Cimkék: Chulin  podcast

Élő is, halott is: mikor tör át a tisztátalanság a testen és a fedélen?

A Chulin 126. lapján Köves Slomó rabbi egy különösen absztrakt kérdéssort folytatott: ugyanaz az emberi maradvány mikor számít érintésnek, mikor hordozásnak, és mikor az ohel (אוהל), vagyis a közös fedél alatti tisztátalanság esetének? A dilemmák egyre különösebb példákon keresztül bontakoztak ki: fél kezayit (כזית) húsdarab megérintése és egy másik fölé tartott kéz, szétporladt emberi maradványok, egy halottat lenyelt kutya, fiókba zárt holttest, végül pedig egy tojás belsejében lévő csúszómászó. A közös kérdés mindenütt ugyanaz: mi választja el valóban a tisztátalanság forrását attól, aki kapcsolatba kerül vele?

Érintés, hordozás és ohel

Köves Slomó rabbi az elején három alapvető módot különített el, ahogyan egy emberi holttest tisztátalanná tehet:

• maga (מגע) – közvetlen érintés;
• massa (משא) – hordozás;
• ohel (אוהל) – közös fedél alatti tartózkodás.

Az ohel többféleképpen is létrejöhet: az ember és a halott lehet ugyanazon tető alatt, az ember képezhet fedelet a halott fölött, vagy maga a holttest lehet az ember fölött.

Két fél kezayit összeadódhat-e?

Rabbi Yochanan mondása szerint ha valaki fél kezayitnyi emberi maradványt megérint, és egy másik fél kezayit fölé fedelet képez, a két mennyiség összeadódhat.

Ennek magyarázata az lehetne, hogy az érintés és az ohel ugyanabba a kategóriába tartozik.

Csakhogy egy másik Misna azt mondja: ha valaki fél kezayitot érint, miközben egy másik fél kezayit vele egyszerűen ugyanazon fedél alatt van, a kettő nem adódik össze.

Köves Slomó rabbi ezért rámutatott, hogy az „ohel” sem feltétlenül egységes kategória.

Amikor a fedél már majdnem érintés

A Talmud egyik megoldása szerint különbséget kell tenni a normál ohel és az olyan rendkívül közeli fedés között, amely szinte érintésnek számít.

Ha a kéz kevesebb mint egy tefach (טפח) távolságra van a halottól, az már olyan szoros kapcsolat lehet, hogy az érintéssel azonos kategóriába kerül.

Köves Slomó rabbi a sír és a koporsó példájával érzékeltette ezt: ha a tisztátalanság forrása nagyon közel van a fölötte lévő réteghez, felmerül, hogy a fedél már nem valódi elválasztás.

Egy maréknyi emberi maradvány

A következő példa egy maréknyi, szétmállott emberi maradvány volt.

Egy ilyen mennyiség:

• hordozással tisztátalanná tehet;
• ohel által tisztátalanná tehet;
• de hogyan tehetne tisztátalanná érintéssel, ha az ember valójában csak egy egészen apró szemcsét érint meg?

Az egyik magyarázat szerint itt az „érintés” valójában olyan rendkívül közeli ohel, amelyet a Talmud érintésként nevez meg.

Egy másik megközelítés szerint az érintésnek nevezett ohel az, amikor maga az ember képez fedelet a maradvány fölött, míg a „sima” ohel az, amikor mindketten egy nagyobb közös fedél alatt vannak.

A lyukacsos ágy és a háló

Rabbi Yosi példája egy lyukacsos ágy- vagy hálószerű felület volt, amely alatt holttest található.

Ha ez a háló egy valódi ágy vagy építmény része, bizonyos esetben elválaszthatja a tisztátalanságot.

Ha azonban csak kifeszítettek egy hálót a halott fölött, a lyukak fölött a tisztátalanság továbbterjedhet, miközben a kötél vagy a rács egyes részei fölött más lehet a státusz.

Köves Slomó rabbi ebből azt emelte ki, hogy Rabbi Yosi olyan esetre is az „érintés” nyelvét használja, ahol valójában fizikai érintés nem történt, hanem az ember a halott fölé képez valamilyen közvetlen fedelet.

