Cimkék: Chulin  podcast

Ha a galambnál jó, a marhánál tilos: miért fordul meg minden a Szentélyben?

Köves Slomó rabbi a Chullin (חולין) 20. lapján a shechitah (שחיטה), vagyis a kóser vágás és a melikah (מליקה), a madáráldozat szentélyi eljárásának különbségét bontotta ki. A kettő mintha egymás tükörképe lenne: ami a vágásnál jó hely, az a melikah esetében rossz; ami a melikah helye, az vágásként érvénytelen. A kérdés azonban ennél is finomabb: a kohén körme nyomással hatol át a tarkón, vagy oda-vissza húzással? Mi történik, ha a simanim (סימנים), a nyelőcső és a légzőcső kimozdulnak a helyükről? És ha a tarkócsont eltörik, az állat már neveilah (נבלה), tetem, vagy csak treifah (טרפה), fogyasztásra tiltott sérült állat?

A melikah különleges mozdulata

A tanulás a madáráldozat melikah (מליקה) eljárásával indult. Rabbi Chiya (רבי חייא) fiai úgy tanították, hogy a melikah micvája az, hogy a két siman (סימן), vagyis a légzőcső és a nyelőcső a tarkóhoz kerül, és a kohén ott szúrja át őket a hüvelykujja körmével.

A Talmud kétféleképp érti ezt. Az egyik értelmezés szerint kifejezetten így kell csinálni: a simanim (סימנים) mintegy a tarkóhoz kerülnek, és ott történik az átszúrás. A másik szerint ez csak egy lehetséges érvényes forma, de nem az alapeljárás. Az alapforma inkább az, hogy a kohén előbb átszúrja a tarkócsontot, majd onnan jut el a két siman átvágásához.

Köves Slomó rabbi a misna alapján az utóbbi értelmezést tartotta helyesebbnek: ha a melikah lényege az lenne, hogy a simanim visszakerülnek a tarkóhoz, akkor ugyanaz vágásként is kóser lehetne, hiszen a vágásnál is a simanim átvágása a lényeg. Márpedig a misna azt mondja: ami a melikah esetében jó, az a vágásnál nem jó, és fordítva.

Ami vágásnál jó, az melikánál nem

A misna összefoglaló szabálya: kol ha-kasher bi-shechitah pasul bi-melikah, ve-kol ha-kasher bi-melikah pasul bi-shechitah (כל הכשר בשחיטה פסול במליקה וכל הכשר במליקה פסול בשחיטה), vagyis minden, ami kóser a vágásnál, érvénytelen a melikah esetében, és minden, ami kóser melikah esetében, érvénytelen a vágásnál.

Felmerült, hogy ezzel a misna talán azt akarja kizárni, hogy a két siman tarkóhoz hajtása egyszerre legyen jó melikah és jó shechitah számára. A Talmud azonban más magyarázatokat keres.

Az egyik lehetőség: a köröm és a fog. A köröm, amíg a testen van, nem alkalmas shechitah végzésére, de a melikah éppen a kohén körmével történik. Ez tehát jó példája annak, hogy ami itt tiltott, ott előírt.

A másik magyarázat az oda-vissza húzogatás. A shechitah lényege a húzó mozdulat; a melikah esetében viszont egy vélemény szerint nem húzogatás kell, hanem egyetlen nyomással kell áthatolni a tarkón. Rabbi Chiya fiai is ezt az álláspontot követhetik: a misna ezzel a húzogatás–nyomás különbséggel magyarázható.

Átszúrni vagy húzogatni?

Rav Kahana (רב כהנא) úgy írja le a melikah menetét: a kohén körmével átszúrja a tarkócsont fölötti húst, majd magát a tarkócsontot, végül a két siman (סימן) következik. Ebből úgy tűnhet, hogy a melikah kifejezetten nyomással történik, nem oda-vissza húzással.

A Talmud azonban árnyalja: amikor Rav Kahana azt mondja, hogy „ez a micvája”, lehet úgy érteni, hogy „így is megfelelő”, nem pedig úgy, hogy csak és kizárólag így érvényes. Vagyis a kérdés nyitott marad abban, hogy a melikah elfogadhat-e húzó jellegű mozdulatot is.

A shechitah és melikah tükörképe

Shmuel (שמואל) Rabbi Chiya nevében azt tanította: minden hely, amely a vágásnál kóser, vele szemben a tarkó oldalon kóser a melikah számára is. Ebből az is következne, hogy ami a vágásnál érvénytelen, az a vele szemben lévő tarkórészen melikah esetében is érvénytelen.

A Talmud megkérdezi: mire vonatkozik ez? Lehetne azt gondolni, hogy az ikkur simanim (עיקור סימנים), vagyis amikor a légzőcső vagy nyelőcső kimozdul a helyéről. Csakhogy Rabbi Yirmiyah Ezekiel nevében azt tanította: az ikkur simanim problémája madaraknál nem áll fenn. Mivel a melikah madáráldozatokra vonatkozik, Shmuel mondása nem erre irányulhat.

Rav Papa (רב פפא) ezért másként magyarázza: a fej felső része a kérdés. Ha a melikah túl magasan, a fejhez közel kezdődik, az nem kóser, ahogy a nyak elülső oldalán végzett vágás sem kóser, ha túl magasra kerül. Nem elég tehát, hogy a mozdulat végül eljut a megfelelő helyre; ha rossz helyen kezdődött, az már gond.

Ikkur simanim: van-e ilyen probléma madárnál?

A lap egyik fontos melléktémája az ikkur simanim (עיקור סימנים): amikor a simanim, a nyelőcső és légzőcső kiszakadnak vagy kimozdulnak a helyükről még a vágás előtt. Állatnál ez súlyos probléma.

A kérdés az, hogy szárnyasnál is az-e. Egy értelmezés szerint ha a madár vágása csak rabbinikus előírás, akkor érthető, hogy az ikkur simanim nem olyan súlyú probléma. A Talmud viszont fordítva érvel: ha a madár vágása rabbinikus, és az állatok vágásához hasonlítva vezették be, akkor logikusabb lenne, hogy az állatnál ismert hibákat is átvették. Ha viszont a madár vágása tórai vagy mózesi hagyományon alapul, akkor elképzelhető, hogy Mózes eleve úgy tanította: madárnál van vágás, de az ikkur problémája nem vonatkozik rá.

Ravina (רבינא) szerint azonban Rabbi Yirmiyah tanítása csak a melikah esetére vonatkozik: ott nincs ikkur simanim probléma, de a szárnyas rendes shechitah esetében igenis lehet.

A törött tarkócsont: tetem vagy csak tréfli?

A következő kérdés: ha a madár tarkócsontja eltörik, és vele együtt a hús nagyobbik része is sérül, mi a státusza? Rabbi Yirmiyah szerint az ilyen állat már neveilah (נבלה), tetem. Hiába vágnák le utána, nem válna kóserré, és tisztátalanná is teszi azt, aki kapcsolatba kerül vele.

A Talmud a Zevachim (זבחים) traktátusból hoz bizonyítékot: ha valaki a melikah helyett késsel próbálja elvégezni az eljárást, az nem érvényes, és a madár tisztátalanná tesz. Ha a tarkócsont késsel való áttörése csak treifah (טרפה) sérülést okozna, akkor a későbbi vágás legalább a tetem-tisztátalanságot megszüntethetné. Mivel mégis tisztátalannak számít, úgy tűnik, hogy a tarkócsont ilyen törése már neveilah státuszt hoz létre.

A Talmud mégis azt mondja: ebből nem feltétlenül bizonyított minden eset, mert a késsel végzett „melikah” nem valódi shechitah. Lehet, hogy nem azért tetem, mert eltört a tarkócsont, hanem mert az egész eljárás nem számít vágásnak.

Chaladah vagy derasah: miért nem jó a tarkó felőli vágás?

Miért nem számít vágásnak, ha a madarat vagy állatot hátulról, a tarkó felől vágják késsel?

Rav Huna szerint a probléma chaladah (חלדה): a kés rejtve van. A kóser vágásnál a késnek láthatónak kell lennie, nem szabad úgy „bebújnia” a hús és csont mögé, mint egy rejtőző állat. A szó magyarázatában Köves Slomó rabbi felidézte: a chuldah (חולדה) menyétet vagy patkányszerű állatot jelent, amely lyukakban bujkál; ugyanígy a kés sem „bújhat el” a nyakban.

Rava szerint viszont nem ez a fő probléma, hanem derasah (דרסה), a nyomás. Ha valaki tarkó felől vág, óhatatlanul erőből nyomja rá a kést, nem szabályosan húzza. A kóser vágás viszont húzó mozdulatot kíván, nem nyomást.

A két vélemény abban is különbözik, hogyan értelmezik a kés eltűnését. Aki szerint a probléma chaladah, úgy tartja, már a részleges rejtettség is gond lehet. Aki szerint inkább derasah a probléma, azt mondhatja: chaladah csak akkor áll fenn, ha a kés teljesen eltűnik a húsban; ha valamennyire kilátszik, önmagában ez még nem baj.

Az elhangzott példák röviden

• Rabbi Chiya fiai a melikah (מליקה) módjáról.
• A két siman (סימן), a nyelőcső és légzőcső tarkóhoz vezetése.
• A kohén körmével végzett melikah.
• A tarkócsont átszúrása, majd a simanim átvágása.
• A misna szabálya: ami shechitah (שחיטה) esetén kóser, melikah esetén nem, és fordítva.
• Testhez kapcsolt köröm mint melikah eszköze, de nem shechitah eszköze.
• Oda-vissza húzás: vágásnál jó, melikah esetében vitatott.
• Rav Kahana leírása a melikah menetéről.
• Shmuel tanítása a vágás és melikah egymással szemben lévő helyeiről.
• Ikkur simanim (עיקור סימנים), a nyelőcső vagy légzőcső kimozdulása.
• A fejhez túl közel kezdett melikah.
• A rossz helyen kezdett, majd jó helyre érkező vágás párhuzama.
• Szárnyas vágásának tórai vagy rabbinikus státusza.
• Ravina magyarázata: ikkur simanim csak melikah esetében nem probléma.
• Törött tarkócsont és a hús nagyobbik részének sérülése.
• Késsel végzett, érvénytelen melikah a Zevachim traktátusból.
• Neveilah (נבלה), tetem és treifah (טרפה), sérült, fogyasztásra tiltott állat különbsége.
• Chaladah (חלדה), rejtett kés.
• Derasah (דרסה), nyomásos vágás.
• A chuldah (חולדה), rejtőzködő állat képe a kés „elbújásához”.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud