Cimkék: Chulin  podcast

Lehet-e a hús „majdnem áldozat”, ha valójában csak hétköznapi étel?

A Chullin (חולין) 34. lapján Köves Slomó rabbi azt a kérdést bontotta tovább, amely az előző lapon nyitva maradt: miért lenne gond, ha valaki mosatlan kézzel eszik a vérrel érintett, levágott húsból? A mosatlan kéz rabbinikus alapon csak másodfokú tisztátalanságú, a hétköznapi étel, chullin (חולין), pedig normál esetben nem válik harmadfokon tisztátalanná. A talmudi vita ezért arról szól, hogy létezik-e olyan állapot, amikor egy profán ételt az ember önként magasabb szentségi szintként kezel: mintha terumah (תרומה), papi adomány, vagy mintha kodesh (קודש), áldozati hús lenne.

A misna problémája: miért számít a mosatlan kéz?

Az előző misna szerint ha az állat levágásakor nem folyt vér, akkor a húst meg lehet enni „piszkos kézzel”. A „piszkos kéz” itt nem higiéniai fogalom, hanem a stam yadayim (סתם ידיים), az általános mosatlan kezek rabbinikus tisztátalansága. A rabbik úgy rendelkeztek, hogy az ember keze, amíg meg nem mossa, másodfokú tisztátalan, sheni le-tumah (שני לטומאה).

A kérdés az, hogy ha vér folyt volna, miért lenne tilos mosatlan kézzel enni a húsból. Hiszen a másodfokú kéz legfeljebb harmadfokúvá, shelishivé (שלישי) tenné az ételt, de a chullin esetében a tisztátalanság nem jut el a harmadik fokig. Harmadfokú tisztátalanság már terumahnál számít, negyedfokú, revi’i (רביעי), pedig csak kodashimnál, áldozati szentségű ételnél.

Rav Elazar válasza: chullin, amelyet áldozati szigorral esznek

Rabbi Elazar (רבי אלעזר) nevében az a válasz hangzik el, hogy a misna egy különleges esetről beszél: olyan hétköznapi húst esznek, amelyet az illető úgy vállalt fogyasztani, mintha áldozati hús lenne. Ez a chullin al taharat ha-kodesh (חולין על טהרת הקודש), vagyis profán étel, amelyet a kodesh tisztasági szintjén kezelnek.

Ennek lehet gyakorlati értelme: aki áldozati húst akar majd enni, előre hozzászoktatja magát ahhoz a fokozott elővigyázatossághoz, amely a szentélyi hús fogyasztásához kell. Ebben az esetben ugyan az étel anyagilag hétköznapi hús, tisztasági szabályai mégis a magasabb, áldozati kategória szerint működhetnek. Így érthető, hogy a másodfokú kéz harmadfokú tisztátalanságot okozhat.

Rabbi Yehoshua szerint létezik-e „áldozati szinten” evett hulin?

A Talmud rögtön jelzi: ez a magyarázat nem biztos, hogy Rabbi Yehoshua (רבי יהושע) véleményével összeegyeztethető. A háttérben a tum’at geviyah (טומאת גוויה) áll: a rabbik elrendelték, hogy aki tisztátalan ételt eszik, annak teste is rabbinikus tisztátalanságot kap.

Rabbi Eliezer (רבי אליעזר) szerint amilyen fokú tisztátalan ételt eszik az ember, olyan fokúvá válik: elsőfokú étel elsőfokúvá, másodfokú másodfokúvá, harmadfokú harmadfokúvá teszi.

Rabbi Yehoshua szerint az első- és másodfokú tisztátalan étel másodfokúvá teszi az embert. Ha harmadfokú ételt eszik, akkor is másodfokúvá válik, de csak áldozati hús fogyasztása szempontjából. Terumah szempontjából már nem válik másodfokúvá.

Harmadfokú chullin csak terumah-szigorral?

Rabbi Yehoshua tanításából úgy tűnik, hogy harmadfokú chullin csak akkor képzelhető el, ha azt terumah tisztasági szintjén fogyasztják: chullin al taharat terumah (חולין על טהרת תרומה). Ilyen esetben a hétköznapi zöldség vagy gyümölcs a terumah szabályai szerint képes harmadfokú tisztátalanságot felvenni.

Ebből a Talmud egyik olvasata szerint az következik, hogy Rabbi Yehoshua nem fogadja el a chullin al taharat ha-kodesh kategóriáját. Vagyis szerinte az ember vállalhatja, hogy hétköznapi terményt terumahként kezel, mert terumaht sokan és gyakran fogyasztottak, különösen a kohénok; de az, hogy valaki hétköznapi húst áldozati hús szigorával egyen, már nem lenne értelmezhető kategória.

Miért nem mondhatjuk, hogy a misna húsát terumahként eszik?

A Talmud felveti: ha Rabbi Yehoshua csak a chullin al taharat terumah fogalmát ismeri el, akkor magyarázzuk úgy a misnát, hogy a húst terumah szigorával fogyasztják. Ezzel Rabbi Yehoshua szerint is érthető lenne, miért válhat a hús harmadfokúvá.

A válasz: ez nem működik. Terumah terményből, zöldségből, gyümölcsből van, nem húsból. Húst nem szokás terumahként kezelni, mert nincs hús-terumah. Áldozati hús viszont létezik, ezért hús esetében csak az a szigor értelmes, hogy valaki úgy fogyasztja, mintha kodesh, áldozati hús lenne.

Ezért ha a misna húsról beszél, és a mosatlan kéz harmadfokú tisztátalanságától tart, akkor a legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy chullin al taharat ha-kodeshről van szó.

Ula: Rabbi Yehoshua nem kizárólag, hanem kiterjesztően beszélt

Ula (עולא) szerint a barátai valóban úgy értették Rabbi Yehoshua álláspontját, hogy csak chullin al taharat terumah létezik, de chullin al taharat ha-kodesh nem. Ula azonban vitatkozik velük.

Szerinte amikor Rabbi Yehoshua harmadfokú chullinról beszélt, amelyet terumah tisztasági szintjén kezeltek, nem kizárólagosságot mondott, hanem kiterjesztést. Nem azt akarta mondani, hogy csak ilyen esetben létezhet harmadfokú hétköznapi étel, hanem azt: nemcsak áldozati szigorral kezelt chullin lehet ilyen, hanem még terumah szigorával kezelt chullin is.

Így Ula szerint Rabbi Yehoshua véleménye összeegyeztethető a misna magyarázatával: létezik olyan hétköznapi hús, amelyet áldozati tisztasággal esznek, és ezért a mosatlan kéz problémát jelenthet.

Rabbi Eliezer és Rabbi Yehoshua vitájának logikája

A Talmud ezután részletesen elemzi Rabbi Eliezer és Rabbi Yehoshua érvelését. Rabbi Eliezer szerint a rabbinikus rendeleteknek a tórai mintákat kell követniük. Ha a Tóra világában van példa arra, hogy az elfogyasztott dolog enyhébb tisztátalanságú, mint az azt megevő ember — például a madártetem, neveilat of tahor (נבלת עוף טהור), amely érintéssel nem, de evéssel tisztátalanná tesz —, akkor a rabbik is mondhatják, hogy az étel tisztátalansága legalább ugyanarra a szintre emelje az embert.

Rabbi Yehoshua erre azt válaszolja, hogy a madártetem esete chiddush (חידוש), kivételes tórai újítás, és nem lehet belőle általános rendszert építeni.

Ő inkább abból indul ki, hogy az étel és az evő között általában lefelé mozdul a tisztátalanság. Az étel már egy tojásnyi, kebeitza (כביצה), mennyiségben képes tisztátalanságot közvetíteni, míg az evő csak nagyobb mennyiség elfogyasztása után kapja meg ezt a rabbinikus testtisztátalanságot. Ez azt mutatja, hogy az evő státusza enyhébb, mint az elfogyasztott ételé.

Miért lesz mégis másodfokú az, aki harmadfokú ételt eszik?

Rabbi Yehoshua érvelésével szemben felmerül a nehézség: ha mindig lefelé kellene menni, akkor miért mondja, hogy a harmadfokú tisztátalan ételt evő ember másodfokú lesz áldozati hús szempontjából? Ez látszólag felfelé lépés.

Rabbi Yehoshua válasza az áldozati hús különleges szentsége. Az a chullin, amelyről itt beszélünk, terumah tisztasági szintjén kezelt étel. A terumah szempontjából a harmadfok a végpont. De az áldozati hús, kodashim esetében még a negyedik fok is számít. Ezért a rabbik az áldozati hús védelme érdekében szigorítottak: aki harmadfokú ilyen ételt evett, azt kodashim szempontjából másodfokúként kezelik.

Másképp fogalmazva: ami terumah szempontjából már a határon van, az kodashim szempontjából még veszélyesebbnek számít. A szentélyi hús státusza erősebb védelmet kap.

Folyadék, étel és a másodfok vitája

Rabbi Yehoshua egyik érve az volt, hogy van példa arra: másodfokú dolog másodfokúvá tesz valamit. Például a másodfokú étel folyadékot érint, és az is másodfokú lesz.

Erre Rabbi Eliezer vitatkozik: a folyadékok tisztátalansági szabályai sajátosak. Sok esetben a másodfokú étel által érintett folyadék nem másodfokú, hanem elsőfokúvá válik. Ez gyengíti Rabbi Yehoshua érvelését, mert nem biztos, hogy ebből a példából le lehet vezetni az evő testének másodfokú státuszát.

A vita tehát nem pusztán arról szól, hogy ki mennyire szigorú. Arról szól, hogyan kell rabbinikus szabályt alkotni: tórai kivételből indulunk-e ki, vagy a tisztátalanság általános szerkezetéből; mennyiségi különbségből következtetünk-e fokozati különbségre; és vajon a kodashim különleges státusza mennyire írhatja felül az általános logikát.

Rabbi Chanina és Ula olvasata

A leirat végén Köves Slomó rabbi visszatért a Rabbi Chanina (רבי חנינא) által idézett változathoz. Rabbi Chanina szerint Rabbi Yehoshua valóban úgy fogalmazott, hogy a harmadfokú chullin esete chullin al taharat terumah, vagyis olyan profán étel, amelyet terumahként kezeltek. Ez az olvasat azt erősíti, hogy Rabbi Yehoshua szerint nincs önálló chullin al taharat ha-kodesh kategória.

Ula ezzel szemben úgy olvassa Rabbi Yehoshua szavait, hogy azok nem kizárnak, hanem hozzáadnak. Vagyis létezhet chullin al taharat ha-kodesh is, és emellett még chullin al taharat terumah is képes harmadfokú tisztátalanságot felvenni.

A vita így végül nemcsak technikai tisztasági kérdés, hanem nyelvi és fogalmi is: amikor egy bölcs példát mond, kizárólagos kategóriát jelöl ki, vagy csak egy újabb esetet ad hozzá a már ismert kerethez?

Az elhangzott példák röviden

• Mosatlan kézzel evett, vérrel érintett hús.
• Stam yadayim (סתם ידיים), általános mosatlan kezek másodfokú tisztátalansága.
• Chullin (חולין), hétköznapi étel, amely normál esetben nem lesz harmadfokú tisztátalan.
• Terumah (תרומה), amelynél a harmadfokú tisztátalanság még számít.
• Kodashim (קדשים), áldozati hús, amelynél negyedfokú tisztátalanság is létezik.
• Chullin al taharat ha-kodesh (חולין על טהרת הקודש), hétköznapi hús áldozati tisztasággal fogyasztva.
• Áldozati hús evésére készülő ember, aki hozzászoktatja magát a szigorúbb tisztasághoz.
• Chullin al taharat terumah (חולין על טהרת תרומה), hétköznapi étel papi adomány tisztasági szintjén.
• Hús, amelyet nem lehet terumahként értelmezni, mert terumah terményből van.
• Vadhús, amelyből nem lehet áldozat, de húsfajtaként mégis kezelhető áldozati szigorral.
• Tum’at geviyah (טומאת גוויה), tisztátalan étel fogyasztása által keletkező rabbinikus testtisztátalanság.
• Rabbi Eliezer véleménye: az evő olyan fokú tisztátalanságot kap, mint az étel.
• Rabbi Yehoshua véleménye: első- és másodfokú étel másodfokúvá tesz, harmadfokú csak kodashim szempontjából.
• Madártetem, neveilat of tahor (נבלת עוף טהור), amely evéssel tisztátalanná tesz.
• Chiddush (חידוש), kivételes tórai újítás, amelyből nem építhető általános logika.
• Kebeitza (כביצה), tojásnyi ételmennyiség mint tisztátalanság-közvetítő mérték.
• Nagyobb mennyiség elfogyasztása, amely az evőre vonatkozó rabbinikus tisztátalanságnál számít.
• Másodfokú étel és folyadék érintkezése.
• Folyadékok sajátos tisztátalansági státusza.
• Rabbi Chanina olvasata, amely szerint Rabbi Yehoshua csak terumah-szintű chullinról beszél.
• Ula olvasata, amely szerint Rabbi Yehoshua kiterjesztően beszélt, nem kizárólagosan.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud