- This event has passed.
Chulin 127 – Napi Talmud 2434: Félig egér, félig föld
Félig egér, félig föld: mikortól lesz egy élőlényből tisztátalanság?
A Chulin 127. lapján Köves Slomó rabbi olyan határhelyzeteket vizsgált, ahol nehéz eldönteni, hogy valami már önálló létezőnek számít-e, vagy még része annak, amihez kapcsolódik. A Misna különös „félig föld, félig egér” teremtményétől a vízi egéren és a tűzből keletkező szalamandrán át egy tehén már csak inakon függő lábáig ugyanaz a kérdés tér vissza: mikor változik meg egy tárgy vagy testrész jogi státusza? A lap végén ugyanez a dilemma növényeknél jelenik meg: egy fán alig függő gyümölcs bizonyos szempontból már étel, miközben sábesz szempontjából még mindig a növény része.
A „félig föld, félig egér” különös esete
A Misna egy olyan egérről beszél, amely a földből keletkezik, és fejlődésének egy szakaszában részben már állat, részben még föld.
A vita arról szól, mi történik, ha ez a teremtmény elpusztul:
- ha valaki a már kialakult húsos részét érinti, tisztátalanná válik;
- Rabbi Yehudah szerint bizonyos esetben a vele szemben lévő földrész érintése is ugyanilyen következménnyel jár.
A Talmud azt vizsgálja, hogy ehhez teljes hosszában ki kell-e már fejlődnie az állati résznek. Az egyik értelmezés szerint már maga a húsos rész is elegendő, a szigorúbb álláspont viszont csak akkor terjeszti ki a tisztátalanságot a földrészre is, amikor az egész test hosszában kialakult az állati forma.
Földi egér és vízi „egér”
A Tóra a tisztátalan sheratzim (שרצים) között említi az egeret. A kérdés az, hogy minden olyan teremtmény ide tartozik-e, amelyet egérnek neveznek, így valamilyen vízi megfelelője is.
A szöveg „a földön” kifejezéséből a Talmud először arra következtet, hogy csak a szárazföldi faj tartozik ide. Ugyanakkor ha egy közönséges földi egér éppen bemegy a vízbe, attól még nem változik meg a faja.
Köves Slomó rabbi érzékletesen fogalmazott: a „földi egér”, amely éppen az uszodában teljesíti a napi adagját, továbbra is ugyanaz az egér.
A földből keletkező egér is sheretz
Felmerülhetne, hogy a földből keletkező teremtmény nem tartozik a sheretz kategóriájába, mert nem szaporodással jött létre.
A Talmud azonban a Tóra megfogalmazásából arra jut, hogy a kategória nem szűkül le a szokványos módon szaporodó állatokra. Így a Misnában szereplő különös, részben földből létrejövő egér is beletartozhat.
Gyíkok, szalamandra és a teremtés sokfélesége
A következő rész más csúszómászókat sorol fel. Az előadásban elhangzott az arvad (ערוד) és a szalamandra is, amelyről a talmudi hagyomány azt mondja, hogy a tűzből keletkezik, és vérének különleges, tűzzel kapcsolatos tulajdonságot tulajdonítottak.
Köves Slomó rabbi ennek kapcsán idézte a gondolatot: „Milyen nagyok a Te műveid, Örökkévaló!” A Talmud azt emeli ki, hogy vannak teremtmények, amelyek a vízben, mások a szárazföldön, mások pedig a tűzhöz vagy levegőhöz kapcsolódó közegben élnek, és saját közegükön kívül elpusztulnak.
Az előadás ezt összekapcsolta az ókori négyes felosztással: föld, víz, tűz és levegő.
Minden szárazföldi teremtménynek van vízi párja?
A Talmud egy további állítása szerint majdnem minden szárazföldi teremtménynek van valamilyen tengeri megfelelője, egyetlen kivétellel.
Innen az előadás rövid kitérőt tett a Neres nevű hely lakóira. Köves Slomó rabbi több talmudi mondást idézett róluk, amelyek erősen gúnyos képet festenek becsületességükről: ha megcsókolnak, ellenőrizd a fogaidat; ha elkísérnek, nézd meg, megvan-e még a kabátod. Hasonló élcelődés hangzott el Pumbedita lakóiról is.
Kígyó és gyík: létrejöhet-e új teremtmény?
Rav Huna beszámolója szerint egy helyen kígyót párosítottak egy másik állattal, és ebből jött létre az arvad.
A Talmud rögtön felteszi a kérdést: hogyan lehetséges ez, ha eltérő fajok csak bizonyos testi és szaporodási feltételek mellett képesek utódot létrehozni?
A válasz ezt csodaként kezeli, és azt is hozzáteszi: még egy veszélyes teremtmény létrejöttének is lehet szerepe, mert büntetés eszközévé válhat azok számára, akik azt megérdemlik.
A tehén lifegő lába: állat vagy már étel?
Az új Misna egy sérült állatról beszél, amelynek egy testrésze már csak részben kapcsolódik a testéhez.
Ez a darab különös köztes státuszba kerül:
- még nem neveilah (נבילה), mert nem vált le teljesen;
- még nem ever min ha-chai (אבר מן החי) abban az értelemben, hogy önállóan tisztátalanságot adjon át;
- ugyanakkor már ételnek számíthat, és megfelelő előkészítés után felveheti a tisztátalanságot.
Az ételek ehhez hechsher tumah (הכשר טומאה), vagyis folyadékkal történő előkészítés után válnak alkalmassá a tisztátalanság befogadására.
A kulcs a tórai megfogalmazás: a tetem akkor tesz tisztátalanná, amikor „leesik”. Amíg a testrész még akár minimálisan is kapcsolódik az állathoz, nem kapja meg a levált szerv teljes státuszát.
Az alma, amely már majdnem leesett
Köves Slomó rabbi a növényvilágból hozott párhuzamot. Egy normálisan a fán lévő alma még nem tekinthető leválasztott ételnek.
Ha azonban már csak alig függ a fán, tisztátalansági szempontból akár ételnek számíthat. Ugyanakkor sábeszkor még mindig tilos letépni, mert a szombati munkatilalom szempontjából továbbra is a fához kapcsolódik.
Ugyanaz a fizikai állapot tehát két külön jogterületen eltérő minősítést kaphat.
Kiszáradt káposzta és tök
A lap végén a Talmud kiszáradó növényekkel folytatja.
Ha a káposzta vagy tök még a földön állva szárad ki annyira, hogy már nem ehető, elveszíti ételstátuszát.
Ha viszont előbb levágták – akár eleve azzal a szándékkal, hogy kiszárítsák –, addig, amíg ténylegesen nem száradt ki, továbbra is ételnek számít. Köves Slomó rabbi itt hangsúlyozta: nem pusztán az ember szándéka dönt, hanem a tényleges fizikai állapot is.
Elhangzott példák röviden
- Félig föld, félig egér teremtmény.
- Földi egér, amely bemegy a vízbe.
- Vízi „egér” vagy egérszerű állat.
- Arvad és szalamandra.
- Föld, víz, tűz és levegő teremtményei.
- Neres lakóinak gúnyos talmudi példái.
- Kígyó és más állat párosításából létrejövő arvad.
- Csak inakon függő, már nem gyógyuló tehénláb.
- Fán alig függő alma.
- Döglött egérrel megérintett, előzetesen benedvesített gyümölcs.
- Levágott, majd kiszáradó káposzta és tök.
—————————————————-
Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
