- This event has passed.
Chulin 115 – Napi Talmud 2422: Amit a Tóra megtilt előállítani, az „undormány”
Ha a Tóra tilt valamit, attól a végeredmény is tiltott lesz?
A Chulin 115. lapján Köves Slomó rabbi azt a kérdést viszi tovább, honnan tudjuk, hogy a hús és tej keverékét nemcsak főzni tilos, hanem enni és haszonélvezetre használni is. Rav Ashi merész logikája szerint amit a Tóra megtilt előállítani, az „undormány”, márpedig a Tóra azt is mondja, hogy undorító dolgot nem szabad enni. Csakhogy rögtön sorra jönnek az ellenpéldák: szombaton főzött étel, kevert vetés, ökörrel és szamárral végzett munka, az anyamadár el nem hesegetése. A lap szinte végig azt vizsgálja, meddig működik egy logikai levezetés, és mikor kell külön tórai vers ahhoz, hogy egy tilalmat bizonyítani lehessen.
Ha tiltott volt a cselekedet, tiltott a terméke is?
Rav Ashi abból indul ki, hogy ha a Tóra megtiltotta a hús és tej együttfőzését, akkor az így létrejött étel visszataszító dolognak számít. A Tóra pedig azt mondja: „ne egyél semmilyen undorító dolgot”.
Elsőre ebből egyszerűen következne, hogy az együtt főzött hús-tej keveréket enni is tilos.
A Talmud azonban rögtön ellenpéldákat keres. Hiszen vannak olyan tórai tilalmak, amelyek megszegése után a létrejött eredmény mégsem válik automatikusan tiltottá.
Szombaton főzött étel
Ha valaki szombaton főz, tiltott munkát végez, mégsem lesz az étel örökre tiltott.
A Tóra azt mondja a szombatról, hogy „szent nektek”. Köves Slomó rabbi magyarázatában a „szent” itt elkülönítettet jelent: maga a szombat van elkülönítve, nem feltétlenül az azon végzett tiltott munka eredménye.
Így a szombati cselekedetből nem lehet cáfolni Rav Ashi logikáját.
Kevert vetés, szántás és a cséplő állat
A Talmud ezután olyan tilalmakat sorol, amelyekért nem jár a szombathoz hasonló súlyos büntetés:
- különböző magvak együtt vetése;
- ökörrel és szamárral együtt szántás;
- a cséplő állat szájának bekötése.
Ha ezek tiltott cselekedetek, miért szabad mégis megenni az így létrejött termést?
Az egyik válasz: ha még a szombat esetében is megengedett maradhat a cselekedet eredménye, akkor ezeknél a kevésbé súlyos tilalmaknál annál inkább.
A szőlőbe vetett gabona már más
A kevert vetésnél különbség van a közönséges keverés és a szőlőbe vetett gabona között.
A szőlő és gabona keverékénél a Tóra külön kifejezést használ, amelyből azt tanulják, hogy a termést el kell különíteni, sőt haszonélvezetre is tiltott. Köves Slomó rabbi megemlítette a kifejezéshez kapcsolódó szójátékot is, amely az elégetés gondolatát idézi.
Ebből éppen az látszik, hogy a sima kevert vetés termése nem ugyanilyen státuszú.
Keresztezett állat húsa
Tilos különböző állatfajokat keresztezni, de az így született állat húsa nem válik automatikusan tiltottá.
A bizonyíték az, hogy a Tóra külön tiltja az ilyen állat áldozatként való bemutatását. Ha külön kellett kizárni a szentélyi használatból, abból az következik, hogy profán célra fogyasztható.
Ugyanez a logika jelenik meg az anyállat és kölyke egy napon történő levágásánál is: a szabály megszegése nem teszi önmagában ehetetlenné a húst.
És ha az anyamadarat nem hesegették el?
A Talmud az anyamadár elhesegetésének parancsát is felhozza.
Ha a tilalom megszegése az eredményt is tiltottá tenné, akkor egy olyan madár, amelyet szabálytalanul vettek el a fészekből, fogyaszthatatlanná válna.
Köves Slomó rabbi itt gyakorlati érvet emelt ki: ebből kezelhetetlen bizonytalanság keletkezne, mert később nem lehetne megállapítani egy levágott madárról, hogy annak idején megfelelően hesegették-e el mellőle az anyját.
Rav Ashi érvelése megmarad
Miután a Talmud sorra megválaszolja az ellenpéldákat, Rav Ashi eredeti gondolata továbbra is tartható marad: a hús és tej együttfőzését a Tóra megtiltotta, ezért a létrejött keverék fogyasztása is tilos.
Ez azonban csak az evést magyarázza. A következő nagy kérdés az, honnan tudjuk, hogy hasznot sem szabad húzni belőle.
Reish Lakish és a pészachi áldozat
Reish Lakish a pészachi áldozat egyik verséből próbálja levezetni a hús-tej fogyasztási tilalmát.
A pészachi áldozatot sütve kellett enni, nem nyersen és nem vízben főzve. A vers különösen megismétli a főzés kifejezését, és Reish Lakish szerint ez utalás egy másik „főzött” dologra is, amelyet tilos elfogyasztani: a hús és tej keverékére.
A Talmud azonban további forrásokat is keres.
Rebbe más úton vezeti le
Rebbe egy másik tórai szakaszból indul ki, amelyben valamilyen módon szent és profán állapot keveredik.
A második „ne edd meg” kifejezést a hús-tej keverékére alkalmazza. Ez megint az evés tilalmát támogatja, de a haszonélvezeti tilalomhoz még további érvelés szükséges.
Háromszor „ne főzd”
Köves Slomó rabbi hangsúlyozta a legismertebb magyarázatot: a „ne főzd a gödölyét anyja tejében” mondat háromszori ismétléséből tanulják:
- egyszer: tilos főzni;
- egyszer: tilos enni;
- egyszer: tilos hasznot húzni belőle.
A Talmud ugyanakkor több alternatív tórai levezetést is megvizsgál, mielőtt ezt a rendszert elfogadja.
A „szent” szó párhuzama
Egy brájta a „szent nép” kifejezésből indul ki.
Az egyik helyen a Tóra a hús-tej tilalom mellett mondja: „szent nép vagy”. Egy másik helyen a mezőn talált széttépett hús tilalmánál szerepel hasonló megfogalmazás.
A párhuzamból azt tanulják: ahogy ott az evés tilos, úgy a hús-tej keveréknél is.
Haszonélvezet az orlah példájából
A haszonélvezeti tilalomhoz a Talmud az orlah (ערלה) példáját hozza.
Az első három év gyümölcsét tilos enni és haszonélvezetre használni, pedig az ember semmilyen tiltott cselekedetet nem követett el azzal, hogy a gyümölcs kinőtt.
Ha tehát ott, ahol nincs tiltott emberi cselekedet, még a haszonélvezet is tilos, akkor a hús-tej esetében, ahol maga az együttfőzés is tilalom, annál inkább tilos lehet.
Miért nem elég önmagában az orlah?
A Talmud azonban rögtön gyengíti ezt a kal va-chomer (קל וחומר) érvelést.
Az orlah soha nem volt megengedett állapotban: az első három év termése eleve tiltott. A hús és a tej viszont külön-külön teljesen megengedett, és csak a főzéssel válik tiltottá.
Ezért más példákra is szükség van.
Felmerül a pészachi tilalom, ahol a dolog korábban megengedett lehetett, de ott súlyosabb, karet (כרת) büntetés is van. Ezután a szőlőbe vetett gabona kerül elő, amely haszonélvezetre is tiltott, mégsem jár érte karet.
A logikai levezetés határai
A lap végén Köves Slomó rabbi előrevetítette a következő nap témáját.
Nem mindegy, hogyan vezetünk le egy szabályt:
- lehet egyetlen A esetből B-re következtetni;
- lehet, hogy A önmagában kevés, ezért C eset támasztja meg;
- és lehet olyan is, hogy A és C külön-külön nem elég, de közös tulajdonságukból együtt már levezethető B.
A következő lap ennek a talmudi logikai szerkezetnek a feltételeit fogja részletesen vizsgálni.
Elhangzott példák röviden
- Szombaton tiltottan megfőzött étel.
- Ökörrel és szamárral együtt végzett szántás.
- A cséplő állat szájának bekötése.
- Búza és árpa közös vetése.
- Gabona vetése szőlőbe.
- Különböző állatfajok keresztezése.
- Anyállat és kölyke egy napon való levágása.
- Anyamadár el nem hesegetése.
- Pészachi áldozat: sütve, nem főzve.
- A hús-tej tilalom háromszori tórai ismétlése.
- Orlah (ערלה) mint fogyasztási és haszonélvezeti tilalom.
- Pészach és karet (כרת).
- Szőlő és gabona keveréke mint haszonélvezetre is tiltott eset.
—————————————————-
Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