Holttest a fiókban

A következő esetben egy szekrény vagy fiók belsejében van holttest.

Ha a holttest a házban van, de a tárgy a lezárt fiókban, a fiók megvédheti a benne lévő dolgot.

Ha viszont maga a holttest van a fiókban, az első vélemény attól tart, hogy a fiókot előbb-utóbb kihúzzák, ezért a házban lévő tárgyakat is tisztátalannak tekinti.

Rabbi Yosi ezt nem fogadja el: szerinte nem biztos, hogy kihúzzák a fiókot, hiszen a holttestet akár más módon is eltávolíthatják.

A vita közben újra előkerül az a kérdés, hogy a nagyon szűk, a halotthoz közeli fedél önmagában továbbengedi-e a tisztátalanságot.

A kutya, amely emberi maradványt nyelt

Az előadás egyik legszokatlanabb példája egy kutya volt, amely emberi maradványt nyelt, majd elpusztult.

Amíg él, a testében lévő maradvány elkülönül.

Ha azonban a kutya meghal, felmerül: áttör-e a benne lévő holttest tisztátalansága a testén?

A különböző vélemények azt vizsgálják:

• hol helyezkedik el a maradvány a kutya testében;
• a kutya melyik része lóg be a ház fedele alá;
• számít-e a száj vagy más nyílás;
• illetve milyen irányban fekszik az állat a küszöbön.

Rabbi Simon három külön kategóriát lát

Rabbi Simon egyértelműen különválasztja az érintést, a hordozást és az ohelt.

Köves Slomó rabbi három példát idézett:

• a szétmállott emberi maradvány ohellel és hordozással tisztátalanít, érintéssel nem;
• egy árpaszemnyi csont érintéssel és hordozással igen, ohellel nem;
• egy nagyon szorosan fedett holttest érintéssel és ohellel igen, hordozással nem.

Ez azt mutatja, hogy nem minden bölcs tekinti az érintést és az ohelt ugyanannak a kategóriának.

Zárt csont, nyitott csont

A lap végén visszatér a combcsont kérdése.

Egy állattetem vagy a nyolc tisztátalan csúszómászó egyikének zárt csontja nem tesz tisztátalanná pusztán attól, hogy kívülről megérintik, mert a belsejében lévő velő nincs közvetlenül elérhetően kapcsolatban az érintéssel.

Ha azonban akár egészen apró lyuk van rajta, az már úgy számíthat, mintha a belső részt is megérintették volna.

A Talmud azt is felveti: ha valaki még csak elhatározta, hogy ki fogja lyukasztani a csontot, de ténylegesen még nem tette meg, vajon ez változtat-e a státuszán.

Tojásba zárt csúszómászó

Az új Misna hasonló esetet hoz: egy tojásban halott csúszómászó van.

Ha a tojás teljesen zárt, a külső héj érintése nem számít a benne lévő állat érintésének.

Ha azonban lyuk van rajta, már létrejöhet a kapcsolat.

A szükséges nyílás rendkívül kicsi: Köves Slomó rabbi szerint már akkora is számíthat, amelyen egy hajszál keresztüldugható.

Elhangzott példák röviden

• Fél kezayitnyi holttest érintése és másik fél kezayit fölé tartott kéz.
• Fél kezayitnyi maradvány érintése és másik fél kezayit ugyanazon tető alatt.
• Sír vagy nagyon szorosan lezárt holttest.
• Egy maréknyi szétmállott emberi maradvány.
• Lyukacsos ágy vagy kifeszített háló a holttest fölött.
• Szekrény vagy fiók, amelyben holttest van.
• Kutya, amely emberi maradványt nyelt és elpusztult.
• Árpaszemnyi emberi csont.
• Zárt és kilyukasztott combcsont.
• Vese, amelyet fagyu vesz körül.
• Tojásba zárt halott csúszómászó.
• Olyan apró lyuk, amelyen már egy hajszál átfér.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud