Cimkék: Chulin  podcast

Mikor öreg egy galamb, és mikor túl fiatal egy gerlice?

Köves Slomó rabbi a Chullin (חולין) 22. lapján a galambáldozatok finom határszabályait magyarázta: a madár-égőáldozatnál teljesen át kell-e szúrni a két siman (סימן), vagy elég a nagyobbik részük? A vita után a Talmud új misnába lép: melyik madár mikor alkalmas áldozatra? A tor (תור), vagyis gerlice csak felnőttként jó, a ben yonah (בן יונה), galambfióka viszont csak fiatalon. A köztes állapot, amikor a toll már sárgulni kezd, de még nem aranyszínű, mindkét faj esetében érvénytelen. A lap így egyszerre beszél szentélyi technikáról, bibliai szóhasználatról és arról, hogy a Tóra egyetlen „-ból/-ből” ragjából is korhatárt tanul a Talmud.

Két szó, amely eldönti a galamb-égőáldozat szabályát

Az előző lapon a bölcsek és Rabbi Elazar bar Rabbi Shimon (רבי אלעזר ברבי שמעון) vitája került elő az olat ha-of (עולת העוף), a madár-égőáldozat melikah (מליקה) eljárásáról. A kérdés: a kohénnek teljesen át kell-e szúrnia a két simant, vagy elég a nagyobbik részük?

A vita két tórai kifejezés értelmezése körül forog. Az egyik: ka-mishpat (כמשפט), „a törvénye szerint”. A másik: ve-hikriv oto (והקריב אותו), „és hozza meg azt”. A kérdés az, hogy az égőáldozati galambot melyik korábbi áldozathoz hasonlítja a Tóra: a madár-vétekáldozathoz, chatat ha-of (חטאת העוף), vagy az állat-vétekáldozathoz.

A bölcsek és Rabbi Yishmael (רבי ישמעאל) szerint végül teljesen át kell szúrni a két simant. Rabbi Elazar bar Rabbi Shimon szerint viszont elég azok nagyobbik része.

Miért kell külön az „és hozza meg azt”?

A Talmud rákérdez a bölcsek álláspontjára. Ha ők abból tanulják, hogy a madár-égőáldozatnál a fejnek teljesen el kell válnia, hogy a Tóra párhuzamot von a melikah és az égetés, haktarah (הקטרה) között, akkor miért kell még a ve-hikriv oto (והקריב אותו), „és hozza meg azt” kifejezés is?

Köves Slomó rabbi magyarázata szerint azért, mert nélküle félreérthetnénk a ka-mishpat (כמשפט) kifejezést. Azt gondolhatnánk, hogy a madár-égőáldozatot ugyanúgy kell hozni, mint a madár-vétekáldozatot, vagyis elég lenne egy siman. A ve-hikriv oto viszont elkülöníti az égőáldozati madarat a vétekáldozati madártól: itt két siman kell.

Ezzel együtt a melikah és az égetés párhuzama azt is tanítja, hogy az égőáldozati madár melikah eljárásának az oltár tetején, a tűz közelében kell történnie.

Mit tanulunk az állat-vétekáldozatból?

A ka-mishpat (כמשפט) a bölcsek szerint az állat-vétekáldozathoz kapcsolja a madár-égőáldozatot. A Talmud három szabályt sorol fel, amelyben a hasonlóság megjelenik.

Az egyik: saját, profán vagyonból kell hozni, nem például tizedpénzből. Ezt az engesztelés napi főpapi áldozatból tanuljuk: asher lo (אשר לו), „amely az övé” – vagyis saját vagyonából, nem közösségi vagyonból és nem tizedből.

A második: nappal kell hozni. A Talmud megjegyzi, hogy ezt valójában általános forrásból is tudnánk, hiszen az áldozatokat a „parancsolás napján” kell bemutatni. Ez tehát itt inkább mellékesen szerepel.

A harmadik: jobb kézzel kell végezni. Itt a Talmud egy általánosabb vitát idéz: vajon a kohen (כהן) szó önmagában jobb kezet jelent-e, vagy csak akkor, ha mellette szerepel a yad (יד), kéz szó is. A mi tanításunk azon a véleményen áll, hogy a kohen szó önmagában nem elég, ezért szükség van az állat-vétekáldozattal való párhuzamra, hogy a madár-égőáldozatnál is tudjuk: jobb kézzel kell végezni.

Rabbi Yishmael: a törvény szerint, vagyis mint a madár-vétekáldozat

Rabbi Yishmael másként értelmezi a ka-mishpat (כמשפט) kifejezést. Szerinte ez nem az állat-vétekáldozatra, hanem a madár-vétekáldozatra utal. Ahogy a chatat ha-of (חטאת העוף) melikah eljárása a tarkó felől történik, ugyanígy az olat ha-of (עולת העוף) esetében is a tarkónál kell végezni.

A bölcsek és Rabbi Elazar bar Rabbi Shimon ezt másképp tanulják: szerintük ehhez nem kell külön ka-mishpat. Mivel mindkét madáráldozatnál ugyanaz a melikah (מליקה) kifejezés szerepel, a szó azonosságából tudjuk, hogy a hely is azonos: a tarkó felől történik.

Új misna: gerlice és galambfióka

A Talmud ezután új misnába kezd. A Tóra kétféle madarat említ áldozatként: torim (תורים), gerlicék, és bnei yonah (בני יונה), galambfiókák.

A két kategória életkorban ellentétes:

• a gerlice, tor (תור), csak felnőttként alkalmas;
• a galambfióka, ben yonah (בן יונה), csak fiatalon alkalmas.

Ez visszhangozza az előző misnák logikáját: ami az egyik kategóriában kóser, az a másikban nem. A fiatal galamb jó, de a fiatal gerlice nem; a felnőtt gerlice jó, de a felnőtt galamb nem.

Miért nem jó mindkettő mindkét életkorban?

A Talmud először logikai alapon kérdez. Ha a gerlicénél a felnőtt jó, miért ne lenne jó a fiatal is? Hiszen a galambnál épp a fiatal jó. És fordítva: ha a galambfiókánál a fiatal jó, miért ne lenne jó a felnőtt is, hiszen a gerlicénél a felnőtt jó?

A válasz a Tóra pontos szóhasználata. A Tóra következetesen nem azt mondja, hogy „gerlicefiókák” vagy „felnőtt galambok”, hanem mindig torim (תורים), gerlicék, illetve bnei yonah (בני יונה), galambfiókák. Ebből tanuljuk: a gerlice csak felnőttként, a galamb csak fiókaként alkalmas.

Köves Slomó rabbi hangsúlyozta: a két kifejezés együtt zárja ki a félreértést. Ha az egyiknél az életkori jelölés pontos, akkor a másiknál is pontosnak kell lennie.

A sárguló toll köztes, érvénytelen állapota

A misna szerint van egy köztes kor, amikor a madár egyik kategóriába sem illik. A galambfióka addig jó, amíg nem kezd sárgulni a tolla. A gerlice viszont csak akkor lesz jó, amikor a tolla már aranyszínűvé válik.

A kettő között van egy átmenet: amikor a toll már sárgul, de még nem teljesen aranyszínű. Ez mindkét kategóriánál érvénytelen. A galambfiókának már túl idős, a gerlicének még túl fiatal.

Ezt a Talmud a min (מן), „-ból/-ből” kifejezésből tanulja: min ha-torim (מן התורים), „a gerlicékből”, és min bnei ha-yonah (מן בני היונה), „a galambfiókákból”. A „-ból/-ből” azt jelzi: nem mindegyik alkalmas, van kizárt eset. Ez a kizárt köztes állapot a sárguló, de még nem aranyszínű tollú madár.

Mikortól számít elég fejlettnek a galambfióka?

A lap végén a galambfióka alsó korhatára kerül elő. Mikor már nem túl fiatal ahhoz, hogy áldozat lehessen?

Rabbi Yaakov bar Acha (רבי יעקב בר אחא) tanítása szerint attól a kortól, amikor a fiókából kitépett toll helyén vér serken. Ezt a Talmud a Jób könyvében szereplő képpel kapcsolja össze: „fiókái vért szívnak”. Ez azt jelenti: a fióka már annyira fejlett, hogy tollának gyökerénél vér jelenik meg.

Ez a minimumkor: ha még ennyire sem fejlett, nem alkalmas áldozatra. Ha már sárgulni kezd, akkor viszont túl idős lesz a galambfióka-kategóriához. A galambáldozat érvényessége tehát egy szűk életkori ablakhoz kötődik.

Az elhangzott példák röviden

• A madár-égőáldozat, olat ha-of (עולת העוף), két simanjának átszúrása.
• A bölcsek szerint teljes átszúrás szükséges.
• Rabbi Elazar bar Rabbi Shimon szerint elég a két siman nagyobbik része.
• Ka-mishpat (כמשפט), „a törvénye szerint”.
• Ve-hikriv oto (והקריב אותו), „és hozza meg azt”.
• A melikah és az égetés párhuzama.
• A madár-égőáldozat végzése az oltár tetején, a tűz mellett.
• Saját vagyonból hozott áldozat, nem tizedből.
• Jom Kippur-i főpapi áldozat: asher lo (אשר לו), „az övé”.
• Nappal hozott áldozat.
• Jobb kézzel végzett áldozati szolgálat.
• A kohen (כהן) és yad (יד) szavak értelmezése.
• Rabbi Yishmael szerint a madár-égőáldozat a madár-vétekáldozathoz hasonlít.
• Melikah (מליקה) azonossága a madár-vétekáldozatnál és madár-égőáldozatnál.
• Gerlice, tor (תור), amely csak felnőttként jó.
• Galambfióka, ben yonah (בן יונה), amely csak fiatalon jó.
• A sárguló tollú köztes madár, amely egyik kategóriában sem alkalmas.
• Min ha-torim (מן התורים) és min bnei ha-yonah (מן בני היונה), amelyek kizárnak bizonyos példányokat.
• A galambfióka alsó korhatára: kitépett toll helyén vér serken.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud