Cimkék: Chulin  podcast

Serdülő galamb, félkész kovász és kétféle üsző: mikor lesz egy köztes állapotból önálló kategória?

A Chullin (חולין) 23. lapján Köves Slomó rabbi a határállapotok talmudi logikáját bontotta ki. Mi történik azzal a madárral, amely már nem galambfióka, de még nem felnőtt gerlice? Ez csak safek (ספק), kétség, vagy önálló „serdülő” kategória? Ugyanez a kérdés visszatér az egyéves báránynál és a kovászosodás útján lévő kenyérnél is. A lap végén pedig a Talmud újra az ellenpárok nyelvén beszél: ami jó a parah adumah (פרה אדומה), a vörös tehén esetében, az nem jó az eglah arufah (עגלה ערופה), a tarkónál lecsapott üsző esetében – és fordítva.

A galambfióka és a gerlice között

Köves Slomó rabbi az előző lap témáját folytatta: a Tóra kétféle madarat említ áldozatként, a gerlicét, tor (תור), és a galambfiókát, ben yonah (בן יונה). A gerlicéből csak a felnőtt példány alkalmas, a galambból csak a fióka.

A kérdés az átmeneti kor. A galambfióka addig jó, amíg a tolla nem kezd sárgulni. A gerlice attól jó, amikor a sárgulás már aranyszínűvé válik. A kettő között van egy köztes állapot: a madár már nem igazi fióka, de még nem felnőtt. Köves Slomó rabbi ezt a serdülőkorhoz hasonlította: gyerek-e még, felnőtt-e már, vagy külön kategória?

Ez nem puszta elméleti kérdés. Ha valaki vállalja, hogy égőáldozatot hoz gerlicéből vagy galambfiókából, és hoz két serdülő madarat – egy serdülő gerlicét és egy serdülő galambot –, akkor mi történik? Ha ez csak safek (ספק), vagyis nem tudjuk, hogy fiatalnak vagy felnőttnek számít, akkor az egyik biztosan jó lesz: ha fiatal, a galamb; ha felnőtt, a gerlice. Ha viszont a serdülőkor önálló státusz, akkor egyik sem alkalmas.

Mit zár ki a „-ból/-ből”?

A Talmud először a Tóra min (מן), „-ból/-ből” kifejezésével próbál válaszolni: min ha-torim (מן התורים), „a gerlicékből”, és min bnei ha-yonah (מן בני היונה), „a galambfiókákból”. Elsőre úgy tűnik, a „-ból/-ből” azt tanítja: nem minden példány alkalmas, vagyis a köztes, serdülő madár ki van zárva.

A Talmud azonban ezt elveti. A serdülő madár érvénytelensége nem ebből a kifejezésből következik, hanem abból, hogy safek (ספק): nem tudjuk, melyik kategóriába tartozik. A min (מן) kifejezés mást zár ki.

Madár, amelyet bűnnel tettek alkalmatlanná

A „-ból/-ből” kifejezés arra tanít, hogy vannak madarak, amelyek bár fajuk és koruk szerint alkalmasak lennének, mégsem hozhatók áldozatként. Ilyen a nirba (נרבע), vagyis az az állat vagy madár, amellyel fajtalanságot követtek el, és a ne’evad (נעבד), amelyet bálványként tiszteltek.

Köves Slomó rabbi jelezte: állatoknál ezt már ismerjük, de madaraknál külön tanítás kell hozzá. Miért? Mert az állatoknál az ilyen kizárások a testi hibákkal, mum (מום), együtt jelennek meg. Madaraknál viszont a testi hiba önmagában nem teszi alkalmatlanná az áldozatot. Ezért gondolhatnánk, hogy a madaraknál a bűnnel való érintettség sem kizáró ok. A min (מן) kifejezés tanítja: de igen, a fajtalansággal vagy bálványimádással érintett madár nem hozható.

A rabbi itt a „romlás” bibliai fogalmát is magyarázta: Noé nemzedékénél a fajtalanságra, Mózes ötödik könyvében pedig a bálványimádásra vonatkozik. Ez a két főbűn az áldozati alkalmasságot is kizárhatja.

Köztes kor a báránynál: bárány vagy kos?

A Talmud a madarak után más határhelyzetekkel is összeveti a kérdést. Ilyen a bárány esete. Vannak áldozatok, ahol keves (כבש), egyéves bárány kell, és vannak, ahol ayil (איל), kos. A kettő között van egy átmeneti időszak.

A kérdés ugyanaz: ez az átmeneti kor csak bizonytalanság, vagy külön státusz? Ha valaki olyan áldozatot vállal, amelyhez vagy bárány, vagy kos kell, és köztes korú állatot hoz, teljesítette-e? A Talmud itt sem zárja le véglegesen: a kérdés teiku (תיקו), eldöntetlen marad.

A tészta serdülőkora: mikor lesz kovászos?

A leirat harmadik nagy példája a kenyér. A todah (תודה), hálaáldozat mellé kenyereket kell hozni: kovásztalanokat és kovászosat. A tésztánál is van köztes állapot a matzah (מצה), kovásztalan kenyér és a chametz (חמץ), kovászos között.

Köves Slomó rabbi ezt a köztes állapotot a talmudi si’ur (שיאור) fogalmával magyarázta. A tészta először ezüstös, kérgesedő jellegű lesz, majd hajszálrepedések jelennek meg rajta, végül a repedések megsokasodnak. Amikor már sok repedés van, az teljes chametz (חמץ).

Rabbi Meir (רבי מאיר) szigorúbb: szerinte a köztes állapot már az ezüstösödéstől kezdődik, és aki ilyet eszik Pészachkor, botütést kap. Rabbi Yehudah (רבי יהודה) enyhébb: szerinte csak az első hajszálrepedésektől kezdődik a köztes állapot, és bár tilos megenni, nem jár érte büntetés.

Segít-e a köztes kenyér a hálaáldozatnál?

A Talmud a todah (תודה), hálaáldozat kenyerénél újra felteszi ugyanazt a kérdést. Ha valaki vállalja, hogy hoz tíz kenyeret a kovászosból vagy a kovásztalanból, és köztes állapotú kenyeret hoz, teljesítette-e?

A rabbi pontosította: nem arról van szó, hogy maga az áldozat gazdája hozza-e a teljes kenyércsomagot. Hanem arról, hogy valaki más, Pisti, vállalja: „hozok tízet vagy a kovászosból, vagy a kovásztalanból”. Ha köztes kenyeret hoz, teljesítette-e a fogadalmát?

A kérdés Rabbi Yehudah álláspontjánál éles: ha szerinte a köztes tészta csak bizonytalan, akkor talán valamelyik kategóriába tartozik. Ha viszont önálló státusz, akkor sem kovászosnak, sem kovásztalannak nem számít. A válasz itt is teiku (תיקו), eldöntetlen.

Új misna: vörös tehén és tarkónál lecsapott üsző

A lap végén új misna kezdődik, amely folytatja az ellenpárok logikáját. Korábban a shechitah (שחיטה) és a melikah (מליקה) álltak egymással szemben: ami az egyiknél jó, a másiknál nem.

Most két üsző kerül párhuzamba. Az egyik a parah adumah (פרה אדומה), vörös tehén, amelyet le kell vágni, majd hamvát a tisztátalan megtisztítására használják. A másik az eglah arufah (עגלה ערופה), amelyet akkor hoznak, ha egy halottat találnak két város között; a legközelebbi város vénei egy meg nem dolgoztatott üszőt visznek, és a tarkójánál lecsapják.

A misna szabálya világos: ami kóser a vörös tehénnél, vagyis a szabályos vágás a nyaknál, az érvénytelen az eglah arufah esetében. Ami kóser az eglah arufah esetében, vagyis a tarkónál való lecsapás, az érvénytelen a vörös tehénnél.

Az elhangzott példák röviden

• Gerlice, tor (תור), amelyből csak a felnőtt példány alkalmas.
• Galambfióka, ben yonah (בן יונה), amelyből csak a fiatal alkalmas.
• A sárguló, de még nem aranyszínű tollú köztes madár.
• Két serdülő madár hozása: egy gerlice és egy galamb.
• Safek (ספק), kétséges státusz vagy önálló köztes kategória.
• Min ha-torim (מן התורים) és min bnei ha-yonah (מן בני היונה).
• Nirba (נרבע), fajtalansággal érintett madár.
• Ne’evad (נעבד), bálványként tisztelt madár.
• Testi hiba, mum (מום), amely madaraknál önmagában nem kizáró ok.
• Noé nemzedékének „romlása” mint fajtalanság.
• Bálványkészítéshez kapcsolt „romlás” Mózes ötödik könyvében.
• Köztes korú bárány/kos áldozati státusza.
• Keves (כבש), bárány és ayil (איל), kos.
• Teiku (תיקו), eldöntetlen kérdés.
• A todah (תודה), hálaáldozat kovászos és kovásztalan kenyerei.
• Matzah (מצה), kovásztalan kenyér és chametz (חמץ), kovászos kenyér.
• Si’ur (שיאור), köztes kovászosodási állapot.
• Ezüstös felületű tészta.
• Hajszálrepedéses tészta.
• Sok repedéssel már teljesen kovászos tészta.
• Rabbi Meir és Rabbi Yehudah vitája a köztes tészta büntetéséről.
• Pisti, aki tíz kenyeret vállal a hálaáldozathoz.
• Parah adumah (פרה אדומה), vörös tehén.
• Eglah arufah (עגלה ערופה), tarkónál lecsapott üsző.
• A két város között talált halott esete.
• A vörös tehénnél szabályos vágás kell, az eglah arufah esetében tarkónál lecsapás.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud