Cimkék: Chulin  podcast

Ha a lyukat eltakarja a máj, megmenti-e az állatot?

A Chullin (חולין) 43. lapján Köves Slomó rabbi a treifah (טרפה) sérülések anatómiai világába vezette be a hallgatókat: agyhártya, máj, epehólyag, zúzógyomor, nyelőcső és garat kerülnek a halachikus vizsgálat középpontjába. A kérdés minden esetben az, hogy egy sérülés valóban végzetes-e, vagy a test szerkezete még „megmenti” az állatot: például ha az epehólyag lyukát a máj eltakarja, ha a nyelőcsőnek csak az egyik hártyája sérül, vagy ha egy tüske belülről látható, de kívül nincs nyoma. A lap különlegessége, hogy Köves Slomó rabbi képekkel is szemléltette az állatrészeket, mert itt a halachikus fogalmak pontos anatómiai azonosítása nélkül könnyű elveszni.

Nyolc alapvető treifah-kategória

Az előző lap misnája tizennyolc olyan sérülést sorolt fel, amely az állatot treifahvá teszi. Köves Slomó rabbi felidézte: ezek Mózesnek a Szinájon átadott törvények, halachah leMoshe miSinai (הלכה למשה מסיני), vagyis nem puszta tapasztalati állatorvosi szabályok, hanem hagyományozott halachikus kategóriák.

Ulla (עולא) rendszere szerint nyolc fő treifah-típus van. Ilyen a kilyukadás, nekivah (נקיבה); az elszakadás vagy elvágódás, pesukah (פסוקה); az eltávolított vagy hiányzó szerv, netulah (נטולה) és chaserah (חסרה); a széttépett állapot, keru’ah (קרועה); a karmolás, derusah (דרוסה); a lezuhanás, nefulah (נפולה); és a törés, shevurah (שבורה).

A felsorolás egyben kizár valamit: a puszta megbetegedett szervet. Ezért Ulla nem fogadja el azt a korábbi véleményt, amely a beteg vesét is treifahnak tekintené. A rabbi hangsúlyozta: a beteg állat önmagában nem tartozik a treifah kategóriájába, ha nincs olyan konkrét szervi sérülése, amely halachikusan ebbe a körbe kerül.

A lyukas szervek és az epehólyag vitája

A kilyukadt szervek csoportján belül a Talmud nyolc esetet sorol: kilyukadt nyelőcső, agyhártya, szív, belek, tüdő, oltógyomor, recés gyomor, bendő és százrétű gyomor. Ha Rabbi Yehuda (רבי יהודה) véleményét is számítjuk, akkor az epehólyag, marah (מרה), kilyukadása is ide tartozik.

A vita éppen az epehólyag körül éleződik ki. Rabbi Yehuda szerint a lyukas epehólyag treifah. Az ellenoldal Jób történetéből érvel: Jób azt mondja, hogy epéje a földre ömlött, mégis életben maradt. Ebből látszólag az következne, hogy a kilyukadt epe nem feltétlenül halálos.

A válasz: Jób esete csoda volt, csodából pedig nem vezetünk le halachikus szabályt. Köves Slomó rabbi rámutatott: Jób később arról is beszél, hogy a veséje kettéhasadt. Nyilván nem ebből fogjuk megállapítani, hogy kettéhasadt vesével az ember vagy állat rendesen életben marad. A csoda nem bizonyíték.

Mennyi májnak kell maradnia?

A következő téma a máj. A misna szerint ha a májat teljesen eltávolították, az állat treifah. A májnak azonban különleges tulajdonsága van: ha marad belőle valamennyi, működhet tovább, sőt visszanőhet.

A kérdés: mennyinek kell maradnia? Az egyik vélemény szerint legalább egy kezayit (כזית), olívabogyónyi mennyiség szükséges. Más vélemény szerint ennél kevesebb is elég. A rabbi itt felidézte az anonim misna szabályát: ha egy misna szerző nélkül szerepel, azt Rebi (רבי), a Misna szerkesztője általában halachikus döntésként közli. Egy ilyen misna azt mondja: ha semmi nem maradt a májból, az állat treifah. Ebből az következhet, hogy ha bármennyi maradt, már nem treifah.

Ha a máj bedugózza az epehólyagot

Rabbi Jochanan (רבי יוחנן) nevében elhangzik egy fontos gyakorlati szabály: ha az epehólyag kilyukad, de a máj eltorlaszolja a lyukat, az állat kóser. Köves Slomó rabbi képpel mutatta meg a máj és az epehólyag helyzetét: ha a lyuk azon az oldalon van, ahol az epehólyag a májhoz tapad, a máj mintegy dugóként zárja el a sérülést.

A halacha itt nem pusztán azt nézi, hogy van-e lyuk, hanem azt is, hogy a lyuk működésében nyitott-e. Ha a test saját szerkezete lezárja, akkor nem feltétlenül teszi az állatot treifahvá.

A madár zúzógyomra: egy vagy két réteg?

A madár zúzógyomra, kurkevan (קורקבן), szintén két rétegből áll: külső húsos részből és belső hártyából. Ha a külső rész kilyukad, de a belső hártya ép, az állat kóser. Felmerül a fordított eset: ha a belső hártya lyukas, de a külső rész ép, mi a szabály?

A Talmud a nyelőcsőből próbál analógiát hozni. A nyelőcső, veshet (וושט), szintén két hártyából áll: a belső fehér, a külső piros. Ha csak az egyik lyukad ki, a másik nem, az állat kóser; ha mindkettő átlyukad, treifah.

A színek sem mellékesek. Ha a belső fehér hártya pirossá válik, vagy a külső piros hártya fehérré, az önmagában is problémát jelezhet. A hártyák állapota tehát nemcsak lyuk, hanem színváltozás alapján is vizsgálható.

Ha a két lyuk nem esik egybe

Finomabb kérdés: mi van, ha a belső és külső hártya is lyukas, de nem ugyanazon a ponton? A nyelőcső esetében a két réteg mozoghat egymáson, ezért előfordulhat, hogy a két lyuk később egymással szembe kerül. Ezért ott szigorúbb a megítélés.

A zúzógyomornál viszont a rétegek nem mozognak így egymáson. Ha a két lyuk nem esik egybe, akkor nem feltétlenül tekintjük úgy, hogy tényleges átmenő lyuk keletkezett. A Talmudban szereplő változatok között vita van, de Köves Slomó rabbi a logikát így foglalta össze: ahol a rétegek elmozdulhatnak, ott a nem egybeeső lyuk is veszélyesebb.

A heg nem gyógyítja meg a treifah-lyukat

Egy fontos elv: ha egy lyukat később hártya, heg vagy var fed be, attól az eredeti lyuk halachikusan nem szűnik meg. A seb miatt keletkezett hártya nem olyan, mint az eredeti szervfal. Ezért ha a lyuk már treifah-státuszt hozott létre, a későbbi hegesedés nem feltétlenül menti meg az állatot.

A nyelőcsövet belülről kell vizsgálni

Rava (רבא) azt tanította, hogy a nyelőcső vizsgálatát belülről kell végezni. Ennek gyakorlati oka van: ha felmerül, hogy vadállat karmolta meg az állat nyakát, a külső piros hártyán nehéz észrevenni a vérnyomot, a belső fehér hártyán viszont jól látható.

A rabbi elmesélte a Talmud esetét: egyszer Rav előtt olyan állatot hoztak, amelynél kétséges volt, hogy vadállat karmolta-e meg. Először kívülről vizsgálta, majd figyelmeztették, hogy saját mestere szerint belülről kellene. Ekkor kifordította, belülről nézte meg, vérnyomokat talált, és treifahnak minősítette.

Tüske a nyelőcsőben és a libatömés problémája

Ha tüske vagy szög áll a nyelőcső belső falában, de kívül nincs lyuk, nem kell attól tartani, hogy korábban átlyukasztotta a külső hártyát, csak az már begyógyult. Az alapértelmezés az, hogy nem ment át teljesen.

Ez a téma a liba- és kacsatömés kapcsán is gyakorlati jelentőségű. Régen a száraz, éles kukorica és a kemény fém tömőeszköz könnyen megsérthette a nyelőcsövet. Köves Slomó rabbi szerint ma több tényező enyhíti ezt: puhább, szilikonosabb eszközök, jobban áztatott kukorica, és ipari környezetben olyan rabbik, akik naponta rengeteg nyelőcsövet vizsgálnak, ezért nagyobb szakértelemmel ismerik fel, mi valódi sérülés és mi nem.

Háromféle kétség: nem minden safek egyforma

A Talmud ezután a safek (ספק), a kétség kategóriáit elemzi. Ha kétséges, hogy vadállat karmolta-e meg az állatot — safek derusah (ספק דרוסה) —, szigorúan kezeljük. Ha viszont csak az kérdéses, hogy egy belül látható tüske átment-e a külső hártyán is, enyhébben kezeljük.

A rabbi háromféle kétséget különített el. Az első: két húsdarab van előttem, az egyik biztosan treifah, a másik kóser, és nem tudom, melyiket ettem. Itt a tiltott dolog státusza biztosan jelen volt. A második: vágás után csorbát találok a késen; nem tudom, mikor keletkezett, de a csorba most biztosan ott van. A harmadik: belül lyukat látok, kívül nem; csak elméleti lehetőség, hogy korábban kívül is lyukas volt, majd begyógyult. Ez a leggyengébb safek.

A tisztátalanság, tumah (טומאה), szabálya külön rendszer. Magánterületen a kétséges tisztátalanságot szigorúan kezeljük, közterületen enyhén. Ez a sotah (סוטה) törvényéből ered, nem általános logikai szabály, ezért nem lehet egyszerűen átvinni a treifah kérdésére.

A garat: hol kezdődik a vágásra alkalmas nyelőcső?

A lap vége a turbet haveshet (תורבץ הוושט), a nyelőcső felső, garathoz kapcsolódó részének kérdésével foglalkozik. Rav szerint ha ennek akár kis része kilyukad, az már treifah, mert szerinte ez még a shechitahra alkalmas nyelőcsőrészhez tartozik. Shmuel (שמואל) szerint csak akkor probléma, ha a nagyobb része sérül, mert ez már nem a szabályos vágási terület része.

A Talmud azt is vizsgálja, hogyan lehet meghatározni, hol végződik a nyelőcső és hol kezdődik a garat. Ha elvágják, és a nyílás ugyanolyan széles marad, az egyik vélemény szerint még nyelőcső; ha kitágul, már garat. Más vélemény szerint éppen fordítva: ahol összehúzódik, ott beszélünk nyelőcsőről.

A különbség millimétereken múlik: árpaszemnél kisebb, búzaszemnél nagyobb távolságról beszél a Talmud. Köves Slomó rabbi a végén rámutatott: ha a vágás nagyon magasan kezdődött a garatnál, és lentebb fejeződött be a nyelőcsőnél, akkor a két véleményt is figyelembe kell venni, és ez komoly kérdést okozhat az állat kóserségében.

Az elhangzott példák röviden

• A treifah tizennyolc sérülésének új fejezete.
• Ulla nyolc fő treifah-kategóriája.
• Lyukas szervek, nekivah.
• Elvágott vagy elszakadt szervek, pesukah.
• Hiányzó vagy eltávolított szerv, chaserah és netulah.
• Széttépett állat, keru’ah.
• Ragadozó karmolása, derusah.
• Lezuhant állat, nefulah, például platóról.
• Belső vérzés emberi baleset példájával.
• Törés, shevurah.
• Beteg vese kizárása Ulla rendszere szerint.
• Nyolc vagy kilenc lyukas szerv kérdése.
• Lyukas epehólyag Rabbi Yehuda szerint.
• Jób epéjének földre ömlése.
• Jób kettéhasadt veséje mint csoda, amelyből nem tanulunk halachát.
• Máj eltávolítása és a megmaradó rész kérdése.
• Kezayitnyi máj vagy minimális májrész vitája.
• Lyukas epehólyag, amelyet a máj eltorlaszol.
• Marha májának és epehólyagjának képes bemutatása.
• Madár zúzógyomra, kurkevan, külső húsos résszel és belső hártyával.
• Külső zúzógyomor-lyuk ép belső hártyával.
• Belső hártya lyuka ép külső résszel.
• Nyelőcső két hártyája: belső fehér, külső piros.
• Nyelőcső hártyáinak színváltozása.
• Két nem egybeeső lyuk a nyelőcsőben.
• Két nem egybeeső lyuk a zúzógyomorban.
• Heg vagy var, amely nem számít valódi lezárásnak.
• Nyelőcső belső vizsgálata karmolás gyanújánál.
• Rav vizsgálati esete és a belső vérnyomok megtalálása.
• Szög vagy tüske a nyelőcső belső falában.
• Annak kérdése, hogy a külső hártya korábban átlyukadt-e és begyógyult-e.
• Tömött liba és kacsa nyelőcső-sérülésének problémája.
• Száraz, éles kukorica és régi fém tömőcső.
• Mai puhább eszközök, áztatottabb takarmány és szakértőbb vizsgálat.
• Safek derusah, kétséges ragadozókarmolás.
• Két húsdarab: egyik biztosan treifah, másik kóser.
• Csorba kés vágás után.
• Kétséges tisztátalanság magánterületen és közterületen.
• Sotah törvényéből tanult különleges tumah-szabály.
• Turbet haveshet, a nyelőcső felső, garati része.
• Rav és Shmuel vitája arról, hogy kis lyuk vagy többségi szakadás kell-e.
• Nyelőcső és garat határának meghatározása.
• Árpaszemnél kisebb, búzaszemnél nagyobb távolság.
• Magasan kezdett vágás, amely garattól nyelőcsőig ér.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud