vagy két csigolya szerint.
• Gludah (גלודה), lenyúzott állat.
• Zsugorodott tüdő.
• Combcsont fejének kificamodása.
• Beteg vese.
• Eltávolított vagy lyukas lép.
• Légzőcső és nyelőcső nagy részének leválása.
• Borda kiszakadása a csigolya felével együtt.
• Nagyrészt bezúzódott koponya.
• Bendőt borító hús nagy részének szakadása.
• Lyukas szervek egy kategóriába számolása.
• A tizennyolcas szám megőrzésének talmudi logikája.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud