Cimkék: Chulin  podcast

Két fél darab döghús már egy egész – vagy csak akkor, ha magától is „egyben van”?

A Chulin 125. lapján Köves Slomó rabbi tovább viszi az előző napi kérdést: mikor adódik össze két különálló, fél kezayit (כזית) méretű húsdarab egy teljes, tisztátalanságot okozó mennyiséggé? Nem mindegy, hogy nyársra húzták őket, a bőrön maradtak, vagy egy vékony hússzál fizikailag összeköti őket. A lap második felében a Talmud egy emberi combcsont és az abban lévő csontvelő példáján keresztül azt vizsgálja, mikor számít egy csont önállóan tisztátalanságot közvetítő szervnek, és mikor csak a benne lévő velő miatt kap jelentőséget.

Két fél kezayit egy nyárson

Ulla szerint ha két fél kezayit (כזית) mennyiségű neveilah (נבילה), vagyis állattetemhúst egy nyársra tesznek, és valaki egész nap viszi, attól még nem válik tisztátalanná.

A gondolat lényege, hogy a Tóra olyan tetem hordozásáról beszél, amely önmagában is hordozható egység. Ha csak a nyárs teremti meg a kapcsolatot a két fél adag között, akkor a két darab nem válik valódi egyetlen mennyiséggé.

Köves Slomó rabbi úgy fogalmazta meg: annak kell „magát vinnie”, nem egy külső eszköznek kell mesterségesen összeraknia a minimális mennyiséget.

Miért adódik akkor össze a bőrön lévő két darab?

Ez azonban ütközik Rabbi Yishmael korábbi véleményével. A Misna szerint ha egy állatbőrön két fél kezayitnyi tetemhús maradt, és valaki a bőrt viszi, a két fél összeadódhat, és a hordozó tisztátalanná válhat.

Rav Papa válasza: ott nem két teljesen különálló darabról van szó. A két húsdarabot egy vékony hússzál köti össze. Így a kapcsolat nem pusztán a bőr vagy egy külső tárgy által jön létre, hanem magán a húson belül is van összeköttetés.

Ugyanezzel lehet Rabbi Akiva nyársról szóló esetét is értelmezni: ott is olyan két húsdarabról van szó, amelyeket valamilyen hússzál kapcsol össze.

Már a tannaiták is vitatkoztak ezen

A Talmud egy baraitából azt próbálja bizonyítani, hogy az alapvető kérdés – két fél kezayit hordozáskor összeadódik-e – már korábbi bölcsek vitája volt.

Az egyik vélemény szerint az érintés és a hordozás is létrehozhatja a tisztátalanságot.

Rabbi Eliezer viszont szűkebben értelmezi ezt, és a szöveg megfogalmazását is ennek megfelelően kell korrigálni: nem egyszerűen az számít, hogy az ember „emeli” vagy „viszi”, hanem hogy az adott mennyiség önállóan hordozható egységet alkot-e.

Új Misna: emberi combcsont és áldozati combcsont

Az új Misna már a combcsontról beszél.

Egy emberi holttest combcsontja, illetve egy áldozati állat bizonyos combcsontja akkor is tisztátalanná tehet érintéssel, ha a csont zárt, és akkor is, ha nyílás van rajta.

Az áldozati csontnál Köves Slomó rabbi pontosította: olyan áldozati maradványról van szó, amely notar (נותר), vagyis a megengedett fogyasztási időn túl maradt. A rabbik ennek érintésére külön tisztátalansági szabályt állapítottak meg.

Neveilah és csúszómászó: csak ha hozzáférhető a velő

Más a helyzet egy neveilah combcsontjával, illetve a nyolc tisztátalanságot közvetítő csúszómászó egyikének csontjával.

Ha a csont teljesen zárt, nem tesz tisztátalanná.

Ha viszont van rajta akár kis nyílás is, amelyen keresztül hozzáférhető a benne lévő velő, akkor az érintés már tisztátalanságot okozhat.

A Talmud ebből azt is levezeti, hogy ahol az érintés tisztátalanná tesz, ott a hordozás is jelentős lehet; ahol viszont az érintés sem számít, ott a hordozás sem.

Miért csak érintésről beszél az emberi combcsontnál?

A Talmud azt kérdezi: miért hangsúlyozza a Misna az érintést?

Ha egy emberi combcsonton legalább egy kezayitnyi hús lenne, akkor nemcsak az érintés számítana, hanem az is, ha valaki vele egy fedél alatt lenne a tum’at ohel (טומאת אוהל) szabálya szerint.

Ezért a tárgyalt esetben nincs a csonton egy kezayitnyi hús.

De akkor talán a csontvelőből van benne ennyi? Ha igen, az szintén felvetné a fedél alatti tisztátalanságot. A Talmud ezért tovább szűkíti az esetet: nincs benne teljes kezayitnyi velő sem.

Mikor számít még teljes szervnek?

Felmerül azonban egy újabb lehetőség. Lehet, hogy ugyan nincs egy kezayitnyi velő, de van annyi élő szövet, amely egy élő ember testében képes lenne újra felépíteni a szervet.

Egy ilyen teljes szervnek különleges státusza lehetne.

Rabbi Yehudah szerint azonban önmagában a csontvelő nem feltétlenül elegendő ehhez. Köves Slomó rabbi úgy magyarázta, hogy a kérdés az: maradt-e annyi életképes szövet, amelyből a szerv valóban regenerálódhatna.

A csont egyszer már „kiszolgálta” a velőt

Az áldozati csontnál azonban más logika lép működésbe.

Még ha már nincs is benne megfelelő mennyiségű velő, a csont korábban védőburka és hordozója volt a velőnek. Ezzel egyszer már felvette a velőhöz kapcsolódó státuszt.

Köves Slomó rabbi ezt úgy fogalmazta meg, hogy a csont korábban „kiszolgálta” a velőt, ezért a notar (נותר) esetében önálló jelentőséget kaphat akkor is, amikor már nincs benne ugyanannyi velő.

Újraépülhet-e egy szerv pusztán a csontvelőből?

A lap végén a Talmud finomítja a regeneráció kérdését.

Lehetséges, hogy a csontvelő valóban képes újraépíteni a szervet, de nem minden sérülés mellett.

Köves Slomó rabbi előadásában az a különbség merült fel, hogy:

• ha a csontot teljesen körbekaparták, az elvághatja azokat a kapcsolatokat, amelyek az újraépülést lehetővé teszik;
• ha csak hosszanti részen sérült, maradhat olyan folytonosság, amelyből a szerv regenerálódhat.

Az előadás végén maga Köves Slomó rabbi is jelezte, hogy ez már olyan kérdés, ahol a Talmud biológiai megfigyelésből indul ki, és a pontos mechanizmus külön magyarázatot igényelne.

Elhangzott példák röviden

• Két fél kezayitnyi neveilah-hús egy nyárson.
• Két fél kezayitnyi húsdarab, amelyeket vékony hússzál köt össze.
• Két fél adag hús egy állatbőrön.
• A hordozás és az egyszerű emelés különbsége.
• Emberi holttest combcsontja.
• Notar-áldozat combcsontja.
• Neveilah vagy tisztátalan csúszómászó zárt és kilyukadt combcsontja.
• A csontvelő mint húsnak számító belső rész.
• Egy kezayitnyi hús vagy velő és a tum’at ohel (טומאת אוהל) kapcsolata.
• Annak vizsgálata, képes-e a megmaradt szövet egy szervet újra felépíteni.
• Körbekapart és hosszában sérült csont közötti különbség.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud